Még mindig sok a kérdőjel a Corvinus átszervezése körül

Pár hete írtunk arról, hogy megszereztük a Corvinus feldarabolásának közzé nem adott hatástanulmányait. Akkori cikkünkben többek között felfedtük, hogy milyen komoly hiányosságok is voltak a minisztériumi döntés előkészítésével kapcsolatban, valamint hogy a Szent István Egyetem gazdálkodásáról semmilyen használható adat nem került ismertetésre a két egyetem tárgyalása során. Az eltelt idő közben azonban Palkovics László felsőoktatási államtitkár látszólag egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, illetve a dokumentumok tartalma csak tovább bonyolította a budai karok jövőjének kifürkészését.

Kampec lesz a kampusznak?

A nyár óta szinte folyamatosan újabb és újabb találgatások láttak napvilágot arról, hogy mi is lesz a budai karok sorsa. Palkovics László felsőoktatási államtitkár mindeddig tagadta az eladással kapcsolatos híreket. Elmondása szerint ugyanis azt tervezik, hogy a Budai Campus-ra költöztetik át az Ybl Miklós Építéstudományi Kart. Erről viszont sehol nem találtunk konkrét megerősítést a hatástanulmányokban. Valamint az se nagyon világos, hogy miként akarja ezt kivitelezni az államtitkár úr amikor nem rég ígérte meg azt is, hogy ugyanazokkal az oktatókkal zavartalanul folyhat tovább az oktatás a budai épületekben.

Időközben választ kaptunk az EMMI-től az előző cikkünkben feltett kérdésünkre is. Azaz hogy vajon miért volt szükség arra, hogy a budai karokat január elsejével, a vizsgaidőszak kellős közepén csatolják át a SZIE-hez és miért nem lehetett volna mindezzel megvárni a tanév végét, mint ahogy azt több egyetem-átszervezésénél is tették. Az alábbiakban szó szerint idézzük az EMMI válaszát.„Tekintettel arra, hogy a Corvinus budai karainak SZIE-hez való csatlakozása a budai karokon folyó oktatás menetét nem befolyásolja – hiszen az integrációt követően is változatlan helyszínen és feltételek mellett zajlik majd a képzés -, így nincs különbség aközött, hogy a tanév közben vagy a tanév végén történik meg az átalakítás. Fontos azonban, hogy a kari áthelyezésekkel érintett intézmények a 2016-os pénzügyi évet már az új kari struktúrában kezdhessék meg.”

 

A fenti két kijelentés már csak azért sem érthető teljesen, mert az épület adottságai jelenleg fixek, így ha egy komplett, több ezer fős kart kívánnak átköltöztetni a budai helyszínre, azt elég nehézkesen lehetne úgy megoldani, hogy a jelenlegi oktatás zavartalanul folyjon tovább. Arról nem is beszélve, hogy a hatástanulmányok konkrétan nem vizsgálták ezt az eshetőséget, így jelenleg nem ismert, hogy milyen hatásai lennének a karok ilyen irányú fúziójának.

A médiában zajló tippmix továbbra is azt mutatja, hogy még mindig nem tudni biztosra, mi lesz a sorsa a 7,3 hektáros természetvédelmi területnek és az ahhoz tartozó épületeknek. A Corvinus vezetősége a tárgyalások során ezt a bizonytalanságot teljes mértékben elfogadhatatlannak tartotta ezért garanciát szerettek volna látni a SZIE-től arra, hogy a jövőben is zavartalanul működhet az oktatás a budai karokon. Ennek azonban pontosan az ellenkezőjét kapták válaszul.

A két egyetem hatástanulmányokban folytatott vitája közepette a Corvinus megemlítette mennyire jó is az, hogy a képzés Budapesten van, hiszen ennek hála számtalan hazai és külföldi diákot tudnak bevonzani. A SZIE azonban erre úgy reagált, hogy az agrárképzés tekintetében Budapest inkább hátrány, mintsem előny. Szerintük ugyanis az agrárkörnyezettől távol képzett szakemberek közel sem „az ország érdekének megfelelő igazi tudással, és gyakorlati képzéssel járó” diplomát kapnak.

