Ingyen ettünk 5000 forintos ebédet a Közszolgálati Egyetemen

Idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezte meg a legrangosabb diákverseny, az OTDK jogi szekcióját. A verseny történetében példátlan módon az NKE a nézőktől is belépődíjat akart szedni, ezért cserébe ebédet és esti bulit ajánlottak. Álnéven érdeklődtünk diákként és hivatalosan újságíróként is: a diáknak azt mondták, hogy fizetnie kell, a sajtós válaszban pedig kétértelműsködött az NKE. A helyszínen viszont ingyen is megkaptuk az ebédet – amiért másoktól pénzt kértek

Átlátszó Oktatás:

Akkor is pénzbe kerül a regisztráció, ha nem kívánok semmilyen szolgáltatást igénybe venni, csak „az utcáról” beülnék előadásokat hallgatni?

Közszolgálati Egyetem:

Igen

Így leveleztünk álnéven a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel a szerdán megtartott diákverseny, az OTDK előtt. Mint a levelezésből látszik, az NKE határozottan azt mondta, hogy mindenkinek fizetnie kell a részvételért: például a versenyzők szüleinek, nagyszüleinek és barátainak is. Ehhez képest a helyszínen ingyen beengedték az Átlátszó Oktatás újságíróját, és még ebédet is kapott – pedig elvileg az ebéd miatt is szedték a belépőt.

Az OTDK egy vándorverseny, minden évben máshol szervezik a különböző tudományterületek versenyeit, a jogit idén az NKE-n tartják. Hetekkel ezelőtt kezdett terjedni a pletyka, hogy a Közszolgálati Egyetem pénzt szedne az OTDK jogi szekciójának nézőitől is. Ez sok embert érint, ugyanis az egyetemi szakmai közösségek, baráti társaságok és a családok gyakran elmennek megnézni barátaikat, családtagjaikat. A diákok ráadásul nagyon kevés lehetőséget kapnak tudományos előadások tartására, ezek közül messze a legfontosabb az OTDK, amit egy résztvevő egy tudományos olimpiához hasonlított.  Megkérdeztük a jogin kívül a többi szekciót rendező intézményeket, fizetni kell-e azért, hogy nézőként meghallgathassuk az előadásokat. Egyedül az NKE mondta azt, hogy fizetni kell 5.000 forintot (az NKE felhívta viszont a figyelmet arra, hogy ezt a pénzt többnyire átvállalják a küldő egyetemek a diákjaiktól), illetve a részvételhez online regisztrálni is kell. A többi intézményben legfeljebb regisztrálni kell, sok helyen még csak ezt sem kérik.

Ellentmondások

Hogy tisztán lássunk, egyszerű érdeklődő hallgatóként, álnéven érdeklődtünk az NKE-nél, innen származik a cikk elején látható párbeszéd is, a teljes levelezés pedig itt olvasható:

Az egyetem sajtóosztálya árnyalta a képet: ők azzal indokolták az 5.000 forint beszedését, hogy ezért ajándékcsomagot, négyszeri étkezést, és a fakultatív programokra szóló meghívót kapnak a regisztráltak. A válasz azonban konzekvensen nem tett különbséget résztvevő és néző között (miközben a nézőkre vonatkozott a kérdésünk), és arra hivatkozott, hogy mindig is kellett részvételi díjat fizetni, amit a küldő kar át is vállalt rendszerint. A sajtóosztály válasza viszont egy kétértelmű mondattal zárult, ami ellentmond a szervezők tájékoztatásának (mindenkinek, a nézőknek is regisztrálnia és fizetnie kell):

“[…]amennyiben valaki kizárólag a versenynapon egy-egy tagozat erejéig kíván a versenybe bepillantást nyerni, és előre nem regisztrál, őt is szeretettel várjuk, az Egyetem kapui valamennyi, a tudomány iránt érdeklődő és elkötelezett, tehetséges diák és kolléga számára nyitva állnak”.

