Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

szte

Csalnak-e a szegedi HÖK-választáson? – A Kúriához fordulunk az ítélet miatt

Lehet-e kritizálni a választási rendszer visszásságait? Megtámadjuk a Szegedi Ítélőtábla döntését.

4000__ani_6

Napok óta hirdeti a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának honlapja, hogy a Szegedi Ítélőtábla 400 ezer forintra büntette az Átlátszó Oktatás szerzőjét, Szalai Balázst a HÖK-kel kapcsolatban megfogalmazott kritikája miatt. Még 2013 szeptemberében írtunk cikket „Csalnak-e még a szegedi HÖK-választáson?” címmel, mely a bölcsészkari választások körüli visszásságokra és a visszaélés lehetőségére mutatott rá.

Török keresetét elutasították

A hallgatói önkormányzat honlapján megjelent cikk már abban téved, hogy a per 2013-ban kezdődött volna. A cikk megjelenése után négy hónappal adott be Török Márk megbízásából F. Fekete Zoltán ügyvéd egy keresetet szerzőnk ellen a Szegedi Törvényszéken. Az indoklás így foglalható össze: aki a HÖK-ről mond rosszat, az Török Márkot támadja. A felperes személyesen az EHÖK elnöke volt, a per tárgya pedig jó hírnevének megsértése. Török Márk azt állította, hogy a cikk megjelenését követően elnöki és magánéleti kapcsolatai „elnehezültek”, nyilvános elégtételre és 100 ezer forint nem vagyoni kártérítésre tartott igényt. A 2014. május 9-én tartott tárgyaláson a bíró alaptalannak minősítette a keresetet, hiszen Török neve elő sem került a cikkben.

Meg sem várva az előző ügy jogerőre emelkedését, 2014. június 11-én dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora meghatalmazást adott F. Fekete Zoltánnak, hogy az egyetem képviseletében eljárjon szerzőnk ellen. A július 7-én megírt keresetben az SZTE nyilvános elégtételt, és immár 200 ezer forint nem vagyon kártérítést kért, mert a cikk címe szerintük sértő az intézmény számára.

Ugyanakkor a cikk egészét olvasva nyilvánvaló, hogy a 2013-as HÖK-választások lebonyolítását a korábbi évekkel összevetve következtettünk arra, hogy csalásra még mindig nagyon sok lehetőség van. A bíróság arra kötelezett bennünket, hogy bizonyítsuk be, hogy korábban csaltak a szegedi HÖK-választáson.

Első fokon nyertünk

A bizonyítás során hivatkoztunk a 2011-es természettudományi kari HÖK választáson történtekre, amelyen két olyan ember is indult, akik a bölcsészkarra jártak. Emiatt a rektor megsemmisítette a választás eredményét, és ezt a bíróság is jóváhagyta. Egyúttal tanúként idéztük az EHÖK elnökét, hogy nyilatkozzon a nagy port kavart, 2010-es gazdaságtudományi kari HÖK-választás részleteivel kapcsolatban. Ezt előre jeleztük Török Márk felé, ő a tárgyaláson mégis arra hivatkozott, hogy felkészülés hiányában nem tud pontosan visszaemlékezni.

A Szegedi Törvényszék 2015. január 23-án kelt ítéletében alaptalannak nyilvánítva elutasította az egyetem keresetét, valamint megállapította, hogy a cikkünk címe – mivel tényleg csaltak a választáson és a rektor is megsemmisítette az eredményt – a jó hírnév megsértésére alkalmatlan.

Az egyetem azonban nem értett egyet az elsőfokú ítélettel és idén február 12-én fellebbezett a Szegedi Ítélőtáblán. A keresetben többek közt Török Márk tanúvallomására hivatkoztak, amely szerint a szegedi HÖK-választásokon soha senki nem élt a jogorvoslati lehetőségekkel, tehát ily módon csalás sem történhetett. Ugyanakkor tavaly mi is beszámoltunk arról, hogy a választás tisztaságáért biztosítékokat kérő indulókat az egyetem hallgatói önkormányzatának felügyelőbizottsága sokáig válaszra sem méltatta, majd egy erősen vitatható válasszal próbálta leszerelni. Egy csalás pedig nem csak akkor csalás, ha az ki is derül.

“Eltérő jogértelmezés”?

Ellenkérelmünkben jeleztük, hogy a csalás szót a cikkben nem büntetőjogi, hanem köznapi értelemben használtuk, valamint azt, hogy a felperesnek közszereplőként tűrni kell a kritikát. A Szegedi Ítélőtábla ugyanakkor szeptember 2-án hozott ítéletében váratlan módon megváltoztatta az elsőfokú döntést: az egyetem fellebbezését megalapozottnak tartva szerzőnket 200 ezer forint sérelemdíj, 115 ezer forint perköltség és 84 ezer forint eljárási illeték megfizetésére, valamint a cikk törlésére és a bírósági ítélet közzétételére kötelezte.

A bíróság két mondatot szentelt annak, hogy miért nem csalás az, hogy más karon indult két jelölt, mint ahol indulhat. A bíróság – elfogadva az egyetem érvelését – azt mondta, hogy ez csupán “eltérő jogértelmezés” és nem csalás volt. A teljes ítélet itt olvasható.

ítélet

Szerintünk egy újságcikkben nyugodtan le lehet írni, hogy ez bizony csalás, még ha ez fáj is az egyetemnek. Mivel a másodfokú ítélettel nem értünk egyet, a döntést a Kúriánál támadjuk meg.

Unod az olvasást? Támogass minket, hogy még több videót készíthessünk neked! Mire van szükségünk? Egy Sennheiser EW 100 ENG G3-as szettre és egy MD 46 DYNAMIC mikrofonra 206.550 Forint és 63.675 Forint, azaz összesen 270.225 Forint értékben.
PayPalos utaláshoz kattints IDE, ha a hagyományos utalást választod, akkor “atlatszo.hu Nonprofit Kft. 12011265-01424900-00100007”, de fontos, hogy a közlemény rovatban szerepeljen az “Átlátszó Oktatás” megjelölés. Postai csekken keresztül is támogathattok minket, csak írjátok meg a postacímeteket az [email protected], ahová postázhatjuk.
A megcélzott összegen felül beérkező adományokat a szerkesztőség további kiadásainak finanszírozására fordítjuk.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Megosztás