Bezárás
Egyéb

Megszűnhet a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján

Az ukrán-orosz konfliktus összeroppantotta Ukrajna gazdaságát, ami rányomta a bélyegét az oktatásra is. A minimálbér 12 ezer forintnak felel meg, egy kezdő középiskolai tanár fizetése 25 ezer forint. Ez sem elég szinte semmire, ezért elhagyják Kárpátalját a magyar pedagógusok. Van olyan általános iskola, ahonnan másfél év alatt 17 tanár ment el. A színtiszta magyar települések magyar iskoláiban a magyar gyerekeket ukrán anyanyelvű oktatók tanítják. A kárpátaljai magyar fiatalok előtt nincs jövőkép, aki tud, az külföldre megy. Pedig szeretnének maradni.

tamogatoi_rontgen_jav2

2010-ben két átlagos tanári fizetésből el lehetett tartani egy négyfős családot. Ma már ennek a négyszerese kell. Hiába növekedett némileg a költségvetés (pl. nőtt a tanárok fizetése), az infláció miatt még így sem éri meg a tanári pályát választani. Kántor József, a Nagydobronyi középiskola igazgató szerint, míg 2-3 éve többszörös túljelentkezés volt mindenhol, ma már senki nem jelentkezik tanári munkára. A mellékelt infografikán látszik, miért:

Forrás: buhoblik.org.ua – ukrán gazdasági portál

Forrás: buhoblik.org.ua – ukrán gazdasági portál

Nem kerülhető meg Ukrajna gazdasági helyzete a jelenség értelmezéséhez. A 2014-es ukrán forradalom óta az infláció elvitte a lakossági megtakarításokat, sok kis- és középvállalkozás csődbe ment. Az ország GDP-je a vg.hu adatai alapján 2013 utolsó negyedévéhez képest 15,2 százalékkal csökkent, majd év végére még 9 százalékkal. 2010-ben az ukrán minimálbér 825 hrivnya volt (22 ezer forint), és hiába emelték 1300 hrivnyára, 2016-ban már csak 14 ezer forintot ért. Az a pénz, amit meg lehetett keresni 2010-ben, mára már a felét sem éri. Nem véletlen, hogy a pedagógusok igyekeznek külföldön munkát találni.

Nehéz a kárpátaljai tanárok élete

Ahogy fentebb látható, hogy egy átlagos tanári fizetésből lehetetlen egy háztartást fenntartani. Azok a tanárok, akik nem tudják, vagy nem akarják hátrahagyni a családjukat külföldi munka kedvéért, kénytelenek legalább két állásban dolgozni. A nagydobronyi (Velika Dobrony) székhelyű Sting Wireless Internet Kft. például két helyi középiskolai tanárt is alkalmaz, akik több műszakban hol az iskolában, hol az irodában dolgoznak. Azok, akik nem találtak maguknak legális munkát, úgy boldogulnak, ahogy tudnak. Ez lehet korrepetálás vagy földművelés, de lehet alkohol-, cigaretta- vagy benzincsempészés is. Ez nemzetiségtől független, a legfrissebb kimutatások szerint az ukrán gazdaság majdnem felét a feketegazdaság teszi ki.

A vezetéknevét elhallgatni kívánó Tibor velük ellentétben 25 év tanári munka után elhagyta Kárpátalját 2010-ben, az új magyar állampolgársági törvény megszületése után. Könnyű volt magyar állampolgárságot szereznie, így egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskolában tanít matematikát és fizikát nettó 220 ezer forintért. Szerinte ehhez kellett, hogy beszámítsák a már ledolgozott ukrajnai éveket, de így is hatszorosát keresi volt bérének. Már Magyarországon él és soha többé nem akar visszatérni Kárpátaljára.

Forrás: europa.eu

Forrás: europa.eu

A fenti grafikonon látható a különbség az ukrajnai, a magyarországi és az osztrák havi nettó tanári fizetések között. A különbség szemmel látható, még az európai viszonylatban alacsonynak számító magyarországi bér is többszöröse az ukrán tanári fizetésnek. Ez ahhoz vezet, hogy elmennek a magyar nyelvű tanárok és a helyüket az ukrán anyanyelvűek veszik át. A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke és egyben a csongori általános iskola igazgatója, Nagy Sándor az Átlátszó Oktatásnak elmondta, hogy a helyzet ,,kritikus”. Csak a csongori iskolából másfél év alatt 17 tanár ment el, a 29 fős tantestület több mint fele.

“Ha ez így folytatódik, szeptemberre nem lesz Csongoron oktatás.”

Utánpótlás nincs, szinte kizárólag ukrán anyanyelvű tanárok jelentkeznek az üresedésekre, folytatta Nagy. Ma már nem ritka, hogy magyar oktatási intézményekben a csak magyarul tudó diákokat bizonyos tantárgyakra (történelem, fizika, földrajz) ukrán oktatók tanítják. Ez a gyerekek képzésének rovására megy: “egyszerűen legtöbbször egy szót sem értenek abból, amit magyaráznak nekik, vagy kérdeznek tőlük”. Ezért a csongori igazgató lehetőségei szerint nem alkalmaz magyarul nem tudó oktatókat.

Minden az ukrán nyelvvel kezdődik

Nem csak az a probléma, hogy nem lesz pedagógus, aki tanítana. Lassan nem lesz kit oktatni. A Szovjetunió ideje alatt minden állampolgárnak, beleértve a magyarokat is, kötelező volt az orosz nyelv ismerete. Anélkül lehetetlen volt boldogulni. Nagyon ritka volt az, hogy valaki nem tudott oroszul, még a legeldugottabb magyar településeken is magas szinten oktatták a gyerekeket. Azoknak a kárpátaljai magyaroknak a többsége, akik még a szovjet oktatási rendszerben végezték el a középiskolát, máig beszéli az oroszt vagy annak kárpátaljai kevert dialektusát, vagyis képesek boldogulni Ukrajnában. Ez az ukrán érában megváltozott. Nagy szerint a már ukrán érában tanuló ma 20-30 évesek 90 százaléka nem tud ukránul, de ez alól a tanárok többsége sem kivétel. A fiatalabbak között még többen vannak, akik nem beszélnek ukránul, köszönhetően az ukrán nyelv rossz minőségű oktatásának.

Az alelnök szerint a csongori általános iskolában nincs olyan magyar gyerek, aki akár csak társalgási szinten tudna ukránul. Hiába kötelező az ukrán nyelv oktatása, semmit nem ér, mert azt anyanyelvi szinten és nem idegen nyelvként tanítják. Egy oktató négy oktatási program közül választhat, de ezek mindegyike arra alapszik, hogy a gyerek tudja az állami nyelvet. A tanító kénytelen a bonyolult nyelvtani szabályokat és összetett irodalmi műveket tanítani, ahelyett, hogy magát a nyelvet tanítanák.

Egy, az Átlátszó Oktatásnak névtelenül nyilatkozó nagydobronyi tanár a saját felső tagozatos gyerekét hozta fel példaként: kisfiának ukrán nyelvoktatása az ukrán nyelvszabályok tanulásán kívül semmi másból nem áll. Megtanulja őket, mint a verset, megkapja rájuk a 11-es és 12-es osztályzatokat (magyar rendszerben 5-ösnek felelnek meg), de társalogni egyáltalán nem tud, szókincse nincs. Ötödik osztálytól kezdve nincs szótár, nincs szótanulás, csak „alany és állítmány” és Tarasz Sevcsenko versek. Szerinte a gyerekek nem sajátítják el rendesen az ukrán nyelvet, és ha a magyarul beszélő tanárokat ukránul beszélők váltják fel, akkor végképp semmit nem fognak tanulni. Ezért sokkal nehezebben is fognak tudni boldogulni Ukrajnában.

forrás: http://goo.gl/PfISNr

forrás: http://goo.gl/PfISNr

Veszélyben a kárpátaljai magyarság megmaradása

A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség felszólalt a gyakorlat ellen. Maga Nagy Sándor is több konferencián beszélt a problémáról, hisz a kárpátaljai magyarok jobban tudnak angolul vagy németül, mint ukránul, pedig negyedannyi a tanórák száma. Mégis az, hogy az angolt a gyerekek idegen nyelvként tanulják, eredményes. Az ukrán minisztérium válasza ezzel kapcsolatban annyi volt, hogy Ukrajnában az ukrán nyelvet nem taníthatják sehol sem idegen nyelvként – mesélte Nagy.

Varga, a legtöbb helyi fiatalhoz hasonlóan nem is tanult meg ukránul, ami most havi szinten 5 ezer forint kiegészítést jelentene munkahelyén, sőt tanulmányait sem folytathatta. Az olyan kárpátaljai felsőfokú tanintézményekbe, mint például a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola vagy az Ungvári Nemzeti egyetem, ahol Ukrajna- és Európa – szerte elismert diplomát adnak ki, csak sikeres ukrán nyelvből és irodalomból tett felsőfokú érettségivel lehet jelentkezni. Ezért 2010-óta, mióta könnyen lehet magyar állampolgársághoz jutni, a tanulni vágyó fiatalok tömegei választják inkább Magyarországot az ukrán érettségi vizsga helyett. Elég csak megnézni akár a beregszászi főiskola publikus adatait: majd’ harmadára csökkent a végzősök száma 2010-től 2015-re.

Forrás: kmf.uz.ua – a beregszászi főiskola hivatalos weboldala

Forrás: kmf.uz.ua – a beregszászi főiskola hivatalos weboldala

A cikk az Átlátszó Oktatás gyakornoki programja keretében készült, írója Ráti József.

tamogatoi_rontgen_jav2

Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom