Az egyetem közölte: az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező HÖK képviseletében fordult bírósághoz. A HÖK ugyanakkor sajtótájékoztatót tartott, amelyen szerzőnket „bértollnoknak” nevezte.
Mint arról többször beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetem végrehajtást kért szerzőnk ellen, akit másodfokon elmarasztaltak a HÖK-választások tisztaságát firtató cikkének címe miatt. „Csalnak-e még a szegedi HÖK választáson?” – ez volt a cikk címe, amely az egyetem szerint arra enged következtetni, hogy történt már csalás, így sérti az intézmény jó hírnevét. Bár bizonyítottuk, hogy történt már olyan eset, amikor meg kellett semmisíteni a választás eredményét amiatt, mert két hallgató nem a saját karán indult, másodfokon Szalai Balázs elveszítette a pert.
Ez persze nem végleges, a Kúria még megváltoztathatja az ítéletet, ugyanakkor meg kellett fizetni az egyetemnek megítélt 200 ezer forint sérelemdíjat, valamint 140 ezer forint perköltséget és eljárási díjat. Az összeget közadakozással sikerült összegyűjteni, sokan támogatták szerzőnket, akik úgy érezték: nincs rendjén, ha így próbálják elhallgattatni a hallgatói önkormányzat működésével kapcsolatos bírálatot.
A Szegedi Tudományegyetem az ügyben az alábbi közleményt tette közzé:
A Szegedi Tudományegyetem mint jogi személy minden önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szerveinek, szervezeti egységének jogi segítséget nyújt peres ügyek esetén, mivel azok nem per- és jogképesek. Mindez elengedhetetlen az intézmény zavartalan és folyamatos működésének biztosítása érdekében. Az SZTE természetesen nem örül annak, ha az intézmény neve negatív kontextusban jelenik meg, de az egyes szervezeti egységeit, szerveit érintő jogi ügyekben, illetve jogértelmezési problémák esetén – a jogállami kereteknek megfelelően – az intézmény a szervezeti egység, szerv ügyében bírósághoz fordul. A konkrét bírósági ügy az alperes egy blog bejegyzésének címe miatt indult. A Szegedi Ítélőtábla másodfokon jogosnak találta az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat panaszát, mely szerint az alperes az adott bejegyzésének címében megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal az állítással, hogy a hallgatói önkormányzati választásain csalásra került sor a 2013. évet megelőzően.
A fentiek alapján az Egyetem a működésére vonatkozó törvények és a bírósági ítélet szerint járt és a jövőben is jár el, ezért az üggyel kapcsolatban további nyilatkozatot nem kíván tenni.
Eközben az SZTE EHÖK „kancellárváró” sajtótájékoztatót hívott össze, amelynek témája valójában az volt, hogy beperelt szerzőnk az egyetemi hallgatói önkormányzat feltételezése szerint „bértollnok” és „egy egyetemi üzleti érdekkör üzleti napszámosa”, amit „közérdekű adatigénylésekkel” szeretnének alátámasztani. Az EHÖK sajtófőnöke többszöri kérdésünkre is csak azt tudta megismételni, hogy feltételezéseik vannak, bizonyítékaik nincsenek, illetve szerintük érdekes összefüggésekre szeretnének rámutatni. A sajtótájékoztatóról később részletesen beszámolunk.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Még 2019-ben kezdett el a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a hazai kreditrendszerrel foglalkozni. A munkát egy kérdőívvel indították, amiben...
Ezt a kérdést tette fel Ungár Péter, LMP-s képviselő Dr. Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek idén júniusban....
Hol tart ma Magyarországon egy egyetemi hallgatói önkormányzat, ha szövegértésről van szó? Mutatjuk. Közérdekű adatigénylést adtunk be ugyanis a szegedi...
Az Alkotmánybíróság (AB) öttagú tanácsa július 10-én visszautasította Török Márk, a volt szegedi HÖK-elnök indítványát. Török még akkor fordult bírósághoz,...
