Egyéb

G. Szabó Dániel, a HÖK barátja – Vélemény

elte_kutatoegyetemi_logo.jpg

Amikor G. Szabó Dániel odáig ment kíváncsiságában, hogy beperelte az ELTE-t a „HÖK-ös ösztöndíjak” megtudakolása céljából, akkor valószínűleg nem is sejtette, hogy sokkal mélyebb dolgokra tapintott rá, mint hitte volna.

A közpénzek nyilvánossága és az ösztöndíjak különlegesen kezelendő mivolta közti mérleghintát majd eldönti a bíróság, de ne tévesszük szem elől azt a körülményt sem, hogy GSzD meg is nyerheti a pert, és akkor bizony a HÖK-ösökről lehull a lepel – kiderül, hogy közfeladatokat látnak el. Hogy mennyiért, az részletkérdéssé fog válni (legfeljebb a Magyar Nemzet újra címlapon leközöl egy érdektelen táblázatot), ugyanis országszerte az intézményekben hatalmas galiba lesz kívül-belül, hogy akkor mi is a közfeladat, és ki láthatja azt el.

 

Ha tetszett a poszt, meg akkor is ha nem, szavazz ránk a Goldenblog internetes blogterrorista ketrecharcban. És lájkojjá’ minket a Facebookon.

A HÖK-ösöknek van ugyanis egy borzasztó tulajdonsága. Jellemzően egyetlen jogviszonyban állnak az intézménnyel, és az a hallgatói jogviszony. Nem munkaviszony, nem közalkalmazotti státusz, hanem hallgatói jogviszony. A vonatkozó kötelességeket az Nftv. meglehetősen lakonikusan foglalja össze 43. §-ban:

(2) A hallgató kötelessége, hogy

a) megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat,

b) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait.

Na éppen ezért a lelkes jogalkotók a közpénzek elköltését nem éppen földi halandókra, hanem közalkalmazottakra bízták, kötelezettségvállalás útján (Ávr. 52. § a kötelező olvasmány). Ha a bíróság tehát azt mondaná ki, hogy az ösztöndíj kifizetések nyilvánosak, mert a HÖK közfeladatként (figyelem, nem közfeladatra!) költi ezeket az összegeket, akkor már csak meg kell határozni, hogy kik és milyen közfeladatot láttak el a HÖK-ben (ez sem lesz egy utolsó móka), és az intézmények máris közalkalmazotti státuszba vehetik a szerencsés nyerteseket – e nélkül ugyanis nem tehetnék. A HÖK-ösök valódi felelősséget és valódi fizetést kapnának az ösztöndíj helyett, az intézmények pedig számon kérhető alkalmazottakat.

A teljesítmény ösztöndíjjal való jutalmazása helyett járulékokkal terhelt fizetés, az önszerveződő diákmunkából felelősséggel terhelt 8 órás állások lesznek.

Már csak az a kérdés, hogy tulajdonképpen ki és mit is nyer azzal, ha ez a per a végére ér? (bónusz kérdés: ha a NAIH és az ELTE értelmetlen perek kapcsán költ ügyvédre, az felelőtlen gazdálkodás?)

A szerző a HÖK volt tisztségviselője

Megosztás