Bezárás
Egyéb

“Nincs bajunk az ukránokkal, de mi magyarok vagyunk”

A Magyarországról érkező támogatások hatalmas segítséget jelentenek a kárpátaljai magyar oktatás számára, és ebben elévülhetetlen szerepe van a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) is. Ezek a támogatások senkinek sem járnak alanyi jogon, a KMKSZ Jótékonysági Alapítványon keresztül pályázati úton igényelhetőek. Ugyanakkor vannak olyanok, akik szerint problémák vannak a rendszerrel és megalázva érzik magukat a feltételek miatt.

tamogatoi_banner_cikkbe

Megalázó helyzet

Nevetséges, amit itt csinálnak olyan címszó alatt, hogy „magyar vagyok, nekem nem kell az ukrán”. Ukrajnában! A kisebbségnek minden országban tudnia kell az állami nyelvet. Magyarországról ezért küldik azt a támogatást, hogy itt boldogulni tudjon majd a gyermek. Most, aki itt fejezi be a magyar iskolát, mi lesz vele? A boltba sem fog tudni elmenni. Senkinek nem válik hátrányává, ha megtanulja az ukrán nyelvet” – mondja egy, a neve elhallgatását késő anyuka, aki tíz másik szülővel együtt szerette volna a gyerekét magyar iskolában ukrán tannyelvű osztályba járatni még 2006-ban.

Mivel az intézményben nem volt ukrán osztály, a szülők maguk mentek a dolgok után: kérvényeket írtak, engedélyeket szereztek, szervezték az osztály elindítását. Jól haladt a folyamat, de a tanévkezdés előtt nem sokkal értesítették őket, hogy amennyiben ukrán tannyelvű osztályba jár a gyerekük, akkor megvonják tőlük az évi 20 ezer forintot jelentő iskoláztatási támogatást (ami ma a kárpátaljai havi átlagkereset fele). Emiatt sokan visszaléptek. Végül úgy lett meg az osztály indításához és fenntartásához szükséges öt gyerek, hogy az egyik családnak a többi szülő összepótolta a kieső 20 ezer forintot.  Az osztály végül elindult és a gyerekek kitűnő tanulók lettek, jól beszélve az ukránt. A fentebb idézet anyuka fia például már Ungváron tanul 30 ukrán diák között és remek tanulmányi eredményei miatt még az érettségi előtt ösztöndíjat kapott a Lembergi Egyetemtől. Emiatt nem értik a szülők, hogy a KMKSZ miért nem támogatja a magyar intézményekben a párhuzamos ukrán osztályok létrehozását, sem azokat, akik az ilyen kezdeményezésekben részt vesznek.

„Megalázó a helyzet. Ukránnak nyilvánítanak minket, mert ukrán nyelvre tanítjuk a gyerekünket. Nem, mintha bajunk lenne az ukránokkal, de mi magyarok vagyunk.”

A támogatás célja a magyar nyelvű oktatás megőrzése

A fent említett szülők azzal érvelnek a döntésük mellett, hogy a gyerekek másképp nem tanulnák meg az ukrán nyelvet. Az iskolákban ugyanis az ukrán nyelvközeg hiánya, a rossz tanterv és hibás módszertan miatt nagyon nehéz elsajátítani a nyelvet, ezzel kapcsolatban egységesek az álláspontok a kárpátaljai magyarság körében. A nyelvtudás pedig fontos, hisz érettségizni sokáig csak ukránul lehetett, a felsőfokú tanintézményekbe pedig kötelező az ukrán nyelv és irodalom vizsga. Sok szülő realizálta, hogy ukrán nyelv nélkül nagyon nehezen fognak a gyerekek boldogulni, emiatt jobb híján tömegesen elkezdték őket ukrán iskolákba járatni. Ezzel Kántor József (KMKSZ tag és az Ungvári Járási Tanács képviselője) szerint több probléma is van:

         A gyerek egy idegen nyelvi közegbe kerül, ahol nem ért semmit. 1-2 év alatt megtanulhat ukránul társalgási szinten, de ez az oktatásának rovására megy és behozhatatlan lemaradásban lesz a többiekkel szemben. Emiatt később nehezebb lesz felsőfokú intézménybe felvételiznie.

         A szülők sem tudnak ukránul, így nem is tudnak segíteni a gyereknek sem akkor, sem a későbbiekben.

         Mivel ukrán iskolák nincsenek mindenhol, ezért a távolságok miatt a gyerek kikerülhet a szülői felügyelet alól, ami könnyen ahhoz vezethet, hogy se nyelv-, se semmilyen tudásra nem tesz szert.

Mindezek ellenére sokan mégis inkább a lehetséges nyelvtudást preferálták, így a magyar tannyelvű oktatás veszélybe került. Emiatt döntött úgy a KMKSZ, hogy a Magyarországról származó iskoláztatási támogatásokban csak azok részesülhetnek, akik magyarul tanulnak. Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola történelemtanára szerint a cél egyértelműen az, hogy magyar nyelvű oktatás fennmaradjon. Ráadásul a támogatásra pályázni kell, senkinek nem jár alanyi jogon. Az pedig természetes, ahogy mint minden pályázatnak, ennek is vannak objektíven meghatározott és ellenőrizhető feltételei. A teljesség igénye nélkül támogatásra jogosultjogosultak:

–   „azok az óvodáskorú gyerekek, akik … Ukrajnában működő akkreditált óvodában magyar nyelvű nevelésben vesznek részt;

– azok az általános- és középiskolás tanulók, akik… Ukrajnában működő akkreditált oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányaikat magyar nyelven folytatják;

– egyéb magyar nyelvű oktatásban (pl. vasárnapi iskola, esti iskola) részesülnek, mivel a lakóhelyükön, napi bejárással elérhető távolságon belül nem működik magyar nyelvű oktatási intézmény, vagy magyar nyelvű tagozat;

–   az a sérült vagy halmozottan sérült magyar nemzetiségű kiskorú, aki nem akkreditált oktatási intézményben részesül magyar nyelvű oktatás-nevelésben;

–   az a kiskorú, aki sajátos nevelési igényeinek megfelelő – részben vagy egészben magyar nyelvű – oktatásban vesz részt az adott államban működő akkreditált oktatási intézményben.”

Egyértelműen látszik, hogy a támogatás direkt módon a magyar tannyelvű oktatás megőrzését célozza. Ehhez ráadásul hozzájön az a kitétel, hogy támogatásra nem jogosult „az a sajátos nevelési igényeinek megfelelő oktatásban résztvevő kiskorú, aki nem magyar nyelven folytatja tanulmányait”. Sőt, ebben az esetben „az igénylés érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül”. Mindez a KMKSZ alapítványának a weboldalán egyértelműen le van írva.

Mindenki, aki a gyerekét magyar iskolába járatja, és magyar nyelven taníttatja, megkaphatja az iskoláztatási támogatást. Az ukrán szülők szintúgy, mint a magyarok” – mondja Darcsi Karolina. „Nagyon pozitív, hogy például a beregszászi négyes számú Kossuth Lajos Középiskolában tavaly egy plusz első osztály indult, ahol kizárólag ukrán anyanyelvű gyerekek vannak. Ennek vélhetőleg az az oka, hogy látják, Ukrajna Európa mellett elkötelezett, nyugaton több a lehetőség és nem árt, ha a gyerek eggyel több európai nyelvet beszél. Tehát megéri magyarnak lenni”.

Kijelenthető, hogy a „Szülőföldön magyarul” című program a maga módján sikeres, illetve az is világos, hogy miért érzik a magyarságukban sértett szülők megalázónak a helyzetet.  Ugyanakkor még mindig ott a kérdés, hogy hogyan tanul meg a gyerek ukránul és hogyan fog boldogulni Ukrajnában. A legfontosabb cél mégiscsak az lenne, hogy a kárpátaljai magyarság Kárpátalján maradjon.

(Fotó: http://kki.at.ua/)

Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom