Bezárás
Corvinus

Hatástanulmányok? Tervezetek? Itt van minden amit tudni akartál a Corvinus szétszakításáról!!! #1. rész

A kormány nemrég jelentette be, hogy a gödöllői Szent István Egyetemhez (SZIE) csatolják a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) budai karait. Az Átlátszó Oktatás megszerezte a két egyetem döntés-előkészítő anyagait. A Corvinus ellenezte a karok elcsatolását és inkább szorosabb együttműködésre törekedett volna. A SZIE viszont örült, hogy bekebelezheti a budai karokat. A SZIE által készített dokumentumok főképp azt taglalják, hogy az agrárképzés fejlődéséhez kizárólag az integráció vezethet, de hogy ehhez az egyetem miként tudná biztosítani a szükséges többletforrásokat nem derül ki a dokumentumokból.

4000__ani_6

Előzmények

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) július végén felkérte a két egyetemet, hogy vizsgálják meg, miként tudnának létrehozni egy ,,közép-magyarországi agrárcentrumot”. Erre alapvetően két opció kínálkozott. Az egyik az egyetemek közötti együttműködés lett volna, a másik pedig az integráció, azaz a Corvinus budai karainak (az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti Kar)  Szent István Egyetemhez csatolása. A két egyetem augusztus 17-én tárgyalóasztalhoz ült, hogy megvitassa az EMMI kérését. A Corvinus ragaszkodott ahhoz, hogy konszenzuson alapuló szakmai döntés szülessen, azonban az integráció kérdésében nem jutottak megállapodásra a felek. A SZIE már ekkor is hevesen amellett érvelt, hogy a budai karokat le kell választani a Corvinusról és hozzájuk kell csatolni. Ez viszont a dokumentumok szerint a Corvinus számára elfogadhatatlan kérés volt. A tárgyalás eredménye végül az lett,  hogy az egyetemek megállapodtak, hogy közös tervezetet fognak készíteni az együttműködés megvalósításának részleteiről, az integrációval kapcsolatban pedig külön állásfoglalást készít a két delegáció.

A tárgyalás után a Budapesti Corvinus Egyetem elkészítette a részletes szakmai koncepciót arról, hogy milyen eredményekkel járna egy együttműködésen alapuló közép-magyarországi agrárcentrum létrehozása, valamint a budai karok SZIE-be integrálása. Utóbbi esetében azonban az egyetem megjegyezte, hogy azt a három budai kar tanácsa, valamint a szenátus is egyhangúlag elutasította, így a BCE nem támogatja az integrációt. Ezt követően azonban hiába vártak, a SZIE nem küldte el a megbeszélt határidőig saját koncepcióját. Közel 3 nap késéssel ugyan végül megérkezett egy dokumentum, de az alig tartalmazott valamit a létrehozandó együttműködésről. A dokumentum nagy része azt taglalja, milyen minőségi oktatás folyik az egyetemen, hány karnak van kutató kari rangja, hányan írtak tudományos diákköri (TDK)  dolgozatot, vagy hogy egyes mérőszámok szerint mennyivel jobb a SZIE a BCE-nél. A Corvinus, így végül saját koncepcióját küldte el az EMMI felsőoktatási államtitkárságának. Azt pedig hogy ezután mi történt már mindenki tudja.

Mi lett volna, ha marad a budai campus

A Corvinus által írt és az emberminisztériumnak is eljuttatott döntéselőkészítő anyag első fele az agrárcentrum kialakításával kapcsolatos egyetemközi együttműködés részleteit tárja elénk.

A dokumentum legfontosabb gondolatai:

  • Nincsenek jelentős párhuzamosságok a képzéseben, mert jelentősek a szakterületi különbségek (“…szakmailag nem megkérdőjelezhető, hogy a szántóföldi és kertészeti kultúrák között jelentős különbségek állnak fönn. A nem szakember számára sajnos az ilyen jelentős különbségek kevéssé átláthatók.”)
  • A Kertészmérnök Bsc szak tekintetében, a korábbi évek felvételi pontszámait, valamint a meglévő személyi és infrastrukturális hátteret figyelembe véve azt javasolják, hogy a továbbiakban a képzés csak a budai campuson induljon
  • A Corvinus vállalja, hogy az új szakként megjelenő osztatlan agrármérnökképzést nem indítja, mivel az olyan fejlesztéseket igényelne, amelyek már rendelkezésre állnak a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán
  • A Corvinus vállalja, hogy nem tesz lépéseket a Környezetmérnök Bsc szak elindítására, valamint felkínálja az átoktatói támogatását a szak SZIE-n történő fejlesztéséhez
  • A Növényorvos Msc tekintetében (ami szintén mindkét egyetemen megtalálható) a Corvinus megjegyzi, hogy a SZIE levelezőn is indít képzést, ami ütközik a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara ajánlásával, így az itt végzettek eleve nem kaphatnak kamarai tagságot
  • A BCE felveti, hogy az együttműködés keretében közös mesterképzés elindítására is van lehetőség, hasonlóan a Semmelweis Egyetemmel 2010 óta közösen működtetett Táplálkozástudományi mesterszakhoz
  • Mindezek mellett pedig a Corvinus nyitott arra, hogy közös fakultatív órákat tartsanak, közösen fejlesszék az egyes tárgyak tananyagait, valamint kölcsönösen részt vegyenek egymás TDK konferenciáin.

