A Pető András Főiskola Villányi úti kollégiumában nem a kollégiumi bérleti szerződésnek megfelelően működnek a dolgok. Nem zárhatók a szobák, a szekrényeknek a biciklizárak adnak némi biztonságot és a mosógépek sem működnek megfelelően, a kollégium egy alkalmazottja pedig bement a diákok szobáiba, és a bugyijaikat fotózta. Megkerestük őket, amiből még több probléma lett, és kérdéseinkre többször is kitérő válaszokat adtak.
A Pető András Főiskola (PAF) Villányi úti kollégiumában lakó hallgatóknak félévente kell aláírniuk bérleti szerződést. A szerződés hivatkozik a kollégiumi házirendre, de a kollégium lakói sem a szerződéskötéskor, sem utána nem találkoztak a házirenddel. Felvettük a kapcsolatot a főiskolával, így megtudtuk, hogy a házirend a főiskola szenátusa előtt van, mert nincs összhangban a hallgatói követelményrendszerrel.
Mi április 14-én adtunk be közérdekűadat-igénylést, majd 2016. április 27-én megkaptuk a házirendet, amely kimondja:
“A szerződés aláírásával együtt a hallgató részére átadásra kerül jelen KOLLÉGIUMI HÁZIREND, amely a hallgatóra nézve kötelező, azt aláírásával elfogadja.”
Ezzel az volt a probléma, hogy az elsőéves hallgatók 2015 augusztusában írták alá a szerződést úgy, hogy a házirend 2016. április 20-án – 8 hónappal később – készült el.
Ez azt jelenti, hogy a PAF és a diákok egyenrangú felekként aláírnak egy szerződést, ami hivatkozik egy nem létező dokumentumra, amelynek tartalmát több hónappal később a főiskola önkényesen alakítja ki, majd ez alapján akarja a jövőben felelősségre vonni a hallgatókat.
A PAF válasza szerint létezett egy 2013-as házirend, erről viszont a megkérdezett hat hallgató nem tudott, nekik azt mondták, hogy még nem készült el a házirend, emiatt nem használhatták a konditermet sem például. Egy diák említette, hogy mintha tényleg létezne egy 2013-as házirend, de sosem látta. Az állítólagos 2013-as dokumentumot mi sem találtuk meg a főiskola honlapján.
Amikor április 21-én már harmadik levelünkben kértük ki a hatályos dokumentumot, a főiskola szinte azonnal el is küldte az egynapos házirendet – a hallgatóknak, nem nekünk, a fent látható üzenettel. Négy nappal később pedig a kollégiumi bizottság egy tagja kereste meg a diákokat azzal, hogy sürgősen írjanak nála alá egy dokumentumot, amelyben tudomásul veszik a házirendben foglaltakat. Tudomásunk szerint a főiskola nem szervezett olyan fórumot, ahol a hallgatók észrevételeket fűzhettek volna a házirendhez és kifogásolhatták volna a szabályokat, bár a főiskola azt állítja, a hallgatók érdekeit tartja szem előtt, és a házirend minden illetékeshez eljutott az aláírás előtt. Amikor a kollégisták rákérdeztek a sietségre, a bizottsági tagok azt mondták, hogy a pénzügyi osztályról kapták az információt, hogy sürgős. Érdekes egybeesés, hogy nemcsak adatigénylésünkre kellett válaszolniuk április 29-ig, hanem a pénzügyi osztálynak is fontos lett a házirend megléte.
Nincs internet? A te szobádban nem is lehet, hiába van benne a szerződésben
A bérleti szerződésben a 2015/2016. tanév első félévben még szerepelt az internet mint alapszolgáltatás, amit a kollégium biztosít. A tanév második félévében viszont a kollégium módosította a szerződés szövegét. Néhány hallgató azt mondta, hogy amikor át akarták olvasni a szerződés szövegét, a kollégium egyik munkatársa azt állította, hogy az nem változott. Pedig a második félévben már kikerült az internet a szerződés szövegéből.
Három körben érdeklődtünk a főiskolánál arról, miért vették ki az internetet a szerződésből. A főiskola másik kollégiumában ugyanis alacsonyabb a bérleti díj, de fizetős az internet. A diákok közül – elmondásuk szerint – azért választották sokan a Villányi úti kollégiumot, mert az ár magában foglalta az internetet. A főiskolától érdemi választ erre nem kaptunk. Annak ellenére egyébként, hogy kikerült a szerződésből, még nem szűnt meg az internet szolgáltatás – de nem minden szobában volt használható. Emellett a főiskolai oldalak sokáig korlátozva voltak, így a diákok még a vizsgáikat sem tudták felvenni a kollégiumi hálózaton keresztül.
A hallgatók szerint ők többször bejelentették a hibát, de ilyenkor az illetékes személy lerázta őket azzal a magyarázattal, hogy majd következő hónapban lesz router, mert még meg kell rendelni. Hónapok múlva végül azt a választ kapták, hogy az ő szobájukban csak UTP-csatlakozó van, ami telefonra van bekötve, nem tudnak vele mit csinálni. Egy hallgató javítatlan hibákról szóló írása Facebookról eljutott a vezetőséghez is, és kis idő múlva megérkezett a router, az ezért felelős személy pedig – a hallgatók szerint – azt mondta, hogy neki szóljanak, ha nem működik az internet, mert “lebaszták, hogy nem végzi a munkáját”.
Zökkenőmentes hibabejelentés
Szeptemberben bejelentették a hallgatók, hogy a szekrények ajtajai nem zárhatóak, a szobák ajtajához pedig nincsen kulcsuk, és ezeket a kollégiumi gyűlésen a hotelmenedzsernek is jelezték. Egy illetékes alkalmazott pedig – állításuk szerint – annyit tudott mondani nekik, amikor leadták a hibabejelentő lapot, hogy: “Hívjatok lakatost!” – természetesen a saját költségükön.
A diákok szerint a szobák átadásakor a szobaleltárból és a szobaátvételi elismervényből sem kaptak egy-egy példányt. Így kiköltözéskor nehezen fogják tudni bizonyítani például, hogy a szekrények nem azért nem zárhatók, mert ők tették tönkre.
Egy idő után már ez a nyomtatvány is kikerült a folyosókra, amiből a diákok megtanulhatják a zárak és a kulcsok rendeltetésszerű használatát. Második levelünk után egyébként szinte azonnal javították a szekrényeket – elvégre ideje volt, hogy a biciklizáron kívül más is biztosítsa, hogy az értékek ne tűnjenek el a szobából, mert sajnos a kollégium épületébe is gyakorlatilag bárki bemehetett.
„A Kollégiumba kizárólag a belépőkártyával rendelkezők léphetnek be, amelyet a biztonsági szolgálat ellenőriz. Más személy csak engedéllyel tartózkodhat az épületben.”
Ez a mondat – ami alapján azt hihetnénk, hogy szigorú biztonsági ellenőrzés működik az intézményben – a PAF-tól kapott levélben áll. Mi viszont felsétáltunk a kollégium mindkét szintjére anélkül, hogy bárki megállított volna. Ezt megírtuk nekik is, amire már rögtön más választ kaptunk: kiderült, hogy a szigorú beléptetőrendszert két lépcsőben vezetik be a különleges igényű (pl. kerekesszékes) gyerekekre tekintettel. Más kollégiumokban (pl. Schönherz kollégium) már létezik olyan rendszer, ahol csak az léphet be a kollégiumba, aki felmutatja a belépőkártyáját, vagy átadja arcképes igazolványát és felkíséri, aki fogadja. Ez a Pető Intézet fotocellás ajtajával is megvalósítható lenne, és még az akadálymentesített bejárat is megmaradna.
A mosógépek azért mennek tönkre, mert nem 30 fokon mostok vele!
Ez a mondat a takarító személyzettől származik a kollégisták szerint. A második félévben egy mosógépnek letört a fogantyúja, amit a kollégium – a hallgatók elmondása alapján – rongálásnak minősített, de feljelentést nem tett az ügyben. Ehelyett – forrásaink szerint – a hotelmenedzser azt mondta a diákoknak, hogy elvitték az összes gépet javításra, és a lakók kauciójából vonják majd le a gépek javíttatásának költségét. Mindegy, hogy egy gép helyett az összeset elvitték javítani.
Amikor a hallgatók jelezték a hotel managernek a gyűlésen, hogy mióta megjavíttatták a gépeket, azok rosszabbul működnek, mint korábban, állítólag annyit kaptak válaszul, hogy: “Szívás.”
A 69 900 forintért megjavított, ugráló-visító mosógépek működése itt tekinthető meg, a kollégisták által készített videó felvételeken.
Fogadhatsz vendéget, de csak ha a szobatársad nincs otthon!
A házirendben vannak még szokatlan rendelkezések, kimondja például, hogy a kollégista fogadhat éjszaka vendéget, de két nappal korábban be kell jelentenie, engedélyeztetnie kell, és ezután is is egy időben csak két személy: a kollégista és vendége tartózkodhat a szobában. A szobatársnak tehát mennie kell ahhoz, hogy jöhessen vendég.
Ha a te kollégiumodban is rossz a helyzet, írd meg nekünk ide: [email protected]
Ha tetszett a cikk Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
