Elárult egy csomó mindent a SOTE HÖK + jöhetnek a HÖK-ök elleni perek

Fél kilenckor kezdődött a tárgyalás, nyolc előtt nem sokkal kaptam egy levelet a dokumentumokkal.

 

 

Komoly következményekkel járt, hogy kikértünk néhány papírt a Semmelweis Egyetemtől és az egyetemi HÖK-től:

• Kiderült, hogy van olyan HÖK, ami inkább együttműködik és kiadja a kért adatokat, mert ez jobb mint pert veszíteni. Ez szuper!
• A NAIH szerint a HÖK-ök nem bújhatnak az egyetemek mögé, hanem önállóan is lehet tőlük adatokat kérni, és be is lehet perelni őket.
• Miután a NAIH rászólt, az orvosi egyetem javította az adatigénylésekről szóló szabályzatát.

Jegyzőkönyveket, alapszabályokat és a szenátusi tagok listáját kértük ki a Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatától 2010-ig visszamenőleg, de nem válaszoltak. Pert indítottunk, de az első, júliusi tárgyalásra nem jött el senki a HÖK részéről. Ellenkérelmet is csak a tárgyalás előtti napon adtak be, amiben vitatták, hogy őket egyáltalán meg lehet-e kérdezni (vagy csak az egyetemet), és nem akarták kiadni az adatokat.

A második tárgyalás múlt hét szerdán volt. Előző este hívott fel telefonon Kuron Bence, a SOTE EHÖK új elnöke, hogy ki fogják adni az adatokat, és egyeztessünk erről. Egyből igent mondtam, a dokumentumok végül másnap reggel, fél órával a tárgyalás előtt érkeztek meg. Gyorsan átnéztem a fájlokat és rendben voltak, úgyhogy a tárgyaláson el is álltam a keresettől:

• A HÖK üléseinek jegyzőkönyveit feltöltötték a honlapra, ez itt olvasható.
• A korábbi alapszabályokat emailen küldték el, ezeket itt lehet megtalálni. A most hatályos alapszabály a HÖK honlapján is elérhető.
• A HÖK által a szenátusba delegált tagok listája itt olvasható.

Kuron azt írta az Átlátszó Oktatásnak, hogy korábban is ki akarták adni az adatokat, amihez az egyetem segítségét kérték, azonban azt nem kapták meg teljes mértékben. A HÖK segítséget akart kérni az egyetem jogászaitól, hogy nehogy véletlenül nem nyilvános személyes adatokat adjanak ki, mert ilyen esetben őket perelhetné az, akiről az adatok szólnak.”Azt gondoltuk, hogy a HÖK vezetői nincsenek a szükséges jogi szakértelem birtokában, hogy mi adható ki, és mi nem, mit kell esetlegesen kitakarni és mit nem” – mondta.

„A közérdekű adatok teljesítésébe egy nagy zökkenőt hozott be az, hogy a kancellári SZMSZ-módosítás miatt megszűnt a Rektori Hivatal, ami a közérdekű adatok teljesítésének szabályzatában nevesítve volt, mint az ezekért felelős szervezeti egység. A Rektori Hivatal feladatait átvevő Jogi Főigazgatóság új vezetője pedig kevésbé érezte ezt a feladatuknak” – írta Kuron. Az egyetem tehát nem segített a HÖK-nek.

„Sokáig abban bíztunk, hogy az adatigénylések új egyetemi szabályzata egyértelműen rendezi ezt a helyzetet. Azonban a legvégén be kellett látnunk, hogy a szabályzat a tárgyalásig nem fog megszületni, és ezért

a legjobb megoldásnak az tűnt, ha az együttműködési készségünket azzal bizonyítjuk, ha most közvetlenül elküldjük neked az adatokat”

– írta a HÖK elnöke. Vagyis végül nem vártak az egyetemre, hanem saját kezükbe vették a sorsukat.

Beszólt a SOTE HÖK-nek a hatóság

Az adatigénylésben negyedikként a HÖK-ösöknek kifizetett pénzekről érdeklődtünk, eredetileg erre sem válaszolt sem az egyetem, sem a HÖK. Mivel a HÖK az egyetemhez, az egyetem viszont a HÖK-höz küldött minket, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. A KiMitTudon 11 adatigénylést nyújtottak be összesen a SOTE HÖK-höz, ezek közül a hallgatói önkormányzat egyet sem teljesített, volt amire nem is válaszoltak.

A NAIH annyira felidegesedett azon, hogy nemhogy összevissza küldözgetik az adatigénylőt a SOTE-n, nem válaszolnak a megkeresésekre és nem árulnak el közérdekű adatokat, hogy nyilvános jelentést készített a helyzetről. A jelentésből az is kiderül, hogy a SOTE HÖK még a NAIH felszólító levelére sem válaszolt. Vagyis

a NAIH a honlapján alázza a SOTE HÖK-öt, amiért az nem válaszolt a hatóságnak, és sokszor az adatigénylők leveleire sem reagált.

