ELTE

Fél évig még megmenekültek a programtervező informatikusok

Kötelezővé tették volna a tavaszi félévtől az ELTE programtervező informatikus alapszakán az előadások látogatását. A diákok január 28-án, e-mailben kapták meg erről az értesítést, ami azonnal nagy felzúdulást keltett. Mivel azonban az ilyen változtatásokat az egyetem Hallgatói Követelményrendszere szerint csak tanév elején lehet bevezetni, még aznap este őszre halasztották az előadások kötelezővé tételét. Megkérdeztük Horváth Zoltánt, az Informatikai Kar dékánját, miért van szükség a módosításra.

Február 1-étől lépett volna életbe az ELTE programtervező informatikus szakán a kari Tanácsnak az a rendelete, ami kötelezővé tette volna az alapszakos, nappali tagozatos diákoknak az előadások látogatását. Mivel az előadásokon való részvétel a legtöbb felsőoktatási intézményben, így az ELTE-n is önkéntes alapon működik, és általában csak a szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező, a tervezett intézkedés azonnal nagy felzúdulást keltett a hallgatók körében.

Több diák és az Átlátszó Oktatás is jelezte azonban az Informatikai Kar Tanácsának és Horváth Zoltán dékánnak, hogy az egyetem január 1-én közétett Szervezeti és Működési Szabályzata és Hallgatói Követelményrendszere szerint, „a képzési terv változtatása leghamarabb a következő tanév kezdetén léphet hatályba.” Az előadások kötelezővé tételét pedig éppen a képzési tervben kell rögzíteni.

A hallgatói észrevételek meglepően gyorsan nyitott fülekre találtak, ugyanis még aznap este nyolckor ki is ment az e-mail minden programtervező informatikus szakos hallgatónak, hogy egyelőre fellélegezhetnek, majd csak követező tanévben, azaz szeptembertől lesz kötelező részt venniük az előadásokon.

A kötelező előadások nem véletlenül verték ki a biztosítékot rengeteg hallgatónál. A dolog ugyanis nem csak annyiból áll, hogy egy csomó másnapos egyetemistának nincs kedve korán felkelni, és bemenni az óráira. Sok diák dolgozik az egyetemi tanulmányai mellett, ami nem csak, hogy jó szakmai tapasztalat lehet, de sokaknak elengedhetetlen jövedelemforrás is.

Az előadások kötelezővé tétele azonban nagyjából ellehetetleníti az egyetem melletti munkavállalást, hiszen nagyon nehéz olyan órarendet összeállítani, ami mellett a munkahelyeken általában elvárt min. heti 20 órát teljesíteni lehet.

Mivel pedig az előadásokon általában elméleti alapozás folyik, és sok esetben a megadott szakirodalom otthoni elolvasásával és megtanulásával is teljesíthető a követelmény, sokan inkább a munkát, vagy, legyünk őszinték, az alvást, választották a bejárás helyett.

Ősztől azonban az ELTE programtervező informatikus hallgatóinak már kőkeményen igazolniuk kell majd, hogy megjelentek az előadásaikon. Ha két órájuk ütközne, mindig a tantervi háló szerint arra a félévre ajánlott óra élvez előnyt. A tanároknak azonban mindenképpen jelezni kell az ütközést és a hiányzás okát. A szabály alól egy kivétel van: egyedi elbírálás alapján az Informatikai Kar Oktatási Bizottsága mentheti fel diákokat a kötelező előadáslátogatás alól.

Az Informatikai Kar dékánja, Horváth Zoltán szerint az intézkedés amúgy egy „hallgatóbarát intézkedéscsomag” része, amit a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve vezetnek be például a mentorrendszer vagy a tanulásmódszertani képzések kíséretében. Szerinte az kötelező előadásokra azért van szükség, mert:

„Sajnos a frissen érettségizett hallgatókat, akár kiváló szakmai előképzettség birtokában is, gyakran váratlanul érik az egyetemi követelmények a hirtelen kapott szabadsággal párosulva.”

Az előadások kötelezővé tétele tehát azt a célt szolgálja, hogy „a vizsgák sikeres teljesítése növekedjen, a hallgatók elkerüljék a költségtérítéses státusba való átsorolást, csökkenjen a lemorzsolódás.”

Azoknak pedig, akik az egyetem mellett dolgozni szeretnének, a dékán az esti tagozatos képzéseket ajánlja.

A kar egyébként egy igen nagylelkű pályázatot is kiírt a témában. Mivel több száz diák, több száz fős előadásokon való részvételének katalogizálása nem kis feladat, 300 ezer forinttal díjazzák azt a hallgatót, aki a legjobb elektronikus vagy akár papír alapú katalógus ellenőrző megoldást találja ki. A feladatnak azonban vannak nehezítő feltételei: az új rendszer igényeljen minél kevesebb emberi erőforrást, és ne igényelje az előadótermek átalakítását. Kártyaolvasók és munkakiszervezés tehát kizárva.

Előfizetőket keresünk – támogasd az
Átlátszó munkáját
havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a
közösségi finanszírozás.

Megosztás