Tanári nyomásgyakorlásra hivatkozva szavaztak érvénytelenül a hökösök

Előre megbeszélten adtak le érvénytelen szavazatokat a Hallgatói Önkormányzat küldöttei az ELTE BTK április 30-ai dékánválasztó Kari Tanács ülésén. Döntésüket az akkori HÖK elnök, Sujtó Attila az oktatóktól érkező nyomásgyakorlással indokolta. A szavazás így, 17 érvénytelen szavazat mellett Dr. Borhy László győzelmével zárult.

 

Látszott, hogy olyan helyzet kezd kialakulni, amiből senki nem fog jól kijönni. Olyan oktatók sétáltak el mellettem köszönés nélkül, akikkel amúgy személyesen is jó kapcsolatom van. Több Kari Tanács-tagunknak tettek olyan megjegyzéseket, utalásokat oktatók, hogy jól fontoljuk meg, kire fogunk szavazni. Volt olyan intézet, ahol a tanár megüzente az egyik hökösnek, hogy gondolja át a döntését, mert ő lesz majd a mesterszakos felvételi bizottságában.

– jellemzi Sujtó Attila, akkori HÖK elnök a dékánválasztás előtt kialakult helyzetet.

Többek között ezek a körülmények vezettek a Kari Tanács hallgatói frakciójának ahhoz a döntéséhez, hogy kettő kivételével érvénytelen szavazatokat adnak le az ELTE BTK dékánválasztásán. Pedig az egyetemet érintő döntésekben a HÖK küldöttségének is nagy szerepe van, hiszen ők adják az 57 fős Kari Tanács létszámának egyharmadát. Szavazataik tehát a dékánválasztáson is nagy súllyal estek volna latba, annál is inkább, mert az eredmény, a kari közvélemény alapján, a szavazást megelőző napokban már-már eldőlni látszott.

Az ELTE BTK hamarosan leköszönő dékánja, Dezső Tamás helyére ketten, az évekig dékánhelyettesként dolgozó Brenner Koloman és a Régészettudományi Intézet igazgatója, Borhy László pályáztak. Brenner, bár a kari vezetésben tapasztalt, tudományosan kevésbé elismert, ami, forrásaink szerint, a kari közvéleményt jobbára Borhy oldalára állította, annak ellenére, hogy dékáni pályázatát ő az utolsó pillanatban adta le. A Hallgató Önkormányzat egy előzetes döntésével azonban szembement az oktatók többségének véleményével.

Hallgatói döntéssel megváltozhat

A korábbi bevett gyakorlatnak megfelelően a Hallgató Önkormányzat tagjai április 28-án vezetőségi ülésükön előzetes szavazással döntötték el, melyik jelöltet fogják két nappal később, a Kari Tanácson kollektíven, frakcióként támogatni. Az ülés jegyzőkönyve szerint már itt is felmerültek problémák a kampánnyal kapcsolatban, amelynek az egyik felszólaló szerint a HÖK volt az elszenvedője. Sujtó azt is megjegyzi, hogy jelenleg az oktatói támogatottsága véleménye szerint Dr. Borhy Lászlónak nagyobb, de a hallgatói egyharmaddal ez megváltozhat.

A HÖK küldöttei hosszas vita és a dékánjelöltek alkalmasságának mérlegelése után végül 13-5 arányban úgy döntöttek, szavazataikkal egységesen mégis inkább Brenner Kolomant fogják támogatni. Az ő programját innovatívnak és konkrétnak, míg Borhyét inkább „állóvíz-szerűnek” találták, hozzátéve azt is, hogy „eddig azt sem tudta, mit csinál a HÖK”.

Sujtó, mint azt az Átlátszó Oktatásnak elmondta, a döntés megszületése után (bár ez nem lett volna kötelessége) telefonon tájékoztatta mindkét jelöltet, azért, hogy ha döntésük vált is ki indulatokat, az ne a Kari Tanácson csúcsosodjon ki. Mint az másnap kiderült, váltott.

Gondold meg, kire szavazol

A hökös küldöttek szerdai napja, többük elmondása szerint, meglehetősen feszülten alakult. A döntésük kiszivárgása után a hetek óta őket célzó finom oktatói utalgatások azzal kapcsolatban, hogy kire kellene szavazniuk, a dékánválasztást megelőző napon csúcsosodtak ki. Elfordított tekintetek, konkrét célzások, óráról való kihívás és a mesterfelvételi eredményével való fenyegetés is előfordultak. Azonban, mint ahogy azt egy neve elhallgatását kérő hökös elmondta,

ezekről az esetekről konkrétabban senki sem beszélne szívesen, mivel ahány tanuló annyiféle nyomásgyakorlás volt, és az oktatók biztosan magukra ismernének.

Ezekkel kapcsolatban Sujtó is finomabban fogalmaz, mint mondja, bizonyíték hiányában senkit sem akar „rágalmazni”.

„Valahogy feljött, hogy szavazzunk érvénytelenül.”

Április 30-ra, a dékánválasztás reggelére Sujtó újabb vezetőségi ülést hívott össze. Itt már lehetséges megoldásként vetetette fel azt az előző napi beszélgetések során megszületett ötletet, hogy csak egy-egy érvényes szavazatot adjanak le mindkét dékánjelöltre, a többi pedig legyen érvénytelen. A jegyzőkönyv szerint, indoklásként azt mondta el, hogy ő és több hökös küldött is kellemetlen helyzetbe került, amióta a két dékánjelöltet tájékoztatták az április 28-ai vezetőségi ülésen hozott határozatukról. Az oktatóktól rendkívül inkorrekt bánásmódban részesültek, sőt, úgy érzi, sarokba vannak szorítva.

A BTK HÖK elnökségi tagjai és az Intézeti Képviseletek elnökei végül teljes egyetértésben szavazták meg a javaslatot, és eszerint is jártak el az aznap délutáni dékánválasztó Kari Tanácson, ahol végül 17 érvénytelen szavazat született.

Arra figyeltünk, hogy az érvénytelen szavazatainkkal semmiképp se veszélyeztessük a dékánválasztás érvényességét – mondja Sujtó, aki a szavazatok összeszámolása után a Kari Tanács előtt tartott beszédében mindenkinek megindokolta a hökösök „akciójának” okait. Elmondása szerint, beszédében kellően drasztikusan fogalmazott, nyíltan beszélt az oktatói nyomásgyakorlásokról, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindkét dékánjelölt részéről maximális együttműködést és korrektséget tapasztalt. Elhangzott még az is, hogy

„az ELTE BTK HÖK kari tanácsi frakciója a szavazáskor nem csak a dékánjelöltekre, hanem a független Hallgatói Önkormányzatra tette le a voksát azáltal, hogy egy-egy szavazatot adva mindkét jelöltre, a többiek érvénytelenül szavaztak.”

Ki hinne a diákoknak?

Sujtót beszéde után az ELTE rektora, Mezey Barna és a BTK dékánja, Dezső Tamás is megkereste azzal, hogy az ügyet ki kellene vizsgálni. Ezzel azonban azóta sem történt semmi, bár Sujtó szerint, nehéz is lenne ezeknek utánajárni. Másik hökös forrásunk ennél élesebben fogalmazott, szerinte az oktatói nyomásgyakorlásokat azért nem lehetne bizonyítani, mert

„mégis mit ér egy huszonéves diák szava egy egyetemi oktatóéval szemben?”.

György Péter, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója szerint azonban ez egy „rossz válasz”. Mint mondja, ő tanárként úgy gondolja, és ezt a diákokkal is mindig igyekezett éreztetni, hogy a tanár és a diák szava ugyanannyit ér, és ijesztőnek tartja, ha valaki ezt a karon nem így érzi. Hozzáteszi azt is, hogy addig nem kezdődhet semmilyen felelősségre vonás, amíg Sujtó és más hökösök konkrét nevekkel nem állnak elő, akármilyen kellemetlen is ez.

György Péter a hökösök döntésével kapcsolatban annyit jegyez meg, hogy Sujtót a dékánválasztást megelőző napokban és a Kari Tanácson is inkább ijedt gyereknek, mintsem nyomás alatt lévő politikusnak látta. Szerinte eleve elhibázott gyakorlat az, hogy a HÖK küldöttei a Kari Tanácson nem egyénileg, hanem frakcióként, összehangoltan szavaznak. Ez ugyanis a tanároknál sem bevett gyakorlat. Úgy gondolja,

 mindenkinek egyéni döntést kellene hoznia, és a saját lelkiismerete, egyéni hitvallása szerint szavaznia.

Ugyanakkor kiemeli, jónak tartja, hogy a diákoknak van beleszólásuk az egyetemet érintő döntésekbe.

Az esettel kapcsolatban megkerestük Borhy Lászlót, az ELTE BTK újonnan megválasztott dékánját is, aki azonban kérdéseinkre meglehetősen szűkszavúan válaszolt. Mint mondja, jelezték neki, hogy voltak nyomásgyakorlásos esetek, de ezekre konkrét példát nem tud. Felelősségre vonás pedig szerinte is csak konkrét esetekben lehetséges.

Sujtó azonban azt mondja, az érvénytelen szavazással ők inkább csak egy jelenségre, nem konkrét esetekre igyekeztek felhívni a figyelmet, és abban bízik, hogy felelősségre vonás és szembesítés nélkül is olyan precedenst tudtak teremteni, ami jövőbeli kampányokban is jelzésértékkel bírhat.

 

 

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.