Kasztrálják az autonómiát, szakok szűnnek meg

E0909919

Az Átlátszó Oktatás megszerezte a felsőoktatási törvény tervezett módosítását, melyet a keddi napon véleményez a Felsőoktatási Kerekasztal. A bolognai képzés 10 éves tapasztalataira hivatkozva és a felsőoktatási stratégiát alapul véve tett javaslatok elismert rövidtávú céljai továbbra sem nyújtanak érdemi megoldást a szektor problémáira. A javaslat több ponton új problémákat is teremt: szakok tűnhetnek el, karok lehetetlenülnek el, de a rektorok hatásköre és az egyetemi autonómia is csorbul a tervezet alapján – cserébe több pénzt adna a kormány egy hallgató után. Deal?

Tovább csökken az autonómia

A felsőoktatási törvény. újdonsága, hogy bevezetésre kerül a konzisztóriumi rendszer, ami a rektori feladatok ellátását hivatott részben átvenni, ezek között szerepel az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése. Egyetemi forrásaink véleménye szerint a konzisztórium jogköre nagyban megegyezik a kancellári jogkörökkel is, aki tagja is a testületnek, így önmagában felesleges ilyen formában bevezetni. Egy újabb kormányzati ellenőrző szerv kerül az egyetemekre, hiszen a konzisztórium további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja (csakúgy, mint a kancellárt), a hallgatói képviselők azonban nem lennének a testületben, ami szintén aggályos. A miniszter által delegált tagok megbízatása öt évre szól, ami hosszabb, mint a rektorok mandátuma. A konzisztórium döntéseiben a rektornak nincs egyetértései joga, viszont a testületnek egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában, a rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol. Tehát, ha leszavazzák a testületben a kormányzati delegáltak a rektort, akkor szinte tehetetlen marad. Mindezek együttesen nem csak a rektorok, hanem a Szenátus jogköreit is csorbítják.

Megszüntetés és közszolgálati monopolizálás

A törvény tervezett módosításának egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy a kormány jelentősen átalakítaná különböző képzések struktúráját. Tíz évvel a bolognai-képzés bevezetését követően több esetben szerencsétlennek ítélték meg szakemberek az osztatlan és osztott képzések rendszerét, többek között a tanárképzés esetében is így volt, ezt az elmúlt években igyekeztek orvosolni. A kormány azonban itt nem állt meg, eltökélt szándéka, hogy a szerintük nem megfelelően kihasznált szakokat megszüntessék, vagy átalakítsák:

“A felsőoktatási stratégia fontos eleme a felsőoktatási intézmények képzési szerkezetének racionalizálása, a szakok számának csökkentése.”

Az életszerű cél az azonban olyan anomáliákhoz vezethet, mint hétfői írásunkban az ELTE PPK esetében: az eddig három+két évre osztott képzést mégis öt éves osztatlanra módosítanák (ugyanez történik a közgazdaságtannal). Ezzel a szak kieshet a nemzetközi vérkeringésből, mert a külföldi hallgatók elsősorban az alapképzésre érkeznek, az osztatlan képzésnek nem lenne külföldi piaca, nehezen tudnák elfogadtatni végzettségüket az anyaországukban, valamint a magyar hallgatók külföldön, ráadásul 402 ezer euró (120 millió forint) tandíjtól eshet el az ELTE az elmaradó hallgatók miatt.

Ez azért is furcsa, mert a módosítás egyik célja, hogy az EU ajánlásainak megfelelő képzési jegyzéket alakítsanak ki itthon, ami megfeleltethető az európai képzési szinteknek. Tehát, ha Palkovics László államtitkár igazat mondott az Átlátszó Oktatásnak hétfőn a BME-n és az ELTE kérte a szak osztatlanra történő módosítását, akkor az államnak lett volna felelőssége abban, hogy szóljon az ELTE-nek, hogy ezzel rossz irányba halad. A módosításnak eshet áldozatul többek között a nemzetközi tanulmányok alapszakos képzés (ennek intézményenként más elnevezése is lehetséges), valamint a formatervező-mérnöki képzés is. Előbbi esetében kiemelendő, hogy évek óta hatalmas a túljelentkezés a szakra a kevés államilag finanszírozott hely ellenére, valamint országosan a legmagasabb pontszámot elérő tehetséges diákokat veszik csak fel, akik később jó esélyekkel helyezkednek el az európai igazgatásban. A megszüntetett szakokat nagy részben lehetősége lesz az intézményeknek legalább szakirányként más képzésbe illeszteni, azonban gyakorlatilag megszűnik a filmelmélet, mivel eddig a szabad bölcsészet szakirányaként oktatták, a tervezetbe azonban nem került bele. A kommunikációképzés azonban úgy tűnik, hogy megmenekült.

  Felsooktatasi torvenyek modositasa

A szakbezárás és az átalakítás szempontjai, hogy hányan jelentkeznek alapképzésre és onnan a későbbi mesterképzésre, figyelembe veszi a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát, hogy hányan kerülnek FEOR számok alapján diplomás munkakörbe, valamint mekkora kezdőfizetéssel rendelkeznek a kikerülő diplomások. A legnagyobb probléma, hogy nagyon nehéz összehasonlítani ezen szempontok alapján, ha egy szak a piacra termel diplomásokat, vagy ha a közszférának, így csak felületesen összehasonlítható a szakok indokoltsága. Sok esetben magánvállalkozást indítanak a diplomások, ami kihatással van a kezdőfizetésükre, vagy olyan rugalmas tudással rendelkeznek, hogy nem a szigorúan vett pályájukon kezdenek dolgozni, ami kihat a szak FEOR számos minősítésére, vagyis könnyen torz adatokkal dolgozik az államtitkárság. Egyetemi körökben többször bírálták a számok alapját adó Diplomás Pályakövető Rendszer hatékonyságát.

A felsőoktatást a gazdasági igényekhez valamint a regionális fejlesztésekhez kívánják igazítani, ha tehát autógyártó összeszerelő-üzemmé alakul az ország, akkor kevesebb társadalomtudóst kell képezni és több mérnököt. Az ATV által Szegeden megszólaltatott hallgatók legalábbis hasonló véleménnyel vannak: nem értik, hogy miért számol fel a kormány magasan jegyzett képzéseket. Nem mellékes tény, hogy a társadalmi igényeknek kívánnak megfelelni a módosítással, így meglehetősen ellentmondásos olyan képzések megszüntetése, melyekre többszörös a túljelentkezés még állami helyek hiányában is.

Az állami helyek elosztása tekintetében érzékelhető tendencia az eltelt években, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem javára döntöttek más intézmények rovására, valamint a jövőben minden bizonnyal megtarthat olyan szakokat, amelyek nem indulhatnak más intézményekben, így monopolizálja az állam a számára kedves intézménynek a különböző képzéseket. A dokumentum szerint kiemelten vizsgálják majd “a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra”, azaz mindig a rövidtávú gazdasági helyzethez és a kormány elképzeléseihez igazítanák a szakok létesítését, nem közép- és hosszútávra terveznénk, azaz a kormánynak sincs biztos elképzelése, hogy hova szeretne eljutni mondjuk 10 év múlva.

Csökken a HÖK-ök befolyása

A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői a jövőben legfeljebb két évig tölthetik be tisztségüket, de képviselőnek továbbra is megválaszthatók. A törvény így megakadályozná, hogy bizonyos hökösök kisajátítsanak tisztségeket, azaz véget érhet például a tíz éve hökös Török Márk szegedi elnöki pályafutása, valamint Körösparti Péter korábbi HÖOK elnök, jelenlegi debreceni HÖK-elnöké is. Problémás lehet viszont, ha baráti-szövetségi körök sajátítják ki a hatalmat a hallgatói önkormányzatokban és ők váltják egymást. Erre a problémára ez a javaslat sem jelent száz százalékos megoldást, de jelentős előrelépés. Amikor Török Márkot ideiglenesen eltiltották a tanulmányaitól, akkor korábbi szobatársa, Zelena András vette át az elnökséget egy évre, melegen tartva Török székét, amíg nem került vissza az egyetemre.

Eközben az ELTE korábbi kommunikációs rektorhelyettese, Fábri György blogja, az Egyetemi Polgár azt írja, hogy csökkentenék a hallgatói önkormányzatok beleszólási jogát is. A javasolt módosítás szerint a HÖK-nek nem lenne beleszólási joga az egyetem “képzési és kutatási feladataiba” és ezek ellenőrzésébe sem, a tiltásba a szerző szerint beletartozik a képzésen kívül még az oktatói munka hallgatói véleményezése is.

A Közszolgálati Egyetem továbbra is a kormány kedvence

“A módosítás szerint a Kormány kap felhatalmazást a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági és a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás képzési területhez tartozó alap- és mesterképzés szakok, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeinek rendeleti szabályozására. Így hozható lére a felsőoktatásban szerezhető képesítések egységes jegyzéke.”

Az NKE az eltelt években külön költségvetési tételt jelentett, rengeteg törvény garantálta kivétellel rendelkezik, ami versenyelőnyt jelent a többi hazai egyetemekkel szemben [Erről az előnyről egy későbbi írásunkban foglalkozunk – a Szerk.], például több mint 20 milliárd forintnyi fejlesztést toltak az intézménybe. A törvény az NKE-t fenntartó négy minisztériumhoz rendeli, hogy a felsorolt területeken rendeletben szabályozzák a szakokat és a felvételi követelményeket, amit így egyelőre nem ismerünk.

Több pénz, de 20 kötelező kredit félévente

A tervezet egyértelmű pozitívuma, hogy hosszú évek után emelkedik a hallgatók után az intézményeknek járó képzési normatíva. Az állam a jövőben 119 000-ről 215 000 forintra növeli az összeget hallgatónként, a doktori képzésben részt vevők után 1,2 milliót, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 ezerről 440 ezerre nő évente, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 210 ezerre, a lakhatási támogatásé 60 ezerre, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport-, és kulturális tevékenység normatívája 15 400 forintra emelkedik évente.

Megemelik a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát 15-ről 20-ra, azaz a képzéseknél alapnak számított 30 kredit kétharmadát kell a jövőben hozni, ha el akarja kerülni a hallgató az átsorolást költségtérítéses formába. Eddig nem meghatározott számok voltak, hanem a helyi tantervben foglalt félévenkénti kreditmennyiség felét kellett teljesíteni (ami nagy átlagban valóban 15 volt eddig, de nem mindenhol).

A doktori képzések államilag finanszírozott időtartama 8 félévre emelkedik, azonban a képzés két éves díját meg kell tértíteni, ha a doktorjelölt részbeszámolási kötelezettségét nem teljesítette vagy az eredménytelen volt, vagy nem nyújtotta be doktori értekezését.

Több főiskola, nem főiskola lesz

Megszűnik a főiskola-egyetem felosztás, a jövőben alkalmazott tudományok egyetemei (ATE) és egyetemek lesznek. A minősítésük érdemben nem változik, inkább az elnevezésük, azonban megerősítették a duális képzést, mint követelményt az ATE-kkel szemben. A törvény nem teszi a minősítés szempontjává a diákkörök működtetését, az egykori főiskolák (ATE) esetében teljesen kiesnek a diákkörök, az egyetemeken sem lesz kötelező.

Az új törvény az egyetemi minősítéshez megköveteli, hogy a korábbi 50 helyett 60 százalékot érje el a jogviszonnyal rendelkező oktatók és kutatók tudományos fokozattal rendelkezik.

Az államtitkárság többször hangsúlyozta, hogy a Magyar Rektori Konferenciával egyeztetve alakították ki a képzési jegyzéket és a tervezetet, azonban az érintett intézményeknél dolgozó forrásaink többször említették, hogy inkább egyfajta tájékoztatás zajlott a megszüntetendő szakokról és változtatásokról, mintsem valódi egyeztetés.

Írta: Unyatyinszki György, közreműködött: Hava Nikita.

Töltsétek ki kérdőívünket, hogy arról írjunk az Átlátszó Oktatáson, ami igazán érdekel titeket! Szeretnénk megismerni az olvasóinkat.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

  • Mzperix

    Sajnos újabban csökken a színvonal. Hiányolom a precizitást. Túl sok demagóg véleménnyilvánítás van, nem kellő utángondolással. Egyes állításoknál nem tényekre hivatkoznak (nincs linkelve), pedig egy blogon ez igazán megtehető lenne. Egyelőre így vacillálok, hogy támogassam-e. Úgy tűnik nekem, hogy rossz irányba halad az egész. Jó a sok lelkes fiatal, de több iránymutatás, revízió, javítás lenne szükséges a tapasztaltabb újságíróktól!

    • Unyatyinszki György

      Ritkán szoktunk kommentben reagálni, de érdekel, hogy a milyen hivatkozásokat hiányolsz, miközben megosztottuk a teljes tervezetet? A demagógiára csak annyi, hogy emeled ki, hogy szerinted mi volt az, beszélgethetünk róla.

      • Mzperix

        Természetesen igyekszem válaszolni.

        Elnézést, ha túl cinikus hangot ütöttem meg, igyekszem elkerülni.

        Világos, hogy az egész tervezet meg lett osztva, de ugye nem csak a tervezetre hivatkoztok (!).

        1.
        “402 ezer euró (120 millió forint) tandíjtól eshet el az ELTE az elmaradó hallgatók miatt.”

        Ebben a szakaszban linkelt korábbi írásban 500 millió szerepel. Most akkor mennyiről van szó? Ez így csak nem jól megalapozott hatásvadászat.

        Engem komolyan érdekelne, hogy mégis mennyiről lehet szó, de én nem lövöldöznék össze-vissza. A “forrás szerint akár 500 millió” nekem nem meggyőző. Szerintem nektek sem kéne annak lennie, ti is kritikával fogadhatnátok, mielőtt lehoztok egy ilyen (utólag látszólag) fatális tévedést.

        Közben viszont a befolyásolás ugyanúgy megtörténik, semmivel sem jobban, mint amikor egy kormánytag hazudik a kamerába.

        2.
        “Az NKE az eltelt években külön költségvetési tételt jelentett, rengeteg törvény garantálta kivétellel rendelkezik, ami versenyelőnyt jelent a többi hazai egyetemekkel szemben [Erről az előnyről egy későbbi írásunkban foglalkozunk – a Szerk.], például több mint 20 milliárd forintnyi fejlesztést toltak az intézménybe.”

        Ez eddig ugyanaz mint az előző. Azzal, hogy odaírom, hogy erről még később beszélek, még ugyanúgy megalapozatlan odaírni a 20 milliárdot. Az eddigiek alapján ez 4 milliárd lesz legközelebb?

        3.
        “Az ATV által Szegeden megszólaltatott hallgatók…”
        (Írhatnám, hogy ez biztos nincs benne a törvénytervezetben :D)
        Na de ezt is érdemes lett volna linkelni szerintem, erre is kíváncsi lettem volna. Link nélkül ez semmi.

        4.
        “Egyetemi körökben többször bírálták a számok alapját adó Diplomás Pályakövető Rendszer hatékonyságát.”

        a./ Az számomra fontos lenne, hogy a szakok és egyetemek közötti versenyt egy valamilyen módon megvalósuló utánkövetéssel elősegítsék. (A diákoknak lehessen némi elképzelése, hogy mire számítsanak egy adott szak elvégzésével).

        b./ A jelenlegi rendszer elképzelhető, hogy több sebből vérzik (mint az a jelenlegi írásban is szerepel), de legalább valamilyen törekvés a döntéseket puszta emberi vélemények helyett számokra alapozni. Attól még, hogy nem túl megbízható egy becslés, semmi nem mutatja, hogy ne lehetne jobb, mint pusztán az emberek véleménye (oktatók, egyetemek vezetői stb.)

        (Arról, hogy nagyon primitív, de objektív döntési mechanizmusok jobb eredményre vezetnek, mint szakértők véleménye alapján hozott döntések, javaslom pl. Daniel Kahneman remek Thinking, fast and slow c. könyvének 21. fejezetét)

        c./ Ebből a mondatból nem eldönthető, hogy az egyetemek valóban azért bírálják mert teljesen rossz, vagy csak mert félnek a felelősségtől/versenytől.

        d./ A bírálatokról szívesen olvastam volna valamilyen belinkelt írást, ahol az “egyetemi körök” valóban kifejtik álláspontjukat, esetleg ténylegesen javaslatokat is tesznek a javításra. (Tippem az lenne, hogy van ilyen, csak a kormányt nem érdekli. De engem igen!)

        ——————-

        A legutóbbival kapcsolatban (de az egész törvénytervezettel is) általánosan az a véleményem, hogy nem jó úgy vitatkozni, hogy “ez rossz, ez szar, az még rosszabb”, hanem levezetni, elmagyarázni, hogy mi a baj igazi forrása és alternatívákat javasolni de legalábbis bemutatni érdemes lenne szerintem.

        A jelenlegi kritikámban is próbáltam pár konstruktív megjegyzést tenni, hogy szerintem hogy lehetett volna jobb.

        Például nem láttam lehozva Mezey Barna által benyújtott 17 oldalas bírálatot.

  • Teri Karsai Szabó

    Még mindíg nincs 4000 támogatótok?

    • Unyatyinszki György

      Nehéz megmondani, havonta tudják frissíteni a kollégák a számokat (a banki adatok alapján), márciusról átfordulva még nem volt meg.