„A főváros jelenléte fontos a külföldi oktatási piacon, de megfelelő kommunikációval, egy jó PR-al ezen sokat lehet változtatni. Ugyanakkor nagyon sok igazi hátrányt jelent olyan „szakemberek” képzése, akik a gyakorlattól és az agrár világtól messze állnak. Csak a ’”Pest közeli” diploma megszerzése a lényeg és korántsem az ország érdekének megfelelő igazi tudással, és gyakorlati képzéssel járó diploma. Mindemellett a jelenlegi gyakorlati hely távolsága, megközelíthetősége véleményünk szerint nem jobb, mint a 30 km távolságra fekvő Gödöllő.”

A találgatásra okot adó fenti mondatokból sajnos nem derül ki, hogy a SZIE konkrétan mit tervezne a budai ingatlanokkal amennyiben egy jó “PR-al” (sic!) esetleg valóban kiszervezésre kerülne az ottani agrároktatás. Valamint az sem látszik tisztán, hogy óriási méretű budai arborétummal, a laboratóriumokkal és az ott lévő tangazdasággal mihez kezdhetne az államtitkár tervében szereplő Építéstudományi Kar. Miközben ezeknek az agrárképzésben elengedhetetlen szerepük van.

Felmerült kérdéseinkkel kapcsolatban természetesen megkeressük egyetemet. Valamint megkérdezzük az emberminisztériumot is arról mit gondolnak a SZIE fent idézett szavairól, illetve Palkovics László ellentmondásos kijelentéseiről. Amint bármelyikük is válaszol, közöljük oldalunkon.

Update: A napokban megkaptuk az EMMI és a Szent István Egyetem válaszát, amit az alábbiakban változtatás nélkül adunk közzé:

válaszok

De ja vu

A SZIE-vel kapcsolatba nem ez lenne az első eset, hogy felröppen a Budai Campus eladásának híre. A Corvinus dékánjai a felsőoktatási államtitkárnak írt nyílt levelükben emlékeztetik az államtitkár urat arra, hogy korábban, a 2000-es évek elején a SZIE szenátusa már egyszer felvetette a budai ingatlanok eladását. A hír azonban példátlan hallgatói összefogást váltott ki, ami után az egyetem vezetése meghátrált a döntéstől. A PestiSrácok.hu-nak megszólaló Dr. Hegedűs Attila egyetemi tanár elmondása szerint „éppen tizenkét évvel ezelőtt ugyanígy felmerült az arborétum kiprivatizációja. Ráadásul akkor is éppen így kezdődött, azaz a Szent István Egyetemmel való összevonással.(…) Akkor az egyetem hallgatói élőlánccal tiltakoztak az arborétum eladása ellen, és a befektető végül közölte, ilyen áron nem kell neki az ingatlan.

De miért fontos a Közgáznak a Budai Campus?!

A hatástanulmányokból kiderül, hogy a Corvinus nem ok nélkül hangsúlyozta, mennyire fontosak is neki a budai karok. Az egyetem idén a nemzetközi QS (Quacquarelli Symonds) rangsoron bekerült a világ 200 legjobb agrároktatást nyújtó intézmény közé. Ez Magyarországon mindössze két egyetemnek, a Corvinus-nak és a Debreceninek sikerült. A jövőben viszont erről már biztos lemondhat a BCE. Sőt szinte minden más jobb nemzetközi helyezésről is! A helyzet ugyanis az, hogy a kutatási és publikációs teljesítmények tekintetében eddig a budai karok húzták fel a Corvinus rangját.

