Rovásírás- és Arvisura-oktatás államilag elismert képzésen?

“Arvisura – Magyar mitológia, Magyar ember- és örökléstan, Magyar írás- és nyelvtörténet, Magyar néplélektan, Ősi magyar hitvilág, Nemzettudat, Magyar szerves műveltség, Szabírok, a tudás népe” – ez csupán néhány tantárgy a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem államilag elismert, hároméves képzésének programjából. Az oktatói kart olyan neves szaktekintélyek erősítik, mint Bayer Zsolt, Bogár László, Szaniszló Ferenc, Papp Lajos, Jankovics Marcell, Pozsonyi “Bucó” Ádám, Grandpierre Attila, Melocco Miklós, Szántai „kerecsen” Lajos – gyakorlatilag az Echo TV Pörzse Sándor vezette szép emlékű Pörzsölő műsorának szinte teljes vendéglistája. Az egyetem saját honlapján azt közölte, hogy egyelőre ezt az egy szakot akkreditálták, de “reményeink szerint az egyetem, mint intézmény akkreditációja még ebben a kormányzati ciklusban befejeződik”, addig jobbára “szabadegyetemként” működnek.

“Magyar néptanító” elnevezéssel, már akkreditált képzés keretében is oktathat saját közlése szerint az Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem. Az intézménynek nemcsak weboldala, hanem saját épülete (Csillebércen), és 2004-es alapítású. Az alapító-igazgató Farkas Lőrinc Imre, a saját bevallása szerint a “Krisztus-tudatú buddhizmus” magyarországi zászlóvivője. Mellette olyan oktatók erősítik az intézmény munkáját, mint Molnár V. József, Bayer Zsolt, Pozsonyi “Bucó” Ádám, Jankovics Marcell, vagy a majdnem Táncsics-díjas Szaniszló Ferenc.

 

A szak saját leírása szerint:

“tudományos igénnyel építi fel a tanrendjét, amely a magyar nép sorskérdéseivel lelki alkatával, ősi hitvilágával, több tízezer éves ember- és öröklődéstani, nyelv- és művelődsétörténeti anyagával dolgozik, amelynek értékteremtő íve, fontos jelene és éltető jövője van.”

 

A szak vezetője a többek között Molnár V. József “magyar lélekkutató”, aki tulajdonképpen a 19. században, többek között Kálmány Lajos és Ipolyi Arnold  által a 19. században konstruált “Boldogasszony-ősvallást” és „Magyar mitológiát” hirdeti – mintha az elmúlt száz év vallás- és kultúratudománya meg sem történt volna. Jobbára ártalmatlan, ugyanakkor teljesen tudománytalan elméleteit könyvek és előadások sorozatában terjesztette eddig is. Az intézmény állítása szerint már akkreditált, tehát a magyar felsőoktatásban elismert szakon lehet előadásokat hallgatni többek között a “magyar nép genetikai adottságairól”, az “Arvisura és a magyar mitológia” tárgyában A „magyar néplélektan” tárgy leírása azonban különösen izgalmasan hangzik:

 A magyar nép boldog lelkialkatának átváltozása – “Balsors akit régen tép”.

 

A tananyagban ugyancska szereplő „Arvisura”, – eredethűbben „Arvisurák” – Paál Zoltán, ózdi kohász „kinyilatkoztatásai” alapján megírt több ezer éves kitalált magyar mitológia amely köré 2001 óta vallásos színezetű mozgalom is szerveződött.

 

Az akkreditált “magyar néptanító”-képzés általában három tömbösített őszi és ugyanennyi tavaszi előadásból, és egy augusztus végén esedékes “szóbeli vizsga” zárja. Az nem derül ki a honlapról, hogy a képzést elvégzők pontosan milyen végzettséget igazoló oklevelet kapnak, mint ahogy azképzés alján feltüntetett “akkrditációs szám” (15-0553-06), pontosan milyen képzési akkreditációra vonatkozik, illetve azt milyen testület adta ki. Az intézmény vezetője két éve a diploma-ügyben láthatóan ugyancsak zavarodott kérdésekre, csak annyit válaszolt: “labancoktól” nem kért akkreditációt, csak a “felelős magyar kormánytól, ami folyamatban van”.

 

 

Egy azonban biztos: a MAB felsőoktatási akkreditációs listáján az intézmény biztosan nem szerepel, egyéni programokat önmagukban nem lehet elismertetni.

 

Az intézmény egyébként – mindössze 10 hallgatója ellenére – komoly szakkínálattal rendelkezik, amelyet két ad-hoc “karon” (Magyarság, Filozófia) oktatnak. Egyéves képzésben ezen felül még “buddhista tanító”, “nemzettudat”, “egészségfilozófia” “jógafilozófia” képzéseket is kínálnak.

 

 

Az akkreditáció mibenléte tehát továbbra is rejtély, mint ahogy az is, valóban lehet-e a Kőrösi Csoma Egyetemen államilag elismert formában, három éven keresztül Arvisurát, és egyéb, kitalált “ősmagyar történelemhez” kapcsolódó órákat hallgatni, illetve az is, milyen formában és hol lehet az itt szerzett ismereteket kamatoztatni?