Erasmus+

Erasmus+ Hollandia – 3. rész

Ahogy ígértük, ebben a posztban a drogokról lesz szó, drogokról Nijmegenben. Ezt fontos leszögezni, mert Hollandiában területenként eltérő szabályok vonatkoznak a coffee shopokra. De mi most legfőképp a nijmegeni állapotokra koncentrálunk, ha pedig esetleg elkalandoznánk, akkor azt külön jelölni fogjuk.

DSC_0012

A szabályozásnak mindenki utána nézhet, pontos ismertetésétől most eltekintünk. A lényeg, hogy 18 év alatt nem hogy drogot venni nem tudsz, még a coffee shopba sem fogsz bejutni. Adott boltban 24 óra alatt összesen 5 gramm szerezhető be, de természetesen semmi sem akadályoz meg abban, hogy egymás után felkeress különböző boltokat és ott 5-5 grammot vegyél.

A coffee shopok egy része nem csak egy egyszerű bolt, ahol egy kis lyukon keresztül kiadják a füvet, vagy a hasist, hanem a szó klasszikus értelmében is egy „kávézó”. Természetesen elszívhatod az ott vásárolt füvet, vagy hasist, felszolgálnak nem alkoholos italokat, space caket, jobb helyeken lehetőséged van billiárdozni, csocsózni, vagy valamilyen társasjátékot játszani.

IMG-20150228-WA0000

De ahány ország annyi szokás és ez bizony ez eseteben is meglátszik. Míg a többség leginkább a „cigit” preferálja, addig az az amerikai cserediákok inkább a bong használatát részesítik előnyben. Viszont ezzel sajnos nem nehéz túllőni a célon, könnyen össze lehet hozni egy olyan trippet, ami után egy életre elmegy az ember kedve minden fajta tudatmódosítótól.

Hogy a drog a hollandiai erasmus hétköznapok szerves részét képezik-e? Igen. De hogy a holland társadalom szerves rész-e? Nehéz megmondani, a hollandok saját bevallásuk szerint nem nagyon szoktak drogot használni, és speciel én sem láttam még hollandot füvezni, ez a tevékenység inkább a migránsok, turisták és a külföldi diákok körében közkedvelt a tapasztalatok alapján.  De vegyünk egy példát, az orientációs héten egyetlen egy szó sem esett a drogokról, vagy a coffee shopokról. Persze azt rögtön hozzá is kell tenni, hogy itt az orientációs hét elég konszolidált formában zajlik. Szó sem lehet arról, hogy a nijmegeni Radboud Egyetem diákjai az alkoholra, vagy a drogra alapozzák az újoncok szórakoztatását. Természetesen vannak játékok, amik kapcsolódnak az alkoholhoz, de ott is inkább azon volt a hangsúly, hogy egy helyben divatos sört, vagy röviditalt próbáljunk ki.

De visszatérve a drogokhoz és coffee shopokhoz, ezekről nem volt külön tájékoztató, vagy brosúra. Az orientációs héten a diákoknak segítő mentorok fel sem hozták a témát, csak ha valaki kérdezett róla.  Mindenkinek a magánügye és személyes szabadsága, ugyanis hogy ki szeretné-e próbálni a füvet, vagy a hasist. Viszont ha úgy dönt, hogy belevág, akkor sem kell különösebben félnie, mert a coffee shopok a legkevésbé sem hasonlítanak egy késdobálóhoz. Mi több, élek a gyanúperrel, hogy az üzletben és a környező utcákban az egy négyzetméterre jutó kamerák száma jóval az átlag fölött van, nem beszélve a személyzetről, akik nem csak határozottak, de jól láthatóan megfelelő kondícióban vannak a rend, a nyugalom és béke fenntartásához. De persze ettől függetlenül kifejezetten barátságos helyekről beszélünk, ahol az eladók minden kérdésre készségesen válaszolnak. Minden áru megtekinthető, megszagolható, és a pontos hatásáról is széleskörű tájékoztatást kapunk.

Persze ezeknek az intézményeknek az előnyeit nem minden esetben élvezhetjük, mert ahogy említettem, bizonyos pontokban eltér egyes területek szigorúsága a drogokkal kapcsolatban. Nijmegenben semmi akadálya, hogy az ember betérjen egy coffe shopba, ugyanakkor Maastrichtban csak holland állampolgárok, vagy holland tartózkodási engedéllyel rendelkezők léphettek be az üzletbe, köszönhetően a szomszédos országok nyomásgyakorlásának, akik nem nézik jó szemmel, hogy a drogellenes politikát a határ mentén élő állampolgárok könnyedén megúszhatják egy kis holland túrával. De nem csak hogy vásárolni nem lehet, még csak be se jut az ember a maastrichti elárusító helyekre. Kicsit trafikos tempó, de mivel még is csak drogról van szó, azért ez érthető és a boltok alkalmazottai elég szabálykövetők.

És ez nem csak a drogokkal kapcsolatban látszik meg. Alkoholt természetesen itt sem lehet 18 év alatt venni, de ezt kiegészíti az is, hogy olyan társaságnak sem adnak ki alkoholt, amelyikben legalább egy kiskorú is van. Nem vicc, több fős társaságban mindenkitől elkérik a személyit az eladók, és ha csak egy ember is 18 alatti, vagy nem tudja magát igazolni, visszaveszik az összes alkoholt.

De hogy a fenti tapasztalatokból le kellene-e vonni bármiféle következtetést? Nem hiszem. E poszt célja nem az volt, hogy érveljen a drogok mellett, vagy azok ellen, de Európában van egy ország, ahol így mennek a dolgok. A következő részig küldjetek nekünk levelet, vagy írjátok meg kommentben a saját sztoritokat az Erasmusról!

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Megosztás