Álcivil áltudomány, de ki állja a cechet?

Ahogy a Tusványos Szabadegyetem kapcsán már rámutattunk, jelentős állami források áramlanak a közösségi, önkéntes, civil tevékenységnek álcázott pártépítésbe, az ifjú pártmunkások kitömésére. Egy 2013 nyarán alakult intézet most próbál felkapaszkodni a fizetett agitproposok sorába, az ő tevékenységüket vesszük górcső alá.

Szabad embernek nehéz lenni. A szabad ember gondolkodását ugyanis nem egzisztenciájához igazítja. Ezért sem tud a baloldali értelmiségi szabaddá válni. Ahogy a kormányok, rezsimek jönnek-mennek, úgy változik az egzisztencia is. Amit adnak, elvehetik.

– Megadja Gábor (Jobbklikk-Konzervatórium-Kommentár -> KIM, 450,000 / hó), „Libido dominandi„

Új erő

Az Alapjogokért Központ a nyilvánosságkerülő politikai elemzőintézetek törzsébe, azon belül is az ifjúkeresztény káderneveldék osztályába tartozik. A forradalmi alkotmányozás, és így a magyar alapjogi kultúra három éves ősi hagyományát követve a szövegek szerzői szeretnek névtelenek és láthatatlanok maradni, honlapjukon mindössze ennyit árulnak el magukról:

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés. A Központ elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt, feladatának tekinti, hogy időről időre megvizsgálja az aktuális közjogi kérdéseket, ügyeket, és azokról mértéktartó, de mértékadó elemzéseket hozzon nyilvánosságra. Ennek megfelelően a kutatásaink, elemzéseink módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki.

Szellemírók

Eddig három elemzés került fel az Alapjogokért Központ honlapjára, júliusban a Tavares-jelentés „TOP 10 hibájáról” írtak, szeptemberben a határon túliak szavazásáról, és november 13-án jött ki az az elemzésük, mely szerint nem csökkent az Alkotmánybíróság súlya.

E-mailben érdeklődtem afelől, hogy kik jegyzik az elemzéseket, kik dolgoznak a központnak, és honnan kapnak támogatást, illetve milyen szervezetekkel vannak kapcsolatban. A válaszban gyakorlatilag egy darab konkrétum sincs, úgy tűnik nem véletlenül nem került fel több információ a honlapra sem.

A munkatársakra vonatkozó kérdésre csak a honlapon is megtalálható rejtélyes „Az Alapjogokért Központ egy fiatal joghallgatókból és jogászokból álló szakmai munkaközösség” választ sikerült küldeni. A támogatásokról annyit mondtak, hogy „A Központ – mint a legtöbb, hasonló szerveződés – támogatásokból működik. Az ezekkel, ill. ezek nyilvánosságával kapcsolatos jogszabályi követelményeknek az azok által előírt helyen és időben eleget fogunk tenni.” Erre feltétlenül kíváncsiak leszünk.

A válasz szerint továbbá „Politikai szempontból nem célunk a minősítés, ezért sem illetjük elemzéseinkben az egyes témákat politikai jelzőkkel, címkékkel.” – erről kommentben elárulhatná valaki, aki érti, hogy mit jelenthet. Gyanús, hogy a fent idézett semlegességi nyilatkozatot próbálták meg újrafogalmazni, de ahogy az elemzések témájából és beszédes elhallgatásaiból nyilvánvaló, semlegességről szó sincs, ami ilyen gárdával nem is meglepő.

 

IKSZ-generáció

A választ Mikula Klaudia sajtófőnök írta alá, és a domainnevet is ő jegyezte be. A Központ nevében, annak igazgatójaként Szánthó Miklós nyilatkozott több helyütt. Mikula Klaudia jogász, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, azaz a KDNP ifjúkeresztény brigádja Nemzetpolitikai Bizottságának tagja, a Gyere Haza Alapítvány menedzsere, aki korábban Rétvárinál gyakornokoskodott a KIM-ben, majd Gál Kingánál Brüsszelben. (Az IKSZ-esek látványos sikereiről a Kőrösi Csoma ösztöndíjak elnyerésében korábban írtunk.) Szánthó Miklós szintén IKSZ-tag, de képviselte már a Fidelitas-t is az Európai Néppárt ifjúsági tagozatában. Az IKSZ honlapján már csak egy múlt pénteki hírben tűnik fel a neve, bár onnan is megpróbálták eltűntetni, így csak a google cache őrizte meg, a cikk jelenlegi változatából kivették. Szánthó egyébként az Alapjogokért Központ igazgatása mellett az állam csecsén csüggő Nézőpont Intézet elemzője is.

Információink szerint a központ alapításánál ott bábáskodott Czine Tamás is, az IKSZ budapesti alelnöke, aki dolgozott az Echo és a Hír TV-nél, valamint az MTV-nél is, és az IKSZ Média és Online Munkacsoportját vezeti. Főállásban Czine jelenleg a Nemzeti Földalap sajtóreferenseként hazudik szakmányban a fideszes zöldbárókról. Czine sem válaszolt a központra vonatkozó, e-mailben feltett kérdéseinkre.

A „köz-” és pártmédia figyelemreméltó érdeklődést mutatott a fiatal központ elemzései iránt. Szánthó Miklós szeptemberben, a választójogos anyag megjelenése után a Hír TV-ben számolhatott be megalakulásukról és céljaikról, még panaszkodott is egy sort, hogy „méltatlanul kevés” sajtófigyelmet kapott a Tavares-elemzésük. Kissé bizonytalanul arra is utalt, hogy majd elküldik (vagy elküldték?) Tavaresnek jelentésének kritikáját, mert Szánthó szerint túlságosan egyoldalúak voltak Tavares forrásai.  A Lánchíd rádióban Szánthó Csintalan Sándorral beszélgetett ugyanerről az anyagról. A választójog-elemzésről továbbá hírt közölt az MTI, ami rögtön bekerült a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Nemzetpolitikai sajtószemléjébe. A holdudvarépítési folyamat megkoronázása, amikor a baráti médiumokban független elemzői szerepben tetszelegnek az állami állásokból és pártokból verbuvált fiatal reménységek, a pártvonalnak eminensen megfelelő, de mégis előre megfontoltan „szakmainak” beálított tartalmat generálva, amely így beépülhet a propaganda monoton zajába. Így jönnek létre a Vastagbőr álral megénekelt tökéletes közszolgálati interjúkörök, így erősödik a Békemenettől Fellegi washingtoni irodájáig érő álcivil fideszista tengely.

A választójogos elemzés egyébként még egy laikus számára is nyilvánvalóan fertelmesen torz, gyakorlatilag sikerült kemény munkaórákat ölni egy olyan majd’ negyven oldalas dokumentumba, amely ugyanarra a következtetésre jut mint bármelyik ügyeletes apparatcsik: a választójogi törvények sokfélék Európában, és a miénk csak egy a virágzó száz virágból. Nem merül fel a tanulmányban – amely valamiért csak a lakcímmel nem rendelkező, külföldön szavazó választókra fókuszál – hogy a törvény megkülönbözteti a magyarországi lakcímmel rendelkező és nem rendelkező állampolgárokat – az előbbiek csak személyesen szavazhatnak a kijelölt külképviseleteken. Full disclosure: ez esetemben egy Boston-New York utat jelentene, ami költségben nagyjából 50 dollárt, időben legalább 10-12 órát jelent. Persze az is vicces lesz, ha mind a háromszázezer londoni magyar megpróbál majd egy nap alatt leszavazni a londoni konzulátuson. A fent idézett Hír TV-s riportban ugyan megkérdezték Szánthótól, hogy mivel indokolható ez a diszkrimináció, de ő válasz helyett inkább két perc tömény elterelő bullshitelést küldött (5:49-7:47).

Ígéretesen indul az Alapjogokért Központ; hogy a Hír TV riporterét idézzem: „nyomon követjük a munkájukat.” Ha továbbra is ügyesen dolgoznak a propagandisták keze alá, és bevetik politikai kapcsolataikat is, a központ kiváló terep lehet a ifjú pártemberek vastagbőrű lojalitásának bizonyítására, aztán indulhat a kontraszelekció a minisztériumi és egyéb állami tisztségekbe. Így a pártaktíva ifjúsága állami állásokba kerül, vagy az állami cégek hirdetéseiből, önkormányzati megrendelésekből, és kormányközeli oligarchák által fenntartott médiabirodalomban, valamint a közmédiában dícséri fel az államot és a Pártot, hogy aztán egy ily módon beindított „tudományos kutatóintézetben” immár jóval több közpénzért hasznosítsák újra. Persze ez csak egy lehetséges út: ahogy arról a Navracsics-brancs példája is tanúskodik, a nyalókarrierek útjai kiszámíthatatlanok (itt egy friss gifesített interjú a Cinktől, megy is a cicaharc).

A válasz szerint „projektjelleggel” alakult központ mögött nem kizárt, hogy eredendően az IKSZ-et 2002-2010 között vezető Rétvári Bence holdudvarépítését kell sejteni, így a KIM-államtitkár minisztériumának döntéseit kimagyarázni igyekvő Alapjogokért-elemzések és az ezekre épülő karrierek harmonikusan illeszkedhetnek a minisztériumi munka baráti cégeknek való kiszervezésének és az álcivil szféra káderkeltetőként való használatának gyakorlatához.

Képek: alapjogokert.hu, iksz.net, kerdem.blog.hu.

UPDATE: Szánthó Miklós a Nézőpont Intézet helyreigazítási kérelme szerint már nem a Nézőpont Intézet elemzője.