
Egyetemisták a rezsidémon nyomában: A hazai épületkorszerűsítés kudarca
Ismeretterjesztő videónkban a hazai lakásállomány korszerűsítésével és az energiaproblémákkal foglalkozunk a rezsicsökkentés viszonylatában.
Szombaton írt nekünk egy olvasónk egy zalaegerszegi iskoláról, ahol speciális nevelési igényű diákokat oktatnak szegregáltan. Ott péntekig nem volt semmilyen infó semmiről. Egy másik pedagógus szerint viszont az SNI-s gyerekeket integráltan oktató intézményekben még nagyobb a kavarodás.
Azt kérte, név nélkül hozzuk nyilvánossára az emailjét:
A zalaegerszegi SNI (sajátos nevelési igényű) gyermekek ellátásáról írtak országosak. A szegregált intézményben tanuló diákok sorsa a rendszer tehetetlenségi nyomatéka miatt megoldott. Tudjuk melyik teremben, kikeket várunk. A gyerekeket ismerjük, kedvesen, mosolygósan várjuk őket, mert ők nem tehetnek semmiről. Szerintem ez holnap reggel minden osztályteremben így lesz osztályfoktól, iskolatípustól, településtől függetlenül. A mosoly hervadásában természetesen lesz különbség. Különösen akkor, ha tankönyveket kell elő venni, az első szülőin meg kell mondani a szülőknek, hogy a tavalyinál kicsit több mindent kellene behozni, mert idén még fel sem merült a kérdés, mit igényelnénk … Hangsúlyozom, hogy az SNI ellátás a szegregált intézményekben az ország többi intézményéhez hasonló információbőséggel, de elindul. A legnagyobb probléma a többségi iskolákban integráltan tanuló diákok ellátásával van. Ezek a diákok a szakértői bizottság határozata alapján tanulnak ott, ahol. Ezen határozat a törvényben előírtak alapján rendelkezik arról, hogy hány órában, milyen fejlesztéseket köteles megkapni a tanuló. Eddig ezt a feladatot a szakszolgálatok és az utazó gyógypedagógiai hálózatok szakemberei látták el. Ez a két szervezeti egység a legtöbb helyen az országban az úgynevezett EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) szervezeti struktúrájába tartozott. Az új törvényi szabályozás értelmében a szakszolgálatot és a pedagógiai szolgáltatót – ezek a hajdan volt pedagógiai intézetek feladatát, szerepét ellátó pedagógiai szolgáltató központok, csak érintőlegesen vesznek részt az SNI ellátásban, fő profiljuk más- leválasztják az EGYMI-ről és egy újonnan kialakított centralizált rendszerhez fognak tartozni a 2013/2014-es tanévtől. A gond, hogy ezek a központok nem álltak fel, a kollégák nem tudják, hova, kihez tartoznak, mi a munkájuk. Az átszervezésről senki semmilyen írásbeli értesítést nem kapott. Az érintett kollégák a EGYMI-ben megkezdték a munkát, a korábbi telephelyekkel (azok az iskolák, óvodák, ahova eddig is kijártak ellátni a gyerekeket) felvették a kapcsolatot, hétfőn reggel mindenki kezd valahol az intézményi protokoll szerint, de senki nem mondta még, hogy jó-e ez így. Teljes a bizonytalanság. A helyzet természetesen felvet olyan abszurd kérdéseket, hogy a több száz elsős kisdiák logopédiai szűréséhez szükséges szűrőlapok kinyomtatását hol tehetik meg a logopédusok, ki, hol biztosítja nekik a szükséges infrastruktúrát. A szűrést hétfőn meg kell kezdeni. És még egy sor jelentéktelennek tűnő kérdés megválaszolatlan, és az a legnagyobb baj, hogy kérdezni bárkitől lehet, de válaszolni senki sem tud.
Ismeretterjesztő videónkban a hazai lakásállomány korszerűsítésével és az energiaproblémákkal foglalkozunk a rezsicsökkentés viszonylatában.
Közérdekű adatigénylést küldtünk a tankerületi központoknak, hogy többet tudjunk az iskolák higiéniai állapotáról, de nem mindenhonnan kaptunk választ.
Négy hónapja lépett hatályba a Budapesti Corvinus Egyetem új kommunikációs szabályzata, amit az egyetem több oktatója, köztük Ádám Zoltán is bírált.
Tizenhat külön tüntetést jelentettek be a szervezők június 5-re, hogy megfeleljenek a fokozatosan feloldott védelmi intézkedéseknek. Jámbor András és a...