Könyvében is plagizált a vezérőrnagy, aki már a doktoriját is összeollózta

Jelentős szöveghű egyezéseket találtunk Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy tavaly megjelent könyve és a könyvben nem jelölt források között. Az átemelések a törzsszöveg negyedét teszik ki. Korábban már megírtuk, hogy Isaszegi a doktori disszertációjának felét is hivatkozás nélküli másolással írta meg, a doktori fokozatot adományozó Debreceni Egyetem ezt azonban nem találta problémásnak; döntésük szerint lehet doktori fokozatot szerezni mások kutatásának összeollózásával és összefoglalásával. A HM Zrínyi Kiadó vezetője könyvében még „személyes élményeit” is szinte szó szerint a Wikipédiáról másolta, a Gondolat Kiadó igazgatója szerint azonban a 25 százalékos átvétel egyáltalán nem sok.

 

 

Mint korábban írtuk, Isaszegi a Debreceni Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát egy olyan disszertációval, melynek több, mint a felét szó szerint másolta más szerzőktől. A szövegtörzs és a mellékletek többsége szó szerinti, vagy kevéssé átfogalmazott átemelések voltak más szerzők műveiből, internetes hírekből, vagy éppen a Wikipédiáról. A kérdéses részeket azonban nem hivatkozta le sem a lábjegyzetekben, sem az irodalomjegyzékben, és idézőjeleket sem használt, saját gondolatainak tüntetve fel őket.

A Debreceni Egyetem megkeresésünkre felülvizsgálati eljárást indított, azonban egy titkos jelentés alapján nem jelentett számukra problémát a plágium. A jelentés megismeréséért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, amit a lehető legtovább húzott az Egyetem, mielőtt megtagadta a teljesítést, majd sokadik kérésünkre a Doktori Tanács vezetőjétől kaptunk egy kivonatolt választ, melyben azonban nem mondtak igazat a plágium mértékét illetően.

Isaszegi János 2015-ben jelentette meg könyvét a Gondolat Kiadónál, mely a XXI. század élettérháborúi címet kapta. A 326 oldalas könyv számottevő része Isaszegi másolt doktori disszertációjának és korábbi tanulmányainak gyűjteménye. Az összeollózott disszertációja mellett azonban azonban újabb plagizált szövegrészeket fedeztünk fel, melyek különböző weboldalak, például a múlt-kor.hu és a Wikipédia cikkeiből származnak.

 

 

A könyv regionális konfliktusokról szól, rövidebb történeti bevezetés után az elmúlt évek háborúit és feszültségekkel teli térségeit mutatja be. Ajánlást írt hozzá Raffay Ernő történész, Isaszegi plagizált doktorijának konzulense, valamint Borbély Attila, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola korábbi rektora, Boda József rendőr vezérőrnagy, illetve Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő.

Hasonló módon a doktori disszertációjához, Isaszegi minimális módosításokkal vagy azok nélkül emelt át bekezdéseket, oldalakat újságcikkekből, internetes honlapokról, vagy akár gimnáziumi történelemjegyzetből is. A nyelvezet és a szerkezet érezhetően változik formális és informális, illetve megfigyelő vagy értékelő között, aszerint, hogy épp saját vagy másolt részt olvasunk. Egy ponton még szerzői kommentárt is fűz egy bekezdéshez – miközben a bekezdés idézőjelek hiányában neki lenne tulajdonítható. A kommentár valójában egy jelöletlen MTI-hír átvételébe van beszúrva. (A könyvben számtalan helyen jelennek meg egyértelműen újságcikkekből származó szövegrészek.)

 

 

A könyv törzsszövege mellékletek és egy nagyinterjú nélkül megközelítőleg 300 oldal, ebből eddig 100 oldalon fedeztünk fel bekezdésnyi vagy egész oldalnyi plágiumot. Ennek jelentős része a korábbi, plagizált doktori disszertáció beemeléséből származik, de számottevő hányadot tesznek ki az újonnan másolt részek is. A 300 oldalnyi tartalomból a szöveg körülbelül 275 oldalt tesz ki képek nélkül, ebben 65 és fél oldalnyi hivatkozás nélküli plágium található. Ez a könyv érdemi, vizsgálható részének 24%-a, vagyis közel negyede.

 

Személyes élmény a Wikipédiáról

Isaszegi könyvét egy, szinte teljes egészében a Wikipédiáról másolt történeti bevezetéssel kezdi. A dák-római háborúkat és Traianus császár oszlopát taglaló rész a következő mondattal zárul:

 

Személyes élményem: amikor 2001-ben Rómában a NATO Vezérkari Akadémián tanultam, láthattam a római Traianus-oszlopot, amelyen megörökítették a császár által a dákok ellen indított háború mozzanatait domborművek formájában.

 

A Wikipédia Dák-római háborúk szócikkében a következő található:

 

A római Traianus-oszlop, amelyen a második háború mozzanatai domborművek formájában, képregényszerűen vannak megörökítve.

 

A premodern korral foglalkozó 11 oldalból csupán kettő és fél oldal esetében nem mutatható ki a szöveghű másolás vagy enyhe parafrázis, de ezekben az esetekben is fellelhetők gyanús elemek. Ilyen a bizánci-arab háborúk kezdő bekezdése, melyben Visy Zsolt történész Nándorfehérvártól a déli harangszóig című művére hivatkozik. Ennek ellenére a szövegben szerepel az ottomán kifejezés, ami történészi körökben nem elterjedt, hiszen az angol ottoman szó magyar megfelelője az oszmán. Jellemző, hogy a Wikipédiáról másolt szövegrészek esetében a Wikipédia-szócikkben található hivatkozásokat is átemeli Isaszegi. Ilyen módon kerülhetett román nyelven írott könyv hivatkozása is a lábjegyzetbe.

 

Alábbi galériánkban bemutatjuk Isaszegi könyvének néhány, Wikipédiáról és egyéb forrásokból másolt oldalát.

 

 

Hasonlóan a másolt doktori disszertációjához, ebben a könyvben is találni ötletszerűen elhelyezett hivatkozásokat, melyek nem kapcsolódnak a szöveghez, sokkal inkább fedni próbálják a másolás tényét. Ilyennel találkozhatunk a 188. oldalon is, ahol közel egy oldalt másol át Drábik János Világdemokratúra: A hitelpénz-fasizmus világrendje című könyvéből, ennek ellenére az oldal alján Csicsmann László könyvfejezetét tünteti fel, melynek témája eltér Isaszegi-Drábik szövegétől.

Drábik János mellesleg olyan témákban ír könyveket és szerepel tévéműsorokban, mint a globális háttérhatalom és a pénzvilágrend hatásai, az Illuminátusok és szabadkőművesek szerepe a világháborúk és forradalmak kirobbantásában, és a fehérfajú Európa elleni migránsinvázió. Drábik továbbá írásokat jelentet meg a nemzetközi zsidóság szerepének leleplezéséről, illetve az iszlám vallás teológiai ellentmondásairól is szívesen nyilatkozik. A furcsa hivatkozások nem meglepők, doktorijához hasonlóan itt is lehivatkozza Hodnik Ildikó pránaenergiával, atlantiszi tisztítással és holomezővel foglalkozó könyvét.

 

 

Nem lehet véletlen

Isaszegi János plágiuma nem lehet a véletlen műve. Sok esetben (doktorijához hasonlóan) évszámokat, adatokat, lexikális információkat sorol hivatkozás nélkül, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy esetlegesen nincs tisztában az akadémiai életben hatályos hivatkozási szabályokkal. Ez a feltételezés egy doktori fokozat esetében is nehezen állná meg a helyét, azonban a 96. oldalon lábjegyzetben hivatkozik a hvg.hu és az index.hu cikkeire is. Jelöli a pontos linket, illetve letöltési dátumot nevez meg (igaz ezek mindkét esetben a cikkek megjelenésének a napjai). Isaszegi János tisztában kellett, hogy legyen a könyv szerkesztésének idejében a megfelelő hivatkozási formákkal.

Kérdéseinkkel megkerestük a könyv kiadóját, a Gondolat Kiadót. Elmondásuk szerint egy mű kiadásakor a tartalomért a szerző felelős. A kiadó igazgatója tájékoztatott arról is, hogy

 

[…]Ebben az esetben nem szakdolgozatról van szó, ahol a jelöltnek igazolnia kell, hogy a tárgyában felkészült, a túlzott adatolás nem indokolt. Ha feltüntette volna, hogy milyen forrást használt fel, akkor erre az esetre is egyébként a szabad felhasználás vonatkozhatott volna.[…]

 

Grafika és coub: Deák Dorottya

 

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.