Szombaton írt nekünk egy olvasónk egy zalaegerszegi iskoláról, ahol speciális nevelési igényű diákokat oktatnak szegregáltan. Ott péntekig nem volt semmilyen infó semmiről. Egy másik pedagógus szerint viszont az SNI-s gyerekeket integráltan oktató intézményekben még nagyobb a kavarodás.

Azt kérte, név nélkül hozzuk nyilvánossára az emailjét:

A zalaegerszegi SNI (sajátos nevelési igényű) gyermekek ellátásáról írtak országosak. A szegregált intézményben tanuló diákok sorsa a rendszer tehetetlenségi nyomatéka miatt megoldott. Tudjuk melyik teremben, kikeket várunk. A gyerekeket ismerjük, kedvesen, mosolygósan várjuk őket, mert ők nem tehetnek semmiről. Szerintem ez holnap reggel minden osztályteremben így lesz osztályfoktól, iskolatípustól, településtől függetlenül. A mosoly hervadásában természetesen lesz különbség. Különösen akkor, ha tankönyveket kell elő venni, az első szülőin meg kell mondani a szülőknek, hogy a tavalyinál kicsit több mindent kellene behozni, mert idén még fel sem merült a kérdés, mit igényelnénk … Hangsúlyozom, hogy az SNI ellátás a szegregált intézményekben az ország többi intézményéhez hasonló információbőséggel, de elindul. A legnagyobb probléma a többségi iskolákban integráltan tanuló diákok ellátásával van. Ezek a diákok a szakértői bizottság határozata alapján tanulnak ott, ahol. Ezen határozat a törvényben előírtak alapján rendelkezik arról, hogy hány órában, milyen fejlesztéseket köteles megkapni a tanuló. Eddig ezt a feladatot a szakszolgálatok és az utazó gyógypedagógiai hálózatok szakemberei látták el. Ez a két szervezeti egység a legtöbb helyen az országban az úgynevezett EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) szervezeti struktúrájába tartozott. Az új törvényi szabályozás értelmében a szakszolgálatot és a pedagógiai szolgáltatót – ezek a hajdan volt pedagógiai intézetek feladatát, szerepét ellátó pedagógiai szolgáltató központok, csak érintőlegesen vesznek részt az SNI ellátásban, fő profiljuk más- leválasztják az EGYMI-ről és egy újonnan kialakított centralizált rendszerhez fognak tartozni a 2013/2014-es tanévtől. A gond, hogy ezek a központok nem álltak fel, a kollégák nem tudják, hova, kihez tartoznak, mi a munkájuk. Az átszervezésről senki semmilyen írásbeli értesítést nem kapott. Az érintett kollégák a EGYMI-ben megkezdték a munkát, a korábbi telephelyekkel (azok az iskolák, óvodák, ahova eddig is kijártak ellátni a gyerekeket) felvették a kapcsolatot, hétfőn reggel mindenki kezd valahol az intézményi protokoll szerint, de senki nem mondta még, hogy jó-e ez így. Teljes a bizonytalanság. A helyzet természetesen felvet olyan abszurd kérdéseket, hogy a több száz elsős kisdiák logopédiai szűréséhez szükséges szűrőlapok kinyomtatását hol tehetik meg a logopédusok, ki, hol biztosítja nekik a szükséges infrastruktúrát. A szűrést hétfőn meg kell kezdeni. És még egy sor jelentéktelennek tűnő kérdés megválaszolatlan, és az a legnagyobb baj, hogy kérdezni bárkitől lehet, de válaszolni senki sem tud.