A dokumentum viszonylag jól körülírja az együttműködésben rejlő lehetőségeket, azonban néhány kérdést, mint például,  hogy mi lesz a Növényorvos Msc szak párhuzamosságával, nyitva hagy.

Ha tippelnünk kéne, hogy mi nem tetszhetett az EMMI-nek a Corvinus javaslatából, az allábbiakat emelnénk ki:

,,A felsőoktatási államtitkárság a társadalom egésze előtt azzal indokolja az agrárképzés átstrukturálásának szükségességét, hogy intenzívebb együttműködés alakuljon ki a partnerek között, és erősebb diplomák kerüljenek kiadásra. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy két szűkölködő ember házassága csak konzerválja a szegénységet, és harmónia biztosan nem teremthető meg”

,,A BCE budai karai és a SZIE MKK ugyanazzal a legfontosabb problémával néz szembe: a gyakorlatigényes képzések állami finanszírozása ésszerűtlenül alacsony, különösen a nem gyakorlatigényes képzésekkel összevetve. Együtt kell fellépnünk annak érdekében az államtitkárságon, hogy az agrárképzéseket folytató intézmények finanszírozása rendeződjön.”

Kép: shogunse.hu

Palkovics László Felsőoktatási Államtitkár Kép forrása: shogunse.hu

Viszlát Buda!

A Corvinus a tanulmány második felében azt boncolgatja, milyen hatása lenne a budai karok elcsatolásának, noha azt előzetesen leszögezi, hogy az integráció ötletét nem tudja támogatni, hiszen azt mind a budai karok tanácsa, mind pedig a szenátus egyhangúlag elutasította. A két intézmény összevonásának elméleti célja az lenne, hogy így létrehozzanak egy agrárszakegyetemet, azonban ahogy a Corvinus, úgy a SZIE sem tekinthető profiltiszta egyetemnek. Számtalan eltérő tudományterületen nyújt képzést mindkét intézmény, ezért némiképp zavaros, hogy mitől lenne jobb a budai karoknak, ha a SZIE-be integrálódnának. A SZIE viszont nem habozott kritikát írni a Corvinus teljes tanulmányáról, melyet el is juttatott az egyetemhez. Ebből pedig kiderül, hogy szerintük azért lenne jobb helye náluk a budai karoknak, mert a SZIE ,,nagyságrendekkel inkább agrár, mint a Corvinus pesti karai.” A SZIE kimondott célja pedig az, hogy az integrációval egy “Közép-magyarországi Agrártudományi Központtá” váljon.

Az integrációval kapcsolatban a Corvinus által készített tanulmány több problémás pontot is felvet, amik közül elsősorban a gazdasági bizonytalanság szúr szemet. A Corvinus megjegyzi, már az is elég nagy gondot jelent, hogy nincs nyilvános, részletes szakmai vita, de az információszűkösséget csak tovább fokozza, hogy a SZIE-vel kapcsolatban semmilyen gazdasági hatástanulmány nem áll rendelkezésre. Mindemellett pedig a SZIE vezetősége idén több helyen is meglebegtette, hogy az Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK) jövőre kiválhat az egyetemből és önálló intézményként működhet tovább. Arról viszont sajnos semmit nem tudni, hogy a kar távozása miatt kieső bevételeket hogyan kívánja a SZIE vezetése kompenzálni.

“Ez határozottan feltételezés, a SZIE gazdálkodása stabil az ÁOTK nélkül is.”

A Corvinus tanulmányára érkezett kritikában a SZIE csupán kitérő válaszokat ad a fenti problémákra. Több ponton is azt állítják, hogy a hiányzó gazdálkodási adatokat ráér a kormányzati döntést követő átmeneti időszakban elkészíteni, ami kissé meglepő feltételezés a SZIE részéről. Ez ugyanis azt jelenti, hogy szerintük egy több milliárdos felsőoktatási átalakítás esetén nincs szükség a döntést megelőzően gazdasági hatástanulmányra.

