Így pénzel a Fidesz egy álcivil szervezetet, ami aztán „független civilként” védi a kormányt

alapjogokert

Alapjogokért Központ / Facebook

Az Alapjogokért Központ a kormánypártokhoz köthető munkatársakkal, (mindeddig) átláthatatlan pénzügyi háttérrel, fideszes pártpénzből működik, de az alapjogok helyett a kormányt védi. Cikkünkben feltárjuk, hogyan finanszírozza a Fidesz egy fedőcégen keresztül a médiában független civilként tetszelgő szervezetet. Bónusz: a szervezet igazgatója gyanús körülmények között kapott közpénzből finanszírozott ösztöndíjat Amerikába. Áltudományos álcivil rovatunk következik.

Csaknem másfél évvel ezelőtt írtunk először az akkor induló, homályos hátterű Alapjogokért Központról (AK), és az már akkor is feltűnő volt, hogy az álcivil szervezet azonosított munkatársai főként az akkor még létező Navracsics-féle Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, illetve a KDNP ifjúkeresztény brigádjához, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséghez (IKSZ) voltak köthetők. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az AK mögött egy olyan Kft. áll, amely 2013-ban és 2014-ben is a Fidesz pártalapítványa által kiosztott támogatások legfőbb kedvezményezettje volt, miközben gondosan titkolta pénzügyi hátterét és valódi céljait is.

 

Ki fizeti a nótát?

A támogatóikkal kapcsolatos érdeklődésünkre az AK másfél éve azt írta, hogy „A Központ – mint a legtöbb, hasonló szerveződés – támogatásokból működik. Az ezekkel, ill. ezek nyilvánosságával kapcsolatos jogszabályi követelményeknek az azok által előírt helyen és időben eleget fogunk tenni.” Az AK honlapján azonban továbbra sem található semmilyen adat a támogatásokra vonatkozóan, és ezekkel kapcsolatos újabb megkeresésünkre adott válaszában sem tért ki erre az AK  kutatási igazgatója, Törcsi Péter volt IKSZ-alelnök, aki később a Fidesz-KDNP színeiben lett solymári önkormányzati képviselő.

Törcsi csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy a honlapjukon megtaláljuk a partnereik listáját. A négy partner közül kettő jöhet számításba támogatóként: a Századvég Alapítvány, amely az elmúlt ciklusban legalább 4,7 milliárdnyi közpénzhez jutott, illetve a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány. Mindkét szervezetet megkérdeztük, hogy támogatják-e az AK-t, de egyik sem válaszolt. A Klubrádió „Megbeszéljük” című műsorában (5:50-nél) Bolgár György is megkérdezte Törcsit, hogy pontosan miből is működik az AK, Törcsi erre csak annyit mondott, hogy „alapvetően támogatásokból, pályázatokból, illetve…együttműködő partnerekkel működünk együtt.” Bolgár további érdeklődésére Törcsi azt felelte, hogy „megvannak a támogatóink (…) biztos, hogy érdekes kérdés ennek a boncolgatása, de én azt gondolom, hogy sokkal érdekesebb, hogy Magyarországgal kapcsolatban milyen kritikákat fogalmaznak meg akár magyar, akár nemzetközi szervezetek.” Végül Bolgár megkérdezte, hogy az AK-t nem akarja-e átvilágítani a Miniszterelnökség, de miközben Törcsi nevetgélve azt felelte, hogy még nem, a vonal megszakadt.

 

Fedőcég az álcivil szervezet mögött

Arra a kérdésünkre, hogy milyen szervezeti formában működik az AK és hol van bejegyezve, csupán azt a választ kaptuk Törcsitől, hogy a szervezet egy „jogászokból álló munkaközösség.” Azonban a céginfó adatbázisában keresgélve megtaláltuk az AK igazgatóját, Szánthó Miklóst, aki 2013 júniusában jegyezte be a Jogállam és Igazság Kft.-t. A cégadatokból látszik, hogy 2013-ban a júniusban alapított, és egy éven keresztül négy munkatárssal működő cég 13,3 millió forintot fordított személyi kiadásokra, de a cégnek 2014 decembere óta már hét munkatársa van, idén márciusban pedig NAV végrehajtás alá került. Amint az Átlátszónak a Fidesz pártalapítványa által nyújtott támogatásokat vizsgáló cikkéből kiderült, a Kft. 2013-ban 31,6 millió, 2014-ben pedig több mint 49 millió forintot kapott a pártalapítványtól működési költségekre. Ez mindkét évben a PMA által kiosztott legmagasabb összeg volt.

A Kft.-nek a pártalapítvány számára készített éves beszámolóit közérdekű adatigényléssel szereztük meg, és a 2013-as beszámoló igazolta sejtésünket, hogy a Kft. valójában az álcivil szervezet fedőcége. A beszámoló ugyanis bizonyítja, hogy a fideszes pártalapítvány által a Jogállam és Igazság Kft.-nek juttatott pénzt a Kft. az Alapjogokért Központ működtetésére használta fel. Érdekes azonban, hogy a Kft. 2014-es beszámolójából már kihagyták az AK nevét, és csak „Támogatott”-ként hivatkoznak magukra.

Miután a pártalapítvány nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre, közérdekű adatigényléssel kértük el a Jogállam és Igazság Kft.-vel kötött szerződéseit is. Ezekből látható, hogy 2013-ban a Kft. csaknem öt és fél millió forintot kapott a pártalapítványtól egy iroda felszerelésére, valamint havi 572 ezer forintot bérlésre, rezsire, takarításra és a munkatársak ellátására, irodaszereire. Emellett egymilliót szántak megbízási díjakra, másfelet konferenciákon való részvételre, illetve 700 ezret kiadványok megrendelésére és megjelentetésére és 350 ezret a honlap, domain, webszerver költségeire. A következő évben 505 ezer forint jutott az iroda havi fenntartására és a munkatársak ellátására, 1,4 millió szoftverekre és kiadványokra, újabb 350 ezer informatikai kiadásokra, és immár kétmillió konferencia-részvételre.

A munkatásak fizetéseit az alábbi ábrán tüntettük fel; az eredetileg 12 elemzővel, illetve 1-1 szakmai vezetővel, vezető elemzővel és irodavezetővel felálló központ 2014-re már 3 vezető elemzőt, 9 elemzőt és egy irodavezetőt foglalkoztatott volna a kiadott adatok szerint. A céginformációk szerint azonban 2014 májusáig mindössze 4, az év júliusáig 5, majd decemberig 6, azután pedig 7 alkalmazottja volt a Kft.-nek. A 2013-as beszámoló alapján a tervezett 20,5 millió helyett csak 15,5 milliót költöttek személyi költségekre, és 1 főállású, 6 részmunkaidős és 5 megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársuk volt. Már az első fél évben 3 munkatárstól vált meg az AK, de fel is vett egyet, és további főállású munkatársakat terveztek felvenni. A működési költségeken is sikerült spórolni: 5,8 millió helyett 3,2 millió ment el. Az AK azt kérte a pártalapítványtól, hogy a fennmaradó összeget 2014-es felhasználásra megtarthassák.

Ellentmondásos célok

Érdekes diszkrepancia figyelhető meg az AK nyilvánosan deklarált céljai és a pártalapítvány felé tett vállalásai között is. Honlapja szerint az AK küldetése a következő:

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés. A Központ elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt, feladatának tekinti, hogy időről időre megvizsgálja az aktuális közjogi kérdéseket, ügyeket, és azokról mértéktartó, de mértékadó elemzéseket hozzon nyilvánosságra. Ennek megfelelően a kutatásaink, elemzéseink módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki.

Ezzel szemben azonban az AK nem az alapjogokat védi, hanem a kormány alapjogsértő gyakorlatait a bírálatokkal szemben. Idén például próbálták cáfolni a Human Rights Watch majd az Amnesty International kritikus országjelentéseit, illetve védelmükbe vették az iskolai szegregációt, valamint a menekültek őrizetbe helyezését lehetővé tévő tervezett jogszabályokat is. A látszólagos ellentmondást a Kft. 2013-as tevékenységről szóló, a pártalapítvány számára készült beszámoló oldja fel, amely szerint kifejezetten a kormánypolitika védelme lebegett a Központ alapítóinak szeme előtt:

A Központ megalapítását az a felismerés vezette, hogy a Magyarországot az elmúlt években ért politikai indíttatású hazai és nemzetközi kritikákra szükséges közjogilag megalapozott szakmai válaszokat adni.

Ahogy tehát másfél évvel ezelőtti cikkünkben jósoltuk, az AK gyakorlatilag a kormánypropaganda céljait szolgálja azzal, hogy a kormánypártok álláspontját támogató jelentéseket tesz közzé alapjogi kérdésekről, vagy a kormányt védi az alapjogsértés vádja ellen, majd ezekről a jelentésekről hírt ad a média, illetve az AK munkatársait gyakran meghívják az állami és kormányközeli médiumokba, hogy magukat független civil szakértőknek álcázva védjék meg a kormány álláspontját. Ahogy Peter Pomerantsevnek az orosz propagandáról szóló tanulmánya bemutatja, a dezinformációs célok elérése érdekében nem szükséges meggyőzni egy álláspontról a közönséget, elégséges az is, ha egy párhuzamos – egyenértékűnek, azaz esetünkben függetlennek bemutatott – narratívát állítanak szembe a cáfolni kívánt állásponttal. Hasonlóképp, a független civil szervezet szerepében tetszelgő AK funkciója az volt, hogy a kormányoktól valóban független nemzetközi és hazai jogvédő szervezetekkel szembeni, tudományosként beállított álláspontot fogalmazzon meg, eltitkolva, hogy valójában az AK-t pénzelő párt és a kormány védelme a cél.

Az Alapjogokért Központ tehát átláthatatlan, de fideszes pártpénzből működik, miközben Törcsi szavai szerint „független, civil szervezet” (itt, 7:40-nél). Sem másfél éve, sem most nem volt hajlandó elárulni, hogy ki és mennyit költ a szervezetre, amelynek valódi céljait sem verték nagydobra. Emellett a honlapon továbbra is csak Törcsi Péter kutatási igazgató, valamint Mikula Klaudia (IKSZ-tag, majd a KIM, illetve Gál Kinga fideszes EP-képviselő munkatársa) van feltüntetve az AK munkatársaként, rajtuk kívül pedig Szánthó Miklós igazgatót tudtuk beazonosítani, azonban még így sem nem átlátható, hogy ezen kormányközeli munkatársakon kívül ki dolgozik még a Központnak.

 Törcsi Péter / nava.hu

Amerikai kapcsolat

Az induláskor az AK igazgatója a szintén IKSZ-es, majd Nézőpont Intézetes Szánthó Miklós volt. Azóta azonban érdekes dolgok történtek Szánthó karrierjében. Az Alapjogokért Központ partnere, a Századvég 2014 végén 1,3 milliárd forintot kapott egy konkrétumokat gyakorlatilag nélkülöző pályázatra, hogy Amerikában polírozgassa a magyar kormány imidzsét. Az AK igazgatójára azonban már korábban rámosolygott a szerencse és a kormány másik amerikai lobbiszervezete: elsőként kapta meg azt az ösztöndíjat, amellyel a Transatlantic Academy (TA), egy Washington DC-ben székelő think tank első Hungarian Public Policy Fellow-ja (magyar közpolitikai kutatója) lehetett.

Szánthó a Fellegi Tamás exminiszter által vezetett, az elmúlt két évben egymilliárd forintot költő Hungary Initiatives Foundation (HIF) ösztöndíját kapta meg. Mint emlékezetes, Fellegi szerepére már 2013-ban az összeférhetetlenség árnyéka vetült az Egyesült Államokban, mert miközben a kormány hivatalos lobbistájaként dolgozott, az elvileg független és civil Hungary Initiatives Foundationt is vezette. A HIF főként amerikai magyar szervezeteknek, illetve Amerikában konferenciázó, kutató, tanuló magyaroknak juttat forrásokat.

 

De hol a pályázat?

A HIF 2013 novemberében kötött partnerségi megállapodást a German Marshall Fund által működtetett Transatlantic Academy-vel. A megállapodás célja az volt, hogy a TA 2013-2014-es programévében három hónapra egy magyar kutatót fogadjon a szervezet, aki az év témájához („A nemzetközi liberális rend jövője”) kapcsolódó kutatásokban és programokon vett volna részt. Egyúttal Fellegi Tamás lett a TA egyik nonresident fellow-ja (nem helyben lakó kutató).

Tekintve, hogy a megállapodás a 2013-2014-es programév kezdete után mintegy két hónappal jött létre, a TA 2012 októberében kiírt pályázati felhívásában természetesen nem szerepel a HIF által létrehozott ösztöndíj. Annál furcsább, hogy miután megkötötte a megállapodást, minden jel szerint a HIF sem írt ki pályázatot a kutatói pozíció betöltésére, legalábbis a lejárt pályázatokat felsoroló oldalukon nem található ilyen. Mind a TA-t, mind a HIF-et megkerestük a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó kérdéseinkkel, azonban egyik sem válaszolt. A German Marshall Fundtól azonban megtudtuk, hogy nekik nincs beleszólásuk a kutatói helyek odaítélésébe, azok a HIF és a TA kompetenciájába tartoznak. Feltűnő az is, hogy a TA két fajta kutatói pozíciót hirdet meg a programévekre: a szenior kategóriára a már associate professor (docens) pozícióval rendelkező, befutott kutatók pályázhatnak, a posztdoktorális kategóriára pedig doktori fokozatukat az elmúlt öt évben megszerzett kutatók. Szánthó azonban nem rendelkezik doktori fokozattal, így természetesen docens sem lehet, mindössze egy jogi diplomája van az ELTE-ről.

Szánthó az eredeti bejelentés és a German Marshall Fund szerint három hónapot töltött a TA-nál, azonban a TA oldalán még mindig jelenlegi kutatóként van feltüntetve. Érdekes az is, hogy míg Szánthó az iskolaévhez igazodó 2013-2014-es programévre érkezett volna, 2014 októberében, azaz a 2014-2015-ös programévben is a TA kutatójaként védte az új választási törvényt a TA egy rendezvényén. Megkerestük Szánthót, aki azt írta, hogy csak 2014 szeptember-októberében volt a TA-nál. Kérdésünkre, hogy milyen pályázaton nyerte el a pozíciót és ki bírálta el azt, mindössze azt a titokzatos választ adta, hogy a „program szakmai, technikai lebonyolítója és a fogadóintézmény maga a GMF [German Marshall Fund] Transatlantic Academy volt.”

Mind a HIF-től, mind pedig a TA-tól megkérdeztük azt is, hogy mennyi közpénzt költöttek Fellegiék Szánthó elvileg három hónapos kiküldetésére, azonban egyik helyről sem kaptunk választ. A German Marshall Fund 2014-es jelentésében az alapítványt 50-99,000 dollárral támogató szervezetek között van felsorolva a HIF, de mint az Átlátszó nemrégiben megjelent, a HIF költéseit vizsgáló cikk alapjául szolgáló dokumentumokból kiderül, a pontos összeg 50,000 dollár, azaz a 2013. végi árfolyamon számolva mintegy 11 millió forint volt. Összehasonlításul: ez az összeg mintegy nyolcszor magasabb egy amerikai doktorandusz háromhavi ösztöndíjánál. Felmerülhetne, hogy Szánthón kívül a HIF további kutatókat is szándékozott küldeni, azonban vonatkozó pályázati felhívás sem a HIF honlapján nem lelhető fel, sem pedig a TA 2014-2015-ös és 2015-2016-os pályázati felhívása nem tartalmaz utalást arra, hogy lehetne Hungarian Public Policy Fellow-nak pályázni. A HIF-nek közérdekű adatigénylést is küldtünk, hogy megismerhessük a TA-val kötött szerződés részleteit de a törvényes határidőn belül nem válaszoltak, majd telefonos érdeklődésünkre közölték, hogy „majd ha lesz idejük és lehetőségük,” akkor küldenek választ. Amennyiben a hét végéig ez megtörténik, úgy frissítjük cikkünket, ellenkező esetben pedig a NAIH-hoz fogunk fordulni.

Szánthó Miklós / latoszogblog.hu

Egy pártkatona a hanyatló Nyugaton

A fent említett rendezvényen felül Szánthó adatlapja szerint két blogposztot írt ott-tartózkodása alatt. Szeptemberi posztjában védelmébe vette a Fidesz-közeli bírákkal feltöltött AB által szentesített új budapesti választási rendszert, amely alapján a nagyobb kerületek jelöltjeinek akár hatszor több szavazat szükséges a fővárosi közgyűlésbe kerüléshez, mint a kisebb kerületekéinek, illetve az eltérő lakosságszám ellenére minden kerületi polgármester bekerül a közgyűlésbe. Noha az AB megállapította az egyenlőség elvének sérelmét, a jogszabályt nem semmisítette meg, illetve a közvetlen választás sérelmét sem állapította meg. Szánthó októberben újabb választással kapcsolatos írást közölt, ebben az álcivil vezető a magyarországi civil társadalom megfélemlítését és zaklatását ért kritikákra kristálytiszta logikával úgy reagált, hogy a kormány ismét kétharmadot kapott és az ellenzék gyenge, ezért az önkormányzati választások meg fogják erősíteni, hogy a választók fenntartják maguknak a jogot a kormánypárt megítélésére (sic!). Szánthó azóta bekerült Magyarország minden bizonnyal legjobban fizetett, közmédiás kormánybloggerei közé is, de a szerződését még nem tette közzé az MTVA.