Ugyanebben a levélben viszont néhány sorra feljebb még azt írta az NKE, hogy

“A regisztrációs díj megállapítása során azt az elvet követtük, hogy nem teszünk különbséget a rendezvényen részt vevő hallgatók és oktatók között, ez valamennyi érdeklődő számára egységes, és a regisztráció a rendezvény teljes időtartama alatt minden eseményen történő részvételre mindenkit egységesen feljogosít.”

Sofőr lett a nézőből

Mivel amikor hallgatóként érdeklődtünk, azt mondták, hogy regisztrálni kell a rendezvényre, nekiláttunk ennek, íme szerzőnk személyes beszámolója a kalandjairól:

Az NKE honlapján  nem tudtam becsületesen regisztrálni. Első lépésként választani kellett, hogy versenyző, oktató, vagy “egyéb (pl. sofőr)” kategóriában szeretnénk regisztrálni – nézőként nem lehetett, ezért az “egyéb (pl. sofőr)” lehetőséget választottam;. Ugyan szöveges megjegyzésként beírtam, hogy “néző”, a rendszer nem engedett tovább, míg nem választottam egy legördülő menüből Magyarország jogi karai közül, ahonnan jövök. Nincsen hallgatói jogviszonyom egyik jogi karral sem és nyilván az érdeklődők jelentős részének sincs: se a szülőknek, se a nem joghallgató barátoknak. Mivel az ELTE ÁJK-n végeztem az alapképzést, így jóhiszeműen ezt jelöltem be.

Van ingyenebéd!

Április elsején reggel (ezen a napon tartják a tényleges előadásokat) elmentem a Ludovika téri kampuszra, ahol szerepeltem az ELTE ÁJK listáján. Személyazonosítás nélkül megkaptam a plasztikkártyát, ajándékcsomagot, csupán a nevem mellett kellett aláírnom. Itt hangsúlyoznám, hogy

nem utaltam át a belépődíjat az NKE által megadott Államkincstári számlára, továbbá senki nem fizette ki azt helyettem.

Néhány előadás megnézése után találkoztam két barátommal, akik korábban nem regisztráltak, csak a helyszínen tették meg ezt, és “Látogató” feliratú kártyát kaptak. Erről a lehetőségről szó sem volt a korábbi tájékoztatások során, illetve a honlapjukra sem tették ki ezt a szervezők. Az NKE sajtóválasza felvillantotta ezt a lehetőséget, de nem tartom gyakorinak, hogy minden érdeklődő tőlük informálódik, nem pedig a szervezőktől és a honlapról.

Az ajándékcsomag egy vászontáskából állt, melyben NKE-s promóciós anyagok mellett volt egy apró olvasólámpa, toll, jegyzetfüzet, Werbőczy István Hármaskönyve 1844-es kiadásának facsimiléje, illetve az összes országos fordulóba jutott dolgozat kivonata.

Ilyen csomagot a Látogató-feliratú kártyával rendelkező barátaim nem kaptak, ebédet azonban igen. Az NKE korábban viszont éppen az ebéddel indokolta, hogy miért kell belépőt fizetni. Hárman is ettünk azonban úgy, hogy nem fizettünk, ebből ketten még csak nem is regisztráltak. Ugyan az éttermet magába foglaló épületben voltak szervezők az ajtóban és benn is, senki egy pillantást nem vetett a kártyánkra. Az étel középszerű volt, gondolom akinek ötezer forintjába került, annak jobban ízlett a műanyagízű marhapörkölt és a kásásra főtt rizs.

Ha nektek is nehéz volt regisztrálni, esetleg fizettetek azért az ebédért, amit mi ingyen is megkaptunk, írjatok az [email protected] címre!

A cikk az Átlátszó Oktatás gyakornoki programjában született. Írta: Kis György Márk, szerkesztette: G. Szabó Dániel.