Alig képzünk egyetemistákat és szakmunkásokat

Az Eurostat 2015-ben is ingyenesen elérhetővé tette éves regionális évkönyvét, melyben külön fejezet foglalkozik az oktatási rendszerrel és a fiatalok, illetve középkorúak képzettségi szintjével. Ebből készítettünk most egy három részes összefoglalót, melynek első részében bemutatjuk, hogy miképp is változott az Európai Unióban az oktatás helyzete 2008 és 2014 között.

2013 során az óvodai és általános iskolai oktatásban részesült gyermekek és fiatalok aránya 91.8 százalék volt. Észak-Írországban és Luxembourgban már 4 éves kortól kötelező az iskoláztatás, míg a többi tagállamban csak 5-6 éves koruk után kötelező a gyermekeknek az iskolába járás. Az óvoda ugyanakkor a tagországokban önkéntes alapú.

Franciaországban és Hollandiában gyakorlatilag az összes négy éves gyermek vett már részt valamilyen típusú gyermekkori oktatásban. Ez az arány Görögországban a legalacsonyabb, a fővárosi régióban például csak 30.8 százalékos, ami még az utána a második és harmadik legrosszabb eredményt elért két lengyel régiónál is közel 20 százalékponttal elmarad. Érdekes, hogy például a már említett Görögország mellett Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Magyarországon, Hollandiában, Ausztriában, Romániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is rosszabb a fővárosi régióban mért arány az országos átlagnál.

Leginkább a 15 és 17 év közöttiek szembesülnek azzal, hogy választaniuk kell a munkakeresés és a továbbtanulás között, ugyanis az Európai Unióban átlagosan 9-10 év a kötelező iskoláztatási időszak. 2014-ben 11.1 százaléknyi 18 és 24 év közötti hagyta el ideje korán az oktatási rendszert, ami 0.8 százalékkal jobb adat a 2013-hoz képest. 2014-ben ez a jelenség a férfiaknál elterjedtebb (12.7 %), mint a nőknél (9.5 %), illetve kiemelten súlyos problémát jelent azok körében, akik az EU-n kívül születtek (20.1%), vagy valamilyen fogyatékosságban szenvednek (25.1%). A probléma a kelet-európai országokat és a városiasodott régiókat érinti a legkevésbé, az abszolút rekorder pedig az a Jadranska Hrvatska régió, amelyben az arány csak 2.2 százalék. A problémától leginkább sújtott területek Németországban (Bréma 14%), Görögországban (Anatóliai Macedónia és Trákia 19.7 %), Spanyolországban (Baleár-szigetek 32.1 %) és az Egyesült Királyságban (Cornwall és Scilly szigetek 20.3%) találhatóak. Ezekben az országokban ugyanakkor nagyfokú eltérés is megfigyelhető, hiszen egyes régiókban az arányok fele, vagy harmad akkorák.

Portugália kimondottan nehéz helyzetben van, hiszen tíz olyan régióval is rendelkezik, ahol a lakosság egy ötöde hagyta ott 18 és 24 éves kora között az oktatási és képzési rendszert. Összességében azonban 2008 és 2014 között átlagosan 3.5 százalékkal csökkent az EU-ban az oktatási rendszert korán elhagyók aránya, de ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a 2008-as válság után sokan a munkanélküliség elől az oktatási rendszerbe menekültek. Mindazonáltal a legnagyobb fejlődés azokban a régiókban ment végbe, ahol korábban a legmagasabb arányban voltak azok, akik 18-24 éves koruk között hagyták abba a tanulmányaikat, ugyanakkor ez fordítva is igaz, leginkább azokban a régiókban romlott a statisztika, ahol alacsony volt a korán kilepők aránya.

A középfokú tanulmányokat folytatók 48.9 százaléka szakiskolai képzésben vesz részt. Több régiós tömb is kiugró értéket ért el, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy ezeken az országokban a szakképzés társadalmilag értékes és megbecsültsége magasabb, továbbá szerves részét képezik az általános oktatási rendszernek. Szakképzési rendszerben tanul például a diákok több mint a háromnegyede három cseh és egy osztrák régióban, miközben az ír területeken csak minden tizedik fiatal, de 10-20 százalék között van Ciprus és Málta, illetve Közép- Magyarország, ráadásul az ország másik hat régiójában is 35 százalék alatti ez az arány.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2002 óta, amikor is 23.6 százaléknyian voltak, folyamatosan nő. 2014-ben a 30-34 év közöttiek 37.9 százaléka rendelkezett valamilyen egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel. A férfiaknál azonban ez a szám csak 33.6 százalék, míg a nőknél 42.3 százalék, az olló pedig az elmúlt időszakban csak nőtt a nemek között. Ráadásul a nem városi környezetben élők esetében mindössze 26.9 százalék, az EU-n kívül születettek körében pedig csak 33 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Jellemezően a fővárosi régiók azok, ahol a lakosság több mint a felének már van felsőfokú végzettsége, a listavezető londoni régióban például az arány 67.3 százalék. Az is egyértelműen látszik, hogy azok a régiók, amikben magas a felsőfokú végzettségűek aránya, egyben kutatás-intenzív régiók is és fordítva, a nehézipari, illetve agrárius területeken a 20 százalékot sem érik el a diplomások. 2008 és 2014 között 6.7 százalékot nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya és egyedül csak Finnországban csökkent 0.4 százalékkal, de még így is 45.3 százalékon állnak, miközben a célszámuk 2020-ra a 42 százalék. A vizsgált időszakban Ausztriában mérték a legnagyobb bővülést, de ez a növekedés a balti tagállamokban, Görögországban, Luxembourgban, illetve Románia és Bulgária kivételével minden kelet-európai országban két számjegyű volt. Ugyanakkor, ha országos szinten nem is, egyes régiókban 5 százalékponttal is esett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ilyen terült volt például 2008 és 2014 között észak Bulgária, Drezda és Chemnitz Németországban, Franciaországban két, Finnországban egy régió, illetve az Észak-Yorkshire.

Magyarország tekintetében a legmegdöbbentőbb adat a szakmát adó képzésben résztvevő diákok alacsony aránya minden, kormányzati szándék ellenére. Nem csak az összeurópai arányokat múljuk alul, de a régiós versenytársak között is egyfajta szigetet képez az ország. Ráadásul ellentétben több európai régióval, ahol a szakmát adó képzésben résztvevők és a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek száma fordítottan arányos, Magyarországon mindkét érték egyszerre alacsony. Mindez párosul az iskolát korán elhagyók növekvő számával, igaz szerencsére még így sem értük el a kelet-európai arányokat, jelenleg egyfajta átmenetet képezünk Kelet és Nyugat Európa között.

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.