Dr. Tőzsér János, Rektor, Szent István Egyetem Kép forrása: MTA

Ez viszont a Corvinus vezetőségének elfogadhatatlan volt. Számukra ugyanis kiemelkedően fontos volt, hogy a budai karok anyagi háttere egy esetleges integráció esetén is biztosított legyen, már pedig a SZIE-től erre semmilyen biztosítékot nem kaptak. Érdekes ugyanakkor, hogy az átmeneti időszak hosszára mindkét fél egy évként hivatkozik. Az EMMI múlt héten kelt döntése azonban már január 1-jén, négy hónap múlva a SZIE birtokába adná a Corvinus budai campusát. Azt, hogy miért döntött így az EMMI, és miért lehetett ennyire sürgős az átszervezés, mi sem tudjuk, ezért az ügyben megkerestük a Minisztériumot, és amint megkapjuk válaszukat, közöljük azt.

Kéretlen integráció

Az integráció szükségességét számtalan kérdőjel övezi. Sem a Corvinus dokumentumából, sem a SZIE tanulmányából nem derül ki, hogy az integráció miért lenne vitathatatlanul sokkal jobb a közép-magyarországi agrárcentrum létrehozására, mint az együttműködés. A SZIE nem reflektált több, az integrációval kapcsolatban a Corvinus által felvetett szakmai és elvi kritikákra, például arra, hogy a Corvinus érintett karainak elutasítása miatt az integráció csak a karok autonómiájának semmibevételével jöhetne létre. A Corvinus szerint az ,”ilyen módon a kényszerrel létrejött intézmény légkörét megmérgezheti a kölcsönös bizalmatlanság, a félelem, a bosszú”.

Tüntetők a Corvinus idei tanévnyitóján

A SZIE látványosan nem vette figyelembe a budai campuson dolgozók elutasító döntését, sőt azzal szembe menve sürgette az integráció létrejöttét. A Corvinus ennek kapcsán tanulmányában felhívta a SZIE figyelmét arra, hogy az átszervezés okozta bizonytalanság miatt az oktatók részéről “erőteljes elvándorlás indulhat meg“. A SZIE azonban erre mindössze annyit válaszolt, hogy sajnos ennek fennáll a veszélye, de hogy ezt a problémát miképpen kívánnák orvosolni, az nem derül ki az anyagokból.

Korábban nyolcrészes cikksorozatban tártuk fel a gödöllői Szent István Egyetemen tapasztalható visszaéléseket, korrupciógyanús és a nepotizmus gyanúját felvető ügyeket.
Gödöllői egyetemvezetés: nem szerénykedtek
Gödöllő, vol. 2: Nepotizmus és magas fizetések
Gödöllő, vol. 3: a sérelmes helyzetet szüntessék meg!
Gödöllő, vol 4: Tessék mondani, hol kell rektorságért lobbizni?
Gödöllő, vol 5: Vizsgálódik az egyetem, további kemény fizetések
Gödöllő, vol 6: A Káposzta Klán sem maradt le
Gödöllő, vol 7: Káposzta Klán Kari Kétering

A SZIE alapvetően több érvet is kiemelt tanulmányában, amelyek szerinte az integráció mellett szólnak. Ezeket azonban a Corvinus anyaga, valamint reflexiója render megkérdőjelezte. Az alábbi néhány pontban csupán a legfonosabbakat emeltük ki ezek közül:

  • Méretgazdaságossági elv: Nagyobb egyetem képes költséghatékonyabban működni.
    (A Corvinus ezt vitatja, szerinte az érv egy mára elavultnak számító, 19. századi ipari kultúra része. A 21. században sokkal inkább az autonóm intézmények rugalmas és dinamikus hálózatokban történő együttműködése hozhat sikereket.)
  • Az integráció esetén erősödhetnek az üzleti partnerek megbízásai.
    (A Corvinus szerint az átszervezés miatti bizonytalanság pontosan ezzel ellentétes hatást váltana ki.)
  • A párhuzamosságok felszámolása költségmegtakarítást eredményezne.
    (A Corvinus az együttműködés koncepciójában kifejtette, hogy a szakok közti párhuzamosságok konszenzusos módon felszámolhatók, de a tanszékek és intézetek bezárása a két egyetem közti nagy távolság okán kialakuló ingázási idő miatt nem jelentene előnyt.)
  • Az integráció hamarabb eredményez előnyöket, mint az együttműködés.
    (A Corvinus az együttműködés tekintetében szeretett volna egy 3-4 éves “próbajáratot”, hogy a képzéseket teljesen össze tudják hangolni.)

A SZIE együttműködéssel kapcsoaltban hangsúlyozott elutasító álláspontjának több magyarázat is lehet. Ezek közül ugyanakkor talán a leginkább meghatározó az volt, hogy a SZIE alapvetően nem értette meg mit is jelent pontosan az együttműködés és attól félt esetleg kevésbé lenne eladható a felsőoktatási piacon, mint az integráció:

“A SZIE brand egy létező fogalom az agrárképzésben, ezzel szemben a „Hálózat” köztudatba való bevezetéséhez idő és megfelelő mennyiségű pénz szükséges.”

Az együttműködés Corvinus által elkészített koncepciója ugyanakkor világosan leírja, hogy ez két különálló intézmény kooperációja lenne. A két egyetem véleményét az együttműködés eladhatóságáról jól kifejezi az alábbi idézetek kontrasztja:

SZIE: “Az első időszakban bekövetkezhet a képzések (diploma) leértékelődése: egy „ismeretlen” intézményi formát kell bevezetni.”

Corvinus: “itt nem egy újabb szervezet, hanem egymástól függetlenül prosperáló szervezetek hálózatjellegű együttműködése jön létre.”

A SZIE anyaga

A SZIE dokumentuma 43 (mellékletekkel 50) oldalas. Ebből 34 oldal alapvetően arról szól, hogy mi is a SZIE (beleértve az egész egyetem történetét!), milyen jó egyetem a SZIE, milyen sikereket értek el az elmúlt években, valamint hogy hányan írtak TDK dolgozatot és más egyebet. A tanulmányban mindössze két oldal az, ami tisztán az együttműködésről szól, és összesen három oldal az, ami az integráció hatásainak vizsgálatáról. Mindkét esetben egy-egy SWOT (Strengths, Weaknesses, Opportunities and Threats = erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) táblázatos elemzésről beszélhetünk. Pénzügyi mutatókról és gazdasági hatásokról viszont egyáltalán nincs szó a dokuemtumban.

Vannak azonban a tanulmánynak szórakoztató részei is, például az, amikor az egyetem azzal próbálja nagyságát bizonygatni, hogy külön grafikonnal ábrázolja, hogyan növekedett azoknak a corvinusos hallgatóknak a száma, akik az elmúlt években átmentek a SZIE-re.

Csupán a közérthetőség kedvéért: itt a 7 valóban hetet, azaz hét darab(!) diákot jelöl, miközben a Corvinus teljes hallgatói létszáma kb. 14 ezer. Ennyien mentek át tavaly a Corvinus-ról a SZIE-re. A BCE persze kiszúrta a dolgot és nem habozott lecsapni a labdát:

“A budai karok számára egy-két hallgató átjelentkezése nem okoz gondot, mert épp azok a hallgatók „menekülnek” el, akik tanulmányaikkal kapcsolatban minden jogszabályi lehetőséget kimerítettek és az az egyetlen lehetőségük van, hogy átmenjenek más intézménybe (tehát közel sem a legkiválóbb hallgatók vándorolnak át átjelentkezéssel)”

Ami viszont talán már inkább szomorú, hogy a SZIE annyira nem kívánt az átszervezésekről szólni, hogy lényegében tényleg mindent leírt önmagáról, beleértve olyan tényeket is, amik abszolút irrelevánsak vagy egyszerűen teljesen hétköznapiak voltak. Holott itt egy valóban komoly ügyben kellett volna megnyilatkozniuk.

„A szakok oktatói és hallgatói között folyamatos és kölcsönös kommunikáció zajlik. A hallgatók számára a fogadóórák rendszere biztosítja az oktatók elérését.”

Hogy mi lesz a Corvinus gazdálkodásával a Budai Karok nélkül, hogy mik a tervek az egyedül maradó Corvinus-Közgáz fenntartására, valamint eladósorba kerülhetnek-e a budai campus ingatlanjai, megtudhatjátok következő cikkünkből!

Kövessetek minket Facebook-on és Tweeter-en, hogy Ti is elsőként tudjátok meg, mi lesz a Corvinus sorsa!

Unod az olvasást? Támogass minket, hogy még több videót készíthessünk neked! Mire van szükségünk? Egy Sennheiser EW 100 ENG G3-as szettre és egy MD 46 DYNAMIC mikrofonra 206.550 Forint és 63.675 Forint, azaz összesen 270.225 Forint értékben.
PayPalos utaláshoz kattints IDE, ha a hagyományos utalást választod, akkor “atlatszo.hu Nonprofit Kft. 12011265-01424900-00100007”, de fontos, hogy a közlemény rovatban szerepeljen az “Átlátszó Oktatás” megjelölés. Postai csekken keresztül is támogathattok minket, csak írjátok meg a postacímeteket az oktatas@atlatszo.hu-ra, ahová postázhatjuk.
A megcélzott összegen felül beérkező adományokat a szerkesztőség további kiadásainak finanszírozására fordítjuk.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom