Felvételi után törölt szakképzések – Az NGM szerint nem probléma

Elkeseredett levelet kaptunk egy nyolcadikos diák édesanyjától. A középiskola előtt álló lánnyal és szüleivel három nappal a felvételi leadási határideje után közölték, hogy az általuk első helyen megjelölt iskola nem indíthatja el a meghirdetett szakképzést. A történtek mögött egy csaknem hét hónapos késéssel kiadott kormányrendelet és a szakképzések körüli káosz áll.

Egy olvasónk nyolcadikos lánya turisztikai szakképzésre szeretett volna menni, be is adták a jelentkezési lapokat. “Volt egy jó hétvégénk, hátradőltünk és izgatottan vártuk az eredményt” – írta a szülő. “16-án hétfőn csörög a telefonom, a Xántus Iskolából keresett egy kedves hölgy és kérdezte, láttam-e mostanában a honlapjukat? Mondtam, hogy az utóbbi pár napban nem. Ezután tájékoztatott, hogy szakmaszerkezeti döntés értelmében iskolájuk nem indít szakközép osztályt, csak gimnáziumit. Abból viszont többet, és ha szeretnénk átjelentkezni, mert megfelel, szóljunk. Sok idő eltelt mire magamhoz tértem, viszont az eljárás módját nem tudom lenyelni. Hogy épp most, leadott felvételi lapok után kell ezt a döntést meghozni eszméletlen pofátlanság és felháborító!” – írta az anyuka. A gondosan kiválasztott álomiskola így egy telefonhívással ugrott.

Október 31. az a dátum, amely minden felvételi tájékoztatóban megjelent, amelyre az Oktatási Hivatal is vastag betűvel hívta fel a diákok figyelmét. A középiskoláknak eddig kellett kihirdetniük a 2015/2016-os tanévben induló osztályok és szakképzések listáját. A nyolcadikosoknak és szüleiknek így több mint három hónap állt rendelkezésükre, hogy a február 13-i beiskolázási határidőre eldöntsék, melyik iskolákba, milyen képzésekre adják le jelentkezésüket. Október 31-re már minden szakközépiskolának tisztában kellett volna lennie azzal, milyen keretszámokkal, milyen szakképzésekre kapnak állami támogatást, az aktuális szakmaszerkezeti döntésnek ugyanis, amely mindezt megszabja, már július 31-én meg kellett volna jelennie. De nem így történt.

Az iskoláknak egészen február 10-ig várniuk kellett erre, így még három nappal a felvételi határideje előtt sem lehettek biztosak benne, hogy elindíthatják a már meghirdetett szakosztályokat. A február 10-i döntés kisebb káoszt okozott,amiről már a Népszabadság is beszámolt: egyes iskolák olyan területekre kaptak férőhelyet, amelyet előzetesen nem hirdettek meg, mások nem kaptak keretszámot olyan képzések indítására, amelyekre felvételizhettek a diákok.  Ez utóbbi történt a fővárosi Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gyakorló Középiskola esetében is, ahova levélírónk lánya turisztikai szervező, értékesítő képzésre adta be jelentkezését.  A „nyelvi előkészítő 0. évfolyam, a két tannyelven oktatott szakmai tantárgyak, az elfogadott és elismert oktatás” miatt ez az intézmény bizonyult a legjobb választásnak számukra. A közalapítványi fenntartású iskola azonban nem kapott állami támogatást szakközépiskolai osztály indítására. Kénytelenek voltak törölni a képzést és helyette gimnáziumi osztályokat indítani.

NGM: Csúsztunk

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy átmeneti szabályozással reagált a helyzetre: az iskolák február 24-ig törölhették az el nem induló osztályokat vagy beiktathatták az újonnan ölükbe hullott szakképzéseket. A diákokat pedig megnyugtatták, azokat sem éri hátrány, akiknek törölték az első helyen megjelölt választását, mivel „képzésük más, a jelentkezési lapjukon másodikként, harmadikként megjelölt szakképző intézményben megvalósulhat.” – írták közleményükben. Illetve március 16-án és 17-én módosíthatják a felvételijüket, új intézményt is megjelölhetnek. Mindez persze abszurd: a gondosan megtervezett jelentkezési sorrend mehet a kukába, az első helyen megjelölt ideális iskola és a kiválasztott képzés még sincs, van viszont pár napjuk, hogy újratervezzék a hónapok során összeállított rangsort a jövőjükről.

Azt, hogy a döntés miért késett több mint fél évet, az NGM a következőkkel indokolta: “A csúszás legfontosabb oka, hogy a hivatalos egyeztetési határidő lejártát követően is folyamatosan érkeztek az egymásnak is sokszor ellentmondó keretszám igények. A kérések lehető legnagyobb mértékű teljesítése érdekében nagyon sok egyeztetést folytattunk a megyei fejlesztési bizottságokkal, érdekképviseleti szervezetekkel, fenntartókkal, iskolákkal, tárcákkal, hiszen nagyon összetett problémát kellett kezelnünk. Szeptemberben megjelent egy rendelettervezet. Ha azt összevetjük a mostanival, akkor látható, hogy az egyeztetések eredményeképpen azintézmények döntő többségében javult a helyzet.” – válaszolták kérdésünkre.

A középiskoláknak tehát volt egy támpontjuk. 2014 szeptemberében kijött egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet a szakképzések elosztásáról. A Xántus János középiskola már eszerint sem kapott támogatást turisztikai osztály indítására, annak ellenére sem, hogy az iskola 1989-es alapítása óta idegenforgalmi profillal működik és még a tavalyi tanévben is felvehettek 34 főt ilyen típusú képzésre.

De mégis mi az oka, hogy a Xántushoz hasonlóan több iskola is – ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium fogalmazott – „felesleges kockázatot vállalt” és olyan osztályokat is meghirdetett, amelyeket már az előzetes tervezet szerint sem indíthatott volna el? A válasz magától értetődő: a tervezet változásában reménykedtek. Az NGM közleménye szerint az állami és egyházi fenntartású szakközépiskolák többségében nincs probléma, és ez nem véletlen.

Az alapítványi iskolák jártak rosszul

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete már szeptemberben véleményezte a tervezetet, amely szerintük egyáltalán nem veszi figyelembe a nem állami fenntartású iskolák beiskolázási terveit és kapacitásait, így „megkérdőjelezhető a tervezési folyamat jogszerűsége” – írták. Szerintük a terv a költséghatékonyságra hivatkozva arra törekszik, hogy felszámolja az alapítványi iskolákat. A Xántus esetéből is ez a törekvés olvasható ki: a turisztikai szervező, értékesítő képzés összes budapesti férőhelyét a KLIK által fenntartott iskolák kapták, az alapítványi iskoláknak a 720 főnyi állami kapacitásból semmi sem jutott. Mindez azért is furcsa, mert a turisztikai képzés a magyarországi turizmus legfrekventáltabb területén, a fővárosban is csak korlátozottan támogatott képzés. Az NMG szerint ez nem probléma, mivel egyrészt a döntés meghozatalakor figyelembe vették a munkaerőpiaci-adatokat, másrészt Budapesten van elég turisztikai szakember, így indokolatlan lenne a keretszámok növelése.”

De nem ez az egyetlen probléma a szakmaszerkezeti döntéssel. Az AME szerint az alapítványi iskolák kizárása a duális szakképzés bevezetését is sérti, hiszen ezek az iskolák jelentős számú tanulószerződéssel rendelkeznek, a tervezet azonban ezt sem vette figyelembe a helyek elosztásakor.

3475 diákot érint a probléma

A végleges döntés több hónapos csúszása nem idén fordult elő először, 2013-ban a nyári határidő helyett december 31-én jelent meg. Az Oktatási Hivatal kérdésünkre elmondta, akkor 136 intézménynek kellett módosítást benyújtania: 104 képzést töröltek, 143 új képzést rögzítettek és 56 tanulmányi területet módosítottak (idén erre nem volt lehetőség).

Idén a döntés értelmében 77 intézménynek kellett módosítania a tanulmányi kínálatát: 264 képzést töröltek és 79 újat rögzítettek. A 82 516 felvételizőből 3457 olyan diák van, akinek legalább egy megjelölt szakképzését törölték. Összesen 4371 jelentkezés érkezett olyan tanulmányi területre, amely nem indulhatott el. 983 azoknak az általános iskoláknak a száma, ahol van legalább egy diák, akit érint a módosítás, 53 tanuló pedig csak olyan képzésekre jelentkezett, amelyek törölve lettek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „nem okoz problémát a szakképző iskolák esetében a képzési irányok és a keretszámok változása”, sőt sok iskolában javult a helyzet a tervezethez képest. Azoknak a diákoknak és szüleiknek viszont, akikkel a felvételi utáni napokban közölték, hogy az általuk kiválasztott képzés nem indul, igenis problémát okoz.

Kép: Wikipedia.

Szerző: Kiss Bori.