Egészen konkrétan a Corvinus saját tanulmányában tesz említést arról, hogy az elmúlt 9 év távlatában a publikációk 50-70%-a a budai karokon született, miközben az egyetem tanárainak mindössze 38%-a dolgozik ott. Azaz a budai karok oktatói megközelítőleg kétszer nagyobb szakmai teljesítményt tudtak nyújtani, mint a Közgázon tanító társaik. Ha viszont január elsejével valóban elcsatolják a Budai Campus-t azzal a Corvinus tudományos teljesítményének nagyját is elveszik. Emiatt pedig szinte biztos, hogy a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban nagy zuhanásnak fog indul az egyetem –és vele a magyar felsőoktatás- elismertsége.

Szolidaritásból jeles A Corvinus próbálta felhívni minderre tárgyalópartnere, a Szent István Egyetem figyelmét, de azt láthatóan nem igazán hatotta meg a probléma. Corvinus: „A BCE budai karok elcsatolása következtében a Budapesti Corvinus Egyetem is nagyon meggyengülne.” SZIE: „Remélhetőleg ez nem történik meg, amennyiben mégis lenne ilyen hatása, biztosak vagyunk benne, hogy ez ösztönzően hat majd a BCE-re.

 

A másik oka, ami miatt talán még fontosabb a Közgáz számára az egyetem egyben tartása az nem más, mint a pénz. Az elmúlt évtized során a Corvinus hatalmas összegeket költött az budai karok infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint fenntartására. A költségek nagy része főképp annak volt köszönhető, hogy az oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges tangazdaságok és a laboratóriumok fejlesztése nem éppen a párfilléres kiadások közé sorolható. Csak idén közel 263 millió forintot irányoztak elő a budai karok felújítására. A felsőoktatásból történő folyamatos forráskivonások miatt pedig nagyon jelentős lett a Közgáz karok teherviselése az agrárképzés fenntartásában. Értelemszerű tehát, hogy a Corvinus nem igazán szeretné elveszíteni budai karokba fektetett több milliárd forintnyi beruházását.

Pénz Pénz Pénz

Mint azt már korábbi cikkünkben kifejtettük, a SZIE részéről semmilyen gazdasági hatástanulmány nem született, így azt továbbra sem tudni, hogy honnan lesz pénz a budai karok fenntartására, valamint az integráció lebonyolítására. A Corvinus ugyanakkor készített egy dokumentumot, amiben részletes számviteli adatok közepette megvizsgálta milyen következményei lennének többek között a budai karok kiválásának. Az ebben leírtak alapján elmondható, hogy ugyan a BCE-nek komoly veszteséget jelentene ha valóban kiszakítanák belőle a három kart, de mindez nem fog nagyobb fennakadásokat okozni a további működésükben.

„A budai szervezeti egységek BCE-ből való esetleges kiválásának gazdasági elemzése során megállapítható, hogy kismértékű fedezeti összeg kiesés prognosztizálható, azonban a „BCE Közgáz” fedezeti összeg-termelő képessége – a jelenlegi feltételrendszer mellett – fenntartható gazdálkodási környezetet tud biztosítani.”

Ugyanez viszont már nem mondható el a budai karokról, amik mint kiderült nagyon is veszteségesek lennének ha működésükhöz nem járulna hozzá a Közgáz Campus.

(…) a budai szervezeti egységek a bevételeikből nem képesek a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó kiadások és a költségvetésben a különböző vetítési alapok szerint rájuk jutó közvetett egyetemi kiadások együttes fedezésére, emiatt a 2015. évi gazdálkodásuk összességében veszteséges (3 771 mFt – 3 644 mFt – 374 mFt = – 248 mFt).

Azt pedig, hogy a SZIE ilyen körülmények között miként fogja tudni fenntartani a budai karokat egyelőre még nem tudni, hiszen a két egyetem tárgyalása során részükről nem született gazdasági hatástanulmány.

 

Olvasd el Te is a Corvinus szétdarabolásának kiszivárgott hatástanulmányait. Az átláthatóság érdekében bárki számára elérhető módon tesszük közzé a megszerzett adatokat.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.