Állambiztonság és ügynökök: ki kutat itt?

Három év ígérgetés után benyújtotta a kormány a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslatot. A nálam hozzáértőbbek remélhetőleg alaposan ki fogják vesézni a Parlament oldalán olvasható szöveget, ezért itt csak néhány kezdeti megfigyelést osztanék meg.

1. A kormány tovább szorongatja a Politikatörténeti Intézethez tartozó Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárat (PIL). A PIL ellehetetlenítése már tavaly megkezdődött egy, a PIL anyagainak államosítását kimondó törvénnyel, amit a negyedik alkotmánymódosításba is belefoglaltak. Ez ellen Szabó Máté ombudsman is írt egy indítványt. A PTI itt dokumentálta a levéltára körül zajló történéseket. Ami újdonságnak tűnik a mostani javaslatban az mindössze annyi, hogy az esetlegesen a PIL-nél maradt, állambiztonság-történeti relevanciával bíró iratokat is államosítják és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) kezelésébe helyezik.

38. § Az Ásztl. törvény 11. § – a a következő (10) – (11) bekezdéssel egészül ki: „(10) A más közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban, vagy állami szervnél őrzött olyan iratot, amely szerves részét képezi a Levéltár illetékességi körébe tartozó iratoknak – ha szükséges, másolat elkészítését követően –, a Levéltárnak át kell adni. Amennyiben az irat más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni. (11) A Levéltár megőrzésébe került olyan iratot, amely más szerv már közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képezi, és nem tartozik a Levéltár illetékességébe tartozó iratok körébe, a Levéltár – a szükséges másolatok elkészítését követően – az iratokat őrző levéltárnak adja át. Amennyiben az irat más dokumentumtól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.

A PIL és a PTI szívatása szervesen illeszkedik abba a törekvésbe, hogy az öt eddig létrehozott, kormány alá rendelt történelemhamisító boszorkánykonyhát megszabadítsák az ellensúlyt képező szakmai műhelyekről (a Veritas Intézetről pár napja több történész is nyilatkozott). A történettudomány és historiográfia politikai célok alá rendelése új minőséget képvisel a kormány hozzáálásában, hiszen eddig megelégedtek azzal, hogy ostobaságokat beszéltek a történelemről, különösen nemzeti ünnepek és évfordulók ürügyén (Kövér László kamu Szolzsenyicin-idézetéről már írtunk itt). Mostantól viszont egy gondosan válogatott, lojális és jól fizetett apparátus is a kormány rendelkezésére fog állni, amelynek egyetlen célja az lesz, hogy kurzuskompatibilis történelemértelmezéseket szállítson futószalagon, amelyek aztán felhasználhatóak lesznek az általános iskoláktól kezdve az egyetemekig, nem is beszélve a különféle public history-projektekről.

Az ún. Krátkij kursz (Az Össz-szövetségi bolsevik kommunista párt története: rövid tanfolyam)

2. A 6. § / 2 szerint „A Bizottságnak nem lehet tagja, aki 1972. február 14-e előtt született.” Ezzel a kitétellel sikerült kizárni számos olyan történészt, akiknek meglenne a szakmai kompetenciája ahhoz, hogy akár a Bizottság elnöke is lehessen (a teljesség igénye nélkül: Rainer M. János, Kenedi János, Ungváry Krisztián). Az ÁBTL által kiadott Betekintő c. folyóirat 59 szerzője közül például mindössze 15 felel meg a fenti kitételnek. Ugyanakkor a NEB hivatali állományára vonatkozó 29. § csak a különféle államszocialista szervezetek tagjait vagy tisztségviselőit zárja ki a NEB lehetséges munkatársainak sorából, életkorra vonatkozó megkötés nincs. Ugyanakkor érdekes, hogy még a volt KISZ-tisztségviselőket is kizárják a NEB által meghirdetendő munkakörökből, így maga Orbán Viktor sem menne át a rostán.

3. A bizottság tevékenységének és hatáskörének legfontosabb kérdéseit a 23. § szabályozza:

(1) A Bizottság tagja és elnöke a kommunista diktatúra kiépülése és működése idején, 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami intézményeknél, valamint egyéb szervezeteknél őrzött minősített adatot nem tartalmazó dokumentumokba, irat, képi- és hanganyagokba korlátlanul betekinthet, azokról másolatot készíthet vagy készíttethet.

(2) A Bizottság tagja és elnöke személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a Bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat megismerni.

(3) A Hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója a kommunista diktatúra kiépülése és működése idején, 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami intézményeknél őrzött, minősített adatot nem tartalmazó anyagokba, dokumentumokba, irat, képi- és hanganyagokba korlátlanul betekinthet, azokról másolatot készíthet vagy készíttethet.

(4) A Hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója a Bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti feltételekkel jogosult megismerni.

Ez egészen bíztatóan hangzik, értelmezésem szerint még arra is sor kerülhet, hogy végre elkezdik az ügynöklistákat tartalmazó mágnesszalagok feldolgozását,  mert úgy tűnik, a NEB-nek megfelelő felhatalmazása lesz bármit kutatni.

4. Fontos kiegészítést fűznek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvényhez a 33. §-ban. A szándék az, hogy a megfigyelés áldozatai több, a titkosszolgálatokat működtetők pedig kevesebb adatot ismerhessnek meg, illetve ez hivatott biztosítani, hogy a feltárt adatok meghatározott körét nyilvánosságra lehessen hozni

33. §

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban:Ásztl. törvény) 3. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megfigyelt és a harmadik személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti.Megismerheti továbbá

a) a személyes érintkezéseit rögzítő vagy leíró adatokat,

b) azokat az iratokat, amelyeknek a személyes adatokkal együtt történő megismerését az irat keletkezésekor hatályos jogszabály lehetővé tette,

c) a róla szóló anyagban lévő és e törvény alapján bárki által megismerhető adatokat.

(2) A megfigyelt személy megismerheti a róla jelentő, illetve vele foglalkozó hivatásos alkalmazott, hálózati személy és operatív kapcsolat természetes személyazonosító adatait.”

(2) Az Ásztl. törvény 3. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megfigyelt nyilvánosságra hozhatja az (1)–(2) bekezdés alapján megismert adatokat, más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével.

(5) A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat.

Képek innen: orulunkvincent.blog.hu, polhist.hu, kprf.ru