Kuron az egyetemi feladatkörökről folytatott vitával magyarázta ezeknek az adatigényléseknek a csúszását is. „Nagyon bízom abban, hogy az új rektori-kancellári utasítás egyértelmű helyzetet teremtett, amivel nem ismétlődnek meg az ilyen esetek, és a még meglévő adósságainkat is minél előbb pótolhatjuk” – tette hozzá.

Fontos az is, hogy a NAIH elemezte, hogy közvetlenül a HÖK-től lehet-e adatot igényelni és be lehet-e perelni egy HÖK-öt. A NAIH szerint a válasz mindkét kérdésre: igen. A hatóság szerint mindegy, hogy a HÖK-nek van-e jogi személyisége, vagy milyen szervezeti keretben működik – lehet tőle adatot igényelni. A hatóság szerint a HÖK közfeladatot lát el, és hivatkoznak arra a precedens értékű perre, amit az Átlátszó Oktatás indított. A NAIH megerősítette, hogy a törvény szerint nem kell jogi személyiség ahhoz, hogy perelni lehessen egy szervet, ha az nem válaszol az adatigénylésre.

Noha a NAIH véleménye nem kötelező erejű, de a bíróságok figyelembe vehetik. Éppen ez történt az előbb említett perben, ahol a bíróság először mondta ki, hogy a HÖK közfeladatot lát el: előbb a NAIH mondta azt, hogy a HÖK közfeladatot lát el, majd a bíróság, részben a NAIH által felsorolt érvekre hivatkozva, megerősítette ugyanezt.

A NAIH levele tehát megnyitja az utat a közvetlenül a HÖK-ökhöz benyújtott adatigénylések előtt, illetve (ha nem válaszolnak) a közvetlenül a HÖK-ök ellen indított perek előtt.

A SOTE kijavította a közérdekű adatigénylésekről szóló szabályzatát

A SOTE közérdekű adatigénylésekről szóló szabályzata hibás volt, ezzel kapcsolatban tettünk bejelentést a NAIH-nál, akik fel is szólították az egyetemet, hogy tegyenek rendet. Az Egyetem eleget tett a NAIH felszólításának, a rektor és a kancellár kedden írta alá a közérdekű adatigénylések teljesítéséről szóló közös utasítást. Tájékoztató honlapját is frissítette az Egyetem, ez itt érhető el.

Önállóan lépett a HÖK

Érdekes az is, hogy van olyan HÖK, aki saját maga képes a kezébe venni a sorsát, és nem bújuk az egyetem mögé. Általában egyetemektől szoktunk kérni és kapni HÖK-ös adatokat, de semmi akadálya annak, hogy magát a HÖK-öt kérdezzük meg (ahogyan ezt most a NAIH is megerősítette). Sőt, épp a SOTE-ügyében maga az egyetem irányított minket a HÖK-höz, mondván: ez az ő dolguk. Korábban próbálkoztunk az ELTE egyetemi hallgatói önkormányzatánál is, akik egyszerűen csak továbbították a kérdést az egyetemhez, azzal érvelve hogy ők nem reagálhatnak, pedig máskor azt mondták, hogy „támogatják a teljes nyilvánosságot”. A kért adatokat (HÖK-ös kifizetésekről szóló előterjesztések) végül a HÖK nem küldte el, az egyetem pedig csak anonimizált számokat közölt. Miután pert indítottunk és első fokon nyertünk, az ELTE megígérte, hogy nem fellebbeznek, hanem kiadják az adatokat. A számokat azóta elküldték, ezeket épp most dolgozzuk fel és írjuk róla a cikket.

G. Szabó Dániel

Unod az olvasást? Támogass minket, hogy még több videót készíthessünk neked! Mire van szükségünk? Egy Sennheiser EW 100 ENG G3-as szettre és egy MD 46 DYNAMIC mikrofonra 206.550 Forint és 63.675 Forint, azaz összesen 270.225 Forint értékben.
PayPalos utaláshoz kattints IDE, ha a hagyományos utalást választod, akkor „atlatszo.hu Nonprofit Kft. 12011265-01424900-00100007”, de fontos, hogy a közlemény rovatban szerepeljen az „Átlátszó Oktatás” megjelölés. Postai csekken keresztül is támogathattok minket, csak írjátok meg a postacímeteket az [email protected], ahová postázhatjuk.
A megcélzott összegen felül beérkező adományokat a szerkesztőség további kiadásainak finanszírozására fordítjuk.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.