Bezárás
Egyéb

Az egyetem megsemmisítette a Török Márk megválasztásáról szóló határozatot

Szerdán írtuk meg, hogy egy törvénymódosítás értelmében szeptember óta legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni. A tizenkét éve kirobbanthatatlan szegedi Török Márk tavaly őszi megválasztása a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint is törvénysértő volt, ezért megsemmisíti az elnökválasztásról szóló HÖK-határozatot.
tamogatoi_rontgen_jav2

Az Átlátszó Oktatás írta meg, hogy Török Márkot valószínűleg törvénybe ütköző módon választották meg tavaly szeptemberben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnökévé, mert egy szeptember elsején hatályba lépett törvénymódosítás négy évben korlátozta a HÖK-ös tisztség viselését, ő pedig tizenkét éve tölt be vezető tisztséget a HÖK-ben.

Az egyetem rektora, Szabó Gábor szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint szerdán bocsátott ki egy határozatot, “amely megsemmisíti a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Választmánya által 2015. év szeptember hó 24. napján hozott, az EHÖK elnökének megválasztásáról szóló határozatát és ezzel

Török Márk képviselői megbízatása – a megválasztáshoz szükséges feltételek hiánya miatt – megszűnik.”

A szegedi HÖK még az egyetem közleményének megjelenése előtt kiadott egy másik közleményt, amiben egyértelművé tették, hogy ha a rektor érvényesíti a négyéves korlátot, bírósághoz fordulnak.

A HÖK a jogalkotásról szóló törvényre hivatkozott, amely tiltja a hátrányos visszamenőleges jogalkotást. Ugyanezt a kérdést júniusi állásfoglalásában az Emberi Erőforrások Minisztériuma is vizsgálta. Ennek az általános állásfoglalásnak az értelmében a négyéves korlátot a Törökéhez hasonló esetekben alkalmazni lehet. Az EMMI szerint a szabályt a tavaly szeptember elseje utáni választásoknál kell figyelembe venni, de mindenki kitöltheti a mandátumát. Tehát ha egy HÖK-elnöknek szeptember elseje után járt le a megbízatása, neki nem kell elsején lemondania, akkor sem, ha azt már több mint négy éve viseli, a mandátumát kitöltheti. A szeptember óta lezajlott választásoknál viszont figyelembe kell venni a négyéves korlátot, vagyis a törvényt nem visszamenőlegesen, hanem csak a jövőbeli (szeptember elseje utáni) választásoknál kell alkalmazni. Törököt szeptember 24-én választották meg, vagyis rá az EMMI állásfoglalásának értelmében már vonatkozott a négyéves korlát.

Az alkotmányjoggal foglalkozó Eötvös Károly Intézet is lényegében ugyanarra a következtetésre jutott, mint az EMMI. Az EKINT szerint sem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába a négyéves korlát alkalmazása a tavaly szeptember elseje óta lezajlott választásokra vonatkozóan.

A szegedi HÖK közleménye hozzátette, hogy az általuk kezdeményezett jogorvoslati eljárás halasztó hatállyal lesz a rektori döntés végrehajtására. Vagyis ha Török tényleg bírósághoz fordul, a felsőoktatási törvény szerint addig valószínűleg elnök maradhat, amíg jogerős ítélet nem születik.

G. Szabó Dániel

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom