Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Egyéb

Vélemény: Megcsonkolnák a HÖK-öket

A Magyar Nemzet Onlineon olvasható, hogy a hallgatói önkormányzatokkal szembeni negatív közhangulatot meglovagolná az orrát mindenbe beleütő Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Tervezetük szerint a diákszervezetek túlzott befolyása miatt három főben kell maximalizálni a HÖK részvételét az egyetemi és főiskolai szenátusokban, kormányrendeletben határoznák meg a diákképviseleteknek nyújtható támogatások mértékét, és törvénybe foglalnák, hogy a rektor, illetve a kancellár felel a hallgatói önkormányzatok kétévenkénti átvilágításáért.

A legelején leszögezném: a kiszivárgott információk alapján ez baromság lenne.

url.jpg

Az Átlátszó Oktatás oldalán olvasható cikkeinkben többször kritizáltuk a HÖK-öket, a kritikák másik része a kormányra és a többségi törvényhozásra vonatkozott. Ugyanis a jelenlegi helyzet kialakulásáért mindkét oldal felelős. A politika sosem volt érdekelt abban, hogy egy egészségesen működő hallgatói önkormányzatot alakítson ki rendeleti és törvényi szabályozással, nem érdeke, hogy egy fiatal, az átlagnál intelligensebb réteg egységesen tudjon kritikusan fellépni, ugyanis ez a tömeg mindig is pártpolitikától semlegesen teszi ezt (még úgy is, hogy a hökök a pártok komoly utánpótlását jelentik). Egy-két nagyobb hallgatói tüntetéshullám mindig eredményeket ért el a kormányzattal szemben, hogy ne faragja tovább a felsőoktatásban való részvétel lehetőségét, a ráfordított költségvetést, az egyetemi autonómiát. Mondjuk a HÖOK is több ízben megalkuvónak bizonyult, például a röghöz kötés kérdésében, ez az egyik legnagyobb kudarca. Olyan háttéralkuk voltak ezek, amelyek inkább a kormányzatnak kedveztek, a HÖOK megítélését pedig rontották. A HÖOK nem vette a fáradtságot, hogy elmagyarázza bázisának, hogy mi történt a zárt ajtók mögött és miért. De valószínű, hogy inkább bátorság és pofa nem volt hozzá.

Igen, meg kell reformálni a HÖK-ök szerepét, oldalakon keresztül lehet sorolni, mi tudjuk csak igazán, hogy milyen visszásságok vannak. Azonban a felsőoktatás reformjának részeként kell gondolkodni erről, nem a közhangulatra játszva vagdalkozni. Ha a KEHI egy szörnyű nemi erőszakot felhasználva akar átvinni egy tervezetet, akkor semmiben nem különbözik egy bulvárlaptól, vagy a Morning Showtól, mikor a saját ügyüket/műsorukat hajtják az események lábvizén. A hallgatók az oktatók és az egyetemi vezetés kapcsolatát partneri viszonyra kell változtatni, a jelenlegi rendszer azt indukálta, hogy sokszor egymás vetélytársai legyenek a szereplők az intézményen belül. Tehát ez nem azt jelenti, hogy akkor ki kell nyírni egy érdekképviseletet, tisztelt KEHI! A tervezet része, hogy 3 főre zsugorítanák a hallgatók képviseletét a Szenátusban. Ez abszurd, nem lehet elfogadható döntéseket hozni a felsőoktatás valós szereplői, a hallgatók képviselete nélkül!

A korrupció a probléma, nem a szenátusi helyek száma

Jelenleg 20-25 százalékos a képviseleti arány, ami nem óriási. Viszont az eddigi laza szabályozás következtében virgonckodó HÖK-ök valóban ellenfelekké váltak a Szenátusban, ráadásul mindig egységesen szavaznak, 2/3-os döntés nem nagyon születhet nélkülük. Ahelyett, hogy egyszerűen megvágnák az érdekképviseletet, inkább azt kellene elérni, hogy a HÖK tartsa be saját szabályait, gazdaságilag makulátlanul működjenek, tisztázni kellene az összeférhetetlen pozíciókat, tiszta választásokat tartsanak, nem utolsó sorban ne a rendezvényszervezés legyen a fő profiljuk (amin keresztül baráti vállalkozásokat hizlalhatnak fel). Mert ez a valós probléma, nem az, hogy hányan ülnek bent a Szenátusban.

Ez olyan, mintha egy-egy korrupciós botrány után vágnának egyet a parlamenti mandátumokból.

“A Kehi szerint a hallgatók juttatásairól szóló kormányrendeletben pontosan meg kellene határozni a diákképviseletek támogatásának mértékét. Indoklásként jelzik: a vizsgált négy évben az ELTE 500 millió forint támogatást biztosított hallgatói önkormányzatának, míg a kevesebb mint feleannyi diákot tömörítő Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) csak 65,8 milliót. Ilyen mértékű eltérés pedig a hivatal szerint már nem magyarázható a hallgatók és a karok számával.” – Írja az MNO.

A juttatások és finanszírozások tekintetében is reform kell, azonban itt is fontos, hogy nem az kell legyen a cél, hogy megmondják egy intézménynek vagy önkormányzatnak, hogy mennyit költhetnek el, ha mindezt kigazdálkodják, hanem azt, hogy azt mire költhetik. Nem elvenni kell a pénzt, hanem ellenőrizhetően felhasználni. Ugye nem kell említenem, hogy mennyivel előrébb járna a magyar felsőoktatás, ha a rendezvényszervezésre szánt pénzek jelentős részét inkább ösztöndíjakba forgatnák át. Ha a HÖK által felhasznált összegekről pontos elszámolás készül, megfelelő ellenőrzéssel, akkor elkerülhetőek olyan esetek, mint a Corvinuson történtek.

Fontos, hogy olyan rendszert kell kialakítani, amiben a hallgatók is érdemi képviseletet találnak. Hogy ne csökkenjen a hökök ereje annyira, hogy ne tudja megvédeni a hallgatókat a szabálytalanságot elkövető oktatókkal szemben egy vizsgáztatás során.

Unyatyinszki György

Megosztás