
Egyetemisták a rezsidémon nyomában: A hazai épületkorszerűsítés kudarca
Ismeretterjesztő videónkban a hazai lakásállomány korszerűsítésével és az energiaproblémákkal foglalkozunk a rezsicsökkentés viszonylatában.
Minden szakon lesz államilag finanszírozott hely. Ezt szerdán közös sajtótájékoztatón jelentette be Körösparti Péter HÖOK-elnök és Balog Zoltán emberminiszter. Ezzel kapcsolatban gyorsan feltettünk pár kérdést Köröspartinak, és még a most aláírt részmegállapodást is megkaptuk.
A részmegállapodás 7 pontot tartalmaz, röviden:
Ilyenek lesznek a ponthatárok azon a bizonyos 16 szakon (ez még változhat, mert ha nem érnek el elég pontot a hallgatók, akkor lejjebb vihetik. Amúgy a maximálisan 500 pontot lehet elérni):
alkalmazott közgazdaságtan: 465 pont
andragógia: 430 pont
emberi erőforrások: 443 pont
gazdaság-és pénzügy – matematikai elemzés: 465 pont
gazdálkodási és menedzsment: 460 pont
igazságügyi igazgatási: 424 pont
jogász: 464 pont
kereskedelem és marketing: 449 pont
kommunikáció és médiatudomány: 455 pont
közszolgálati: 440 pont
munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410 pont
nemzetközi gazdálkodás: 460 pont
nemzetközi tanulmányok: 465 pont
pénzügy és számvitel: 458 pont
turizmus-vendéglátás: 428 pont
üzleti szakoktató: 440 pont
A megállapodással kapcsolatban feltettünk pár kérdést a HÖOK elnöknek, vagyis Körösparti Péternek. Interjú:
Átlátszó Oktatás: Az eddig “diszkriminált” 16 szakon 2014-ben is marad a 2013-as ponthatár?
Körösparti Péter: A 16 szakon 2014-benközel azonos lesz a ponthatár, mint 2013-ban, de a legvégén néhány szakon ezt lejjebb vitték pár ponttal, hogy meglegyen a minimum 10%-os felvett arány. Az idei táblázat már a korrigált ponthatárt tartalmazza. Természetesen az most is érvényes, ha ezzel nem sikerül felvenni az első helyes jelentkezők legalább 10%-át, akkor most is lejjebb megy a ponthatár.
ÁO: A januári részmegállapodásban szerepelt az, hogy a “2013-ban folytatódni fog a felsőoktatás átalakítása”. Ez a folyamat most hol tart?
KP: A felsőoktatás átalakítási folyamata két úton is halad, egyrészt az idei évben több mint 10 milliárd forint úgynevezett struktúra átalakítási alap lett szétosztva jellemzően a kis intézmények között, amelyek a bedőlés határán álltak. A többlettámogatás feltétele volt, hogy cserébe racionalizálják a képzési szerkezetüket, az intézményi struktúrát. Például ilyen a Nyíregyházi Főiskola, ahol több alapszakot nem indított el, illetve a Karokat átszervezte Intézetekké. A cél az, hogy ne szűnjön meg, de olyan méretű és képzési palettával rendelkezzen, ami fenntartható. A másik út a Felsőoktatási Kerekasztal által elfogadott anyag, ami lényegében a fenti út szövegbe foglalása, kibővítve, hogy az anyag alapján kidolgozott finanszírozási rendelet és Nftv módosítás alapján tényleg fenntartható intézményhálózat maradjon.
ÁO: Lesznek-e további átalakítások a felsőoktatásban?
KP: Azt, hogy lesz-e törvénymódosítás, és ha igen milyen mértékű, a november végén esedékes kormányülést követően tudjuk meg, hiszen ott lesz napirenden a felsőoktatási stratégiai anyaga.
ÁO: Szerinted mi a legsikeresebb pont a mostani részmegállapodásban?
KP: A mostani megállapodásban eredmény, hogy minden szakon most is lesz finanszírozott férőhely, illetve, hogy kategorikusan le lett írva, Kancellár csak akkor lesz, ha a rektort a Szenátus választja. Tehát a két dolog együtt mozog és nem előbb egyik aztán másik. Ez fontos.Az is eredmény, hogy sikerült a finanszírozás emelését belevenni, hiszen, idén csak a kis intézmények voltak nagy bajban, a nagyobb intézmények még kitartottak, de már nincs hová hátrálniuk, tehát elengedhetetlen a forrásbővítés
ÁO: Nyilvánosságra fogjátok hozni a részmegállapodást?
KP: Mellékeltem.
Lentebb kép formájában lehet megtekinteni, de ha valaki PDF-ban szeretné megtekinteni az ITT teheti meg.
Melléklet:
Fotó: Botár Gergely/MTI
Másik fotó: civishir.hu
Ismeretterjesztő videónkban a hazai lakásállomány korszerűsítésével és az energiaproblémákkal foglalkozunk a rezsicsökkentés viszonylatában.
Közérdekű adatigénylést küldtünk a tankerületi központoknak, hogy többet tudjunk az iskolák higiéniai állapotáról, de nem mindenhonnan kaptunk választ.
Négy hónapja lépett hatályba a Budapesti Corvinus Egyetem új kommunikációs szabályzata, amit az egyetem több oktatója, köztük Ádám Zoltán is bírált.
Tizenhat külön tüntetést jelentettek be a szervezők június 5-re, hogy megfeleljenek a fokozatosan feloldott védelmi intézkedéseknek. Jámbor András és a...