Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Egyéb

Iskolai szegregációról vitáztak a szakkollégisták Erdélyben

Mi történik, ha összeengedünk több mint száz egyetemi diákot, hogy az oktatásról, a gazdaságról, a magyarságról, a társadalmi rétegződésről és más közéleti témákról vitázzanak és adjanak elő? Ez a NYATA, a Nyári Szakkollégiumi találkozó, amit idén, 30. évfordulója alkalmából Kolozsváron rendeztek meg. Az Átlátszó Oktatás is ellátogatott az oktatásról szóló napra, íme a tapasztalataink.
4000__ani_6
Egy szociológus, egy közgazdász és egy biológus beszélget. De ez most pont nem egy vicc kezdete, hanem nagyjából minden napé a NYATA-n, ahol különböző szakmai hátterű egyetemisták a rendezők szándékai szerint azért találkoznak, hogy egymással vitázva vagy éppen nagyokat bólogatva próbálják megbeszélni a közéleti problémákat.

A NYATA-t, azaz a Nyári Szakkollégiumi Találkozót amúgy először 1985-ben, Szarvason rendezték meg, a  táborok célja a rendszerváltás előtt főleg politikai üzenetek megfogalmazása volt. Bár a korai találkozók erős átpolitizáltsága mára nagyjából megszűnt, a közéleti témák és a szakmaiság azért megmaradtak. Az idei tábor két főszervezője a budapesti Rajk László Szakkollégium és a kolozsvári Mikó Imre Szakkollégium voltak, akik – mint mondják – jó ötletnek tartották, hogy a 30. NYATA-t ne Magyarországon, hanem Erdélyben rendezzék meg, ráadásul Kolozsvár idén Európa ifjúsági fővárosa is. A szervezők az idei NYATA előadásait, vitáit és műhelybeszélgetéseit négy nagyobb témakör köré csoportosították:

1. Generációnk és a jövő oktatása

2. Nemzetünk gazdagsága

3. Geopolitika és nemzetek együttélése a Kárpát-medencében

4. Társadalmunk rétegei és kihívásai

Az oktatásról szóló első nap a szakkollégisták előadásaival indult. Az előadása témáját minden jelentkező maga találhatta ki (persze a szervezőkkel egyeztetve), így a szakmai felkészültséget tulajdonképpen semmi sem garantálta, ami meg is látszott némelyik előadáson. Az egyháznak átadott önkormányzati iskolákról tartott prezentáció például néha olyan elfogultra sikerült, hogy inkább megnövelte, mintsem eloszlatta az ezekkel az iskolákkal kapcsolatos fenntartásokat. Azt a különösen vitás kérdést például, hogy ezek az intézmények miért kapnak pénzt az egyházaktól és az államtól is, az előadó annyival intézte el, hogy “mert ez valamiért így van”. Mások érdekesebb témákkal érkeztek, de az önmagában semmi, ha a falra csak egy fehér diát az elejétől a végéig beborító fekete betűs szöveg van kivetítve.

A délutáni workshopokon nem voltak előadók, a kis csoportokban mindenki munkájára és nézőpontjára szükség volt. Szóba kerültek az erdélyi magyarság oktatásának specifikus problémái; például az, hogy az itt élő magyaroknak ugyanazt a román érettségit kell megcsinálniuk, mint a románt anyanyelvűeknek. És, bár a magyar diákok is tanulnak románul, ezt a rendszert mégis többen igazságtalannak találják, hiszen így a román anyanyelvű diákok egyértelmű előnnyel indulnak a felvételiknél. Ezen kívül felvetődött még a természettudományos tananyag reformálásának szükségessége, mivel többek szerint a jelenlegi tantervek rengeteg felesleges tudást igyekeznek lenyomni a diákok torkán, míg a gyakorlatban használható dolgok tanítása lényegesen kisebb szerepet kap.

A nap legérdekesebb része a szegregált oktatás előnyeit és hátrányait tárgyaló plenáris vita volt. Egy jó kis vitatkozásnál pedig semmi sem ébreszti fel jobban a szakkollégista diákot, és bár a vita majdnem két órán keresztül tartott, még így sem jutott idő minden megszólalóra. Az egyetemisták jól példázták, mennyivel sokrétűbb probléma a diákok közoktatásban való elkülönítése annál, minthogy mindenkit be lehetne sorolni az integráció- vagy szegregáció-pártiak elkötelezett tagjai közé. Bár egységes konklúzió és a végleges megoldás megtalálása persze nem volt cél, a NYATA résztvevői jobbára mégis az integrációt részesítenék előnyben. Arról azonban már sokkal jobban megoszlanak a vélemények, hogy ezt hogyan, milyen eszközökkel és mikor lehetne elérni. Sokan kifogásoltál például a szabad iskolaválasztás megszüntetésének felvetését, mivel szerintük ez inkább visszafelé sülne el, és kisebb lépésekben, nem ilyen direkt módon kellene haladni az integráció felé. Többen is azt vetették fel ellenérvként, hogy amíg a közoktatási intézmények színvonala és felszereltsége között ekkora különbségek vannak, a szülők, akik mindenekelőtt a gyerekeik érdekeit nézik, nem kényszeríthetőek arra, hogy a gyerekeiket “rosszabb” intézményekbe írassák.

Egy érdekes integráció-szegregáció vitáról itt írtunk részletesen.

Unod az olvasást? Támogass minket, hogy még több videót készíthessünk neked! Mire van szükségünk? Egy Sennheiser EW 100 ENG G3-as szettre és egy MD 46 DYNAMIC mikrofonra 206.550 Forint és 63.675 Forint, azaz összesen 270.225 Forint értékben.
PayPalos utaláshoz kattints IDE, ha a hagyományos utalást választod, akkor “atlatszo.hu Nonprofit Kft. 12011265-01424900-00100007”, de fontos, hogy a közlemény rovatban szerepeljen az “Átlátszó Oktatás” megjelölés. Postai csekken keresztül is támogathattok minket, csak írjátok meg a postacímeteket az [email protected], ahová postázhatjuk.
A megcélzott összegen felül beérkező adományokat a szerkesztőség további kiadásainak finanszírozására fordítjuk.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Megosztás