A közpénzből működő Fellegi-féle alapítvány tehát eltitkolta, hogy mennyit költött a megkérdőjelezhető kvalitásokat és teljesítményt felmutató, azonban párthű Szánthó amerikai kiküldetésére. Nem világos továbbá, hogy mennyi ideig és milyen összeggel finanszírozták a kinttartózkodását, milyen alapon választották ki, és vajon volt-e egyáltalán nyilvános pályázat. Mindezt pedig annak az Alapjogokért Központnak az igazgatójával teszik, amely másfél évig működött átláthatatlanul a fideszes pártalapítványon átfolyatott közpénzből, szintén kritikátlanul védve a kormányt a nemzetközi és belföldi bírálatokkal szemben.

A céginformációt a céginfó.hu szolgáltatta.

Kálmán Mihály

Töltsétek ki kérdőívünket, hogy arról írjunk az Átlátszó Oktatáson, ami igazán érdekel titeket! Szeretnénk megismerni az olvasóinkat.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

  • Attila Kovács

    És a Soros mennyi “civil” szervezetet pénzel a kormány buktatására:) Az átlátszó is kap tőle nem keveset…

    • István Tamasi

      Az a Soros magánpénze. Ez pedig a magyar adófizetők közpénze amit fitymaszos álcivilek kapnak.

      • https://jardasajatutad.wordpress.com/ VálytSziszMél

        > magánpénze
        :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

        az összes vagyonát spekulálással lopta össze… de persze ha ezt meg meri említeni vki, akkor már jönnek is a hatmillióval…

        • István Tamasi

          Igen. A tőzsdei ügyleteket szokás spekulálásnak is nevezni, de mindazonáltal az a kapitalizmusban legális.

    • Horváth György

      Sőt Orbán Viktor és a Fidesz is kapott tőle, nem keveset, Ez az átkozott feledékenység, igaz?… :-)

  • nihil rulez

    Magyarázza meg nekem valaki, higy ez a tényfeltárás, miben különbözik attól a fidesz-médiás anyagoktól, ahol azt próbálják bizonygatni, hogy a tüntetők mind DK és Együtt aktivisták, valamint a provokátorfigyelőtől

    • sanyibácsi lánya

      tényfeltárás vs fidesz-médiás
      kérdésedben benne a válasz: az egyik tényeken alapul, míg a másik alkalmasint még feltételezésnek is gyenge.

    • Horváth György

      Talán annyiban, hogy konkrét tényeken alapul.

      • https://jardasajatutad.wordpress.com/ VálytSziszMél

        LOL

    • teuton

      A kerdesedben a valasz! Az egyik tenyfeltaras pontos adatokkal (mar ha valaszoltak a közerdekü kerdesekre), a masik PROBAL bizonygatni, vagyis csak feltetelezget, söt gyanusitgat es ragalmaz! Lasd ALTUS-megbizas, amivel Gyurcsanyt parttamogatassal igyekeztek ragalmazni, de az EU szepen elkaszalta…

  • huntomas

    Hála Istennek, a paksi bővítés kapcsán is kiállnak a magyar transzparens demokráciáért!
    https://www.youtube.com/watch?v=BieAisfNRBE

  • István Tamasi

    A videóban időnként ez az álcivil Szánthó sem bírja mosoly/röhögés nélkül elmondani a sumákságait.

  • Péter István

    Na és?

    • Qputyin

      Az Altus még nem is tart ott, hogy vizsgálja az uniótól kapott pénzt Magyarországon, mégis milyen kirohanások történtek a fidesz által kitömött cöfögők részéről ?

  • Madotati Patodda

    És a jelen kormány ilyenkor tényleg azt hiszi, hogy ezek a dolgok nem fognak kiderülni?

  • https://jardasajatutad.wordpress.com/ VálytSziszMél

    na, pont a sorosbérencek ugatnak…

    • Bogárdi Iván

      Nyilván Orbán Viktor a sorosbérenc.