Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Egyéb

A közszolgálati egyetem privilégiumai II.

Kitömték költségvetési és uniós forrásokkal, de a felsőoktatási állami keretszámok átszabásával sem sikerült elérnie a kormánynak, hogy a hallgatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet válasszák. A nyáron további 30 milliárddal dobták meg az intézményt, például lovarda építésére. Öt év alatt 80 milliárd forint közpénzt használhatott fel eddig fejlesztésre és működésre, ezzel szemben a felsőoktatás egészére 2015-ben 153 milliárd forintot fordított a költségvetés.

A felvételizők számának változása is jól jellemzi az NKE iránti érdeklődés csökkenését minden kormányzati szándék, életpályamodell és ösztöndíjak ellenére. Az idei eljárásban 9 százalékkal kevesebben jelölték meg az egyetemet a tavalyival szemben, a 2013-as csúcshoz képest viszont 19 százalékos a visszaesés. A hazai konkurenciát jelentő intézmények hallgatói létszáma érdemben nem változott, a magas érdeklődés miatt általánosan 5 százalékos változások jellemzőek két felvételi eljárás között ( ELTE -6, Corvinus +4, DE -5, PPKE +3, PTE -6 százalék, az SZTE-n nem volt változás).

Az NKE konkurenseihez hasonlóan ki van tömve állami helyekkel, a hallgatók 83 százalékát állami helyre vették fel, a konkurensek közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Corvinus lóg ki egy kicsit, részben egyházi vagy magánfenntartású intézményként jellemzően kevesebb állami helyet kapnak (Corvinus 72%, DE 83%, ELTE 84%, PPKE 61%, PTE 79%, SZTE 83%). A kormányzati oktatáspolitikára jellemző volt, hogy az állami helyek kiosztásával és a szakjegyzék átalakításával komolyan bele lehet nyúlni, hogy melyik intézményt részesítik előnyben a felvételizők, azonban mégsem látszik meg az NKE-n a hátszél. Az intézmény saját bevallása szerint

“a Közigazgatás-tudományi Karon folyó képzésnek köszönhetően innen kerül ki az állam- és közigazgatásban dolgozó szakemberek többsége.”

– azonban ez a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján egyelőre visszakövethetetlen, hiszen az intézmény hallgatóinak számottevő része még csak most szerzett diplomát. Jóindulatú számítással – amennyiben beleszámítjuk a jogelődöktől örökölt hallgatókat – sem jöhet ki az fentebbi állítás, az ELTE valószínűleg magasan beelőzi az NKE-t a sokkal magasabb hallgatói létszáma miatt, a DPR szerint a hallgatók 44 százaléka közigazgatásban, államigazgatásban helyezkedik el. Némileg önmagának is ellentmond az NKE, mikor a piacképes diploma vízióját ébreszti a felvételizőkben egy PR cikkben, hiszen az állami és közszolgálati szektor nagyon nem a klasszikus munkaerőpiac.

Az Educatio és az Oktatási Hivatal statisztikái alapján a 2013/2014-ben 308 ezer hallgatója volt a felsőoktatásnak. Az NKE intézményi struktúrája eddigre kialakult, ebben az évben 10371 hallgató látogatta az intézményt. Ez a teljes felsőoktatási populáció 3,36 százaléka.

 

A közszolgálati egyetem elmúlt öt éves költségvetése mellé érkeztek kiegészítésképp az Európai Unió által biztosított források, melyek együttesen 80,163 milliád forintot tesznek ki. A hétköznapi gondolkodásban sokszor mannaként tekintenek az EU-forrásokra. Azonban ez ugyanúgy közpénz, a felhasználását a Miniszterelnökség intézményei koordinálják, azaz kormányzati döntéssel megtámogatva és önrészt biztosítva érkezett EU-forrás az NKE részére. Összehasonlításképp, az NKE részére – öt év alatt – bocsájtott 80 milliárd a 2015-ös felsőoktatási költségvetés fele. Évi átlagban 16 milliárd jutott az NKE-re, ez az elmúlt 5 év teljes felsőoktatási költségvetés átlagának 9,3 százaléka. A hallgatószám és az intézményi források alapján közel háromszor több közpénzt fordít az állam az NKE-re, mint egy átlagos felsőoktatási hallgatóra.

Adalékként egy nemzetközi kitekintés: a kormány eltökélt szándéka, hogy az NKE nemzetközi hírű intézménnyé nőhesse ki magát. Míg az NKE átlagosan 16 milliárd forint közpénzalapú támogatáshoz jut évente, addig a Harvard University operatív költségvetése 1237 milliárd forint egy évben. Az NKE számára a 2016. évi költségvetés 4,3 milliárdot kap a központi költségvetésből, ezen túl várhatóan megérkezik a bejelentett 30 milliárdos fejlesztési összeg első részlete is.

Unyatyinszki György

Note:
a) Az NKE költségvetéséhez nem adódott hozzá a TÁMOP és KMOP fejlesztési összegek
b) Minden hazai felsőoktatási intézmény számára nyitott az EU támogatási rendszer, mely források egy része megjelenik a 2012 utáni években célzott kormányzati támogatás formájában is, egyéb EU forrásokra is pályázhatnak az intézmények.

Megosztás