Egyéb

Megdöbbentően alacsony a fiatalok mobilitása az EU-n belül

A válság a mai napig meghatározza az európai fiatalok valóságérzékelését. Többségük úgy gondolja, hogy a nyolc évvel ezelőtti események a mai napig negatívan hatnak az ifjúságra. A külföldi munkavállalást és tanulást kényszerként élik meg, több mint kétharmaduk pedig soha nem volt még ilyen céllal külföldön. Minden negyedik fiatal szerint az általuk használt közösségi média sokkal inkább rombolja, mint építi a demokráciát.

tamogatoi_rontgen_jav2

Magyarország kirívóan rosszul, csak a politikai aktivitás terén teljesített. Míg az EU-ban átlagosan 12 százalék mondja azt, hogy párthoz való csatlakozás a legjobb módja annak, hogy az emberek bekapcsolódjanak az Uniós szintű közéletbe, és az EU-s átlag szerint 12 százalék valóban így is tesz, addig ez az arány Magyarországon a második legrosszabb, mindössze 5 százalék.

Az Eurobarométer által készített kutatás legfontosabb megállapítása, hogy az európai fiatalok több mint a fele úgy gondolja, hogy országában a gazdasági válság hatására marginalizálódott és kiszorult a gazdasági, illetve szociális rendszerből. Nem meglepő módon a fiatal munkanélküliség által leginkább sújtotta országokban éreznek így a 16 és 30 év közöttiek: Görögországban 93, Portugáliában 86. Cipruson 81 és Spanyolországban 79 százalék nyilatkozta azt, hogy kirekesztődött. Ezekben az országokban a 25 év alattiak munkanélkülisége a 2015-ös adatok alapján 49,8 és 32 százalék közötti.

  A fiatalok a külföldön való tanulást és munkavállalást kényszerként élik meg, mivel az otthoni gazdasági és szociális rendszerből való kiszorulásuk miatt kell ezt az utat választaniuk, nem pedig önszántukból. Bár túlzásnak tűnhet a kényszer, mint kifejezés, a kutatás szerint az európai fiatalok 61 százaléka nem akar külföldön tanulni, vagy dolgozni. Uniós szinten pedig a fiatalok  88 százaléka még soha nem is utazott másik EU-s országba oktatási, vagy munkavállalási célból.

 

A nemzeti oktatási rendszer megítélése is szorosan összefügg azzal, hogy az adott személy miképp élte meg a gazdasági világválságot. Azokban az országokban , ahol a válság kevesebb kárt okozott (Németország, Málta, Dánia), magasabb azoknak az aránya, akik szerint az oktatási rendszer jól reagált a munkaerőpiaci kihívásokra.

 

  A 16 és 30 közöttiek 90 százaléka úgy gondolja, hogy fontos az EU-ról tanulni, hogy hogyan is működnek az intézményei. A válaszadók több mint fele szerint pedig, az EP választásokon való részvétel a legjobb módja annak, hogy valaki aktívan részese legyen az uniós közéletnek. A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az európai fiatalok több mint egynegyede szerint a közösségi média inkább veszélyes a demokráciára nézve.  

 

A fiatalok kritikus hozzáállása nem meglepő, hiszen a tudományos szférában is egyre többen megkérdőjelezik az internet és a közösségi média  pozitív hatásait. Egyes elméletek szerint valójában az facebookos és más közösségi algoritmusok egy buborékot hoznak létre, amiben az adott személy csak a saját álláspontját és világnézetét alátámasztó tartalmakkal találkozik. Ugyanakkor ennek az elméletnek a kritikája szerint ez egyrészt egy természetes pszichológiai folyamat – a kognitív disszonancia redukciója – és mindenféle külső ösztönző nélkül is bezárjuk magunkat a saját világunkba. Másrészt pedig a közösségi média sokkal inkább egy online fórumként működik, egy technikai eszközként, ami bár értékhordozó, az értékeket maguk a felhasználók töltik bele.

A közösségi média tehát nem a politikához való viszonyunkat változtatja meg, hanem sokkal inkább terepet ad, és felerősít már meglévő demokratikus igényeket. A kutatást az Eurobarométer készítette, amely során április 9 és 25 között összesen 10.294 16 és 30 év közötti uniós állampolgárt kérdeztek meg.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás