Magyar állampolgári nevelési modell 3. rész

tabla

Huszonöt évvel a rendszerváltás után is élénk vita zajlik arról, hogy mit kellett volna jobban, vagy éppen másként csinálni ahhoz, hogy a mai Magyarország versenyképesebb, gazdagabb és demokratikusabb legyen. Sorozatunkban célja, hogy egy, a demokrácia jövőbeni fejlődését segítő gyakorlatot, az állampolgári nevelés témakörét járjuk körbe.  A harmadik részben áttekintjük az állampolgári neveléshez kapcsolódó alapfogalmakat mint például az állampolgári nevelést és a demokratikus állampolgárságot a különböző elméletek, illetve értelmezések fényében.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

A demokratikus állampolgárság alapja a politikai részvétel, az állampolgár figyelemmel kíséri a politikai folyamatokat, illetve részt vesz azok alakításában. Fogalmi körében egyszerre vannak jelen a participatív és a reprezentatív elemek, és minősége azokon az egyéni ismereteken és készségeken alapszik, melyekkel hatékonyan képesek az állampolgárok befolyásolni a közügyek alakulását.

A demokratikus állampolgárság liberális értelmezése

A három megközelítés közül ez számít a legmegengedőbbnek. Lényege, hogy eszközt adjon az állampolgár kezébe, hogy képviselhesse magát és felügyelhesse a demokrácia intézményrendszereit. Kötelező eleme nincs a rendszernek, a választásokon való részvétel az egyén döntése, opcionális, ugyanakkor fontos szempont. Célja a rendszernek, hogy a demokratikus kompetenciákat és információs egyenlőtlenségeket csökkentse az állampolgárok között.

Hibája, hogy a figyelmen kívül hagyja az állampolgárok egymáshoz való viszonyát és csak az egyén, illetve az állam viszonyára koncentrál. De ezt kiküszöbölendő a demokratikus állampolgárság továbbfejlesztett teóriája, az demokratikus állampolgárság kritikai megközelítésmódja, már az állampolgárok közötti együttműködést és szolidaritást is fejlesztendő kompetenciának tekinti, illetve az objektív, semleges értékátadásra törekszik, miközben a liberális demokrácia normáit – elfogadás, tolerancia, empátia – is előtérbe helyezi.

Demokratikus állampolgárság republikanista felfogása

A republikanista felfogás, ellentétben a liberálissal azonban már elvárja az aktív részvételt, a közéletben való szerepvállalást, tehát a politikai közösséghez való elköteleződést és a közéleti cselekvés iránt érzett felelősséget. Az elmélet szerint a politikai folyamatok és az intézmények működtetése az állampolgárok széles tömegének a bevonásával lehetséges. A republikanista állampolgárság alapvető értékei Honohan szerint a szolidaritás, felelősségtudat, közéleti érdeklődés, közjóért való cselekvési hajlandóság.

H. Nie, J. Junn és K. Barry elmélete szerint a demokratikus állampolgárság az egyén – amely az alapfelvetés szerint képes kijelölni saját célját és meghatározni saját cselekvését –, illetve a politikai közösség között fennálló kapcsolat vonatkozásában értelmezhető, tehát ez esetben nem csak az egyéni dimenzió létezik. A kutatók meghatározzák a politikai elköteleződés fogalmát, ami az állampolgárok önigazgatási képességét és az arra való elköteleződés szándékát jelenti. Ehhez hozzátartoznak a viselkedési minták, a kognitív képességek, amelyek a pártokkal való azonosuláshoz, és a politika iránti érdeklődés kialakulásához kell.

A demokratikus megértés a demokrácia szabályainak ismerete és értelmezése, ami egyben azt is feltételezi, hogy a részvétel azzal jár, hogy a politikai közösség tagjai között kapcsolat tud létrejönni. A politikai közösség tehát az állampolgárok közötti interakciókon keresztül érvényesíti a szabályokat és a normarendszereket. Ehhez pedig az kell, hogy az állampolgárok ismerjék és elismerjék a demokratikus a normákat és procedúrákat. A demokratikus állampolgárság így egyrészt lehetővé tesz az állampolgárok számára, hogy az egyéni politikai érdekeiket kifejtsék és kövessék, másrészt pedig elismeri a kollektív érdeket, amik ezzel ellentétben állhatnak.

Nie, Junn, és Barry szerint vizsgálható a demokratikus állampolgárság különböző változókon keresztül:

  •       a demokratikus alapelvek ismerete (a demokrácia és a diktatúra tartalmának megkülönböztetése, a politikai szabadságjogok ismerete)
  •       a politikai vezetők ismerete (a releváns politikai tisztségviselők ismerete mind lokális, mind nemzeti szinten)
  •       más, kurrens politikai ismeretekkel való rendelkezés (a választásokon való részvétel szabályai, érdekérvényesítési csatornák, politikai döntéshozatali mechanizmusok ismerete)
  •       politikai érdeklődés (közéleti témákról való társalgás, politika iránti érdeklődés lokális és nemzeti szinten, közéleti hírfogyasztás)
  •       politikai részvétel (kapcsolat politikai tisztségviselővel, kampányban való részvétel, informális közösségi tevékenység)
  •       szavazói tevékenység (rendszeres részvétel a helyi és nemzeti szintű választásokon)
  •       tolerancia (a szabad véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása)

Demokratikus állampolgárság kritikai megközelítésmódja

Az demokratikus állampolgárság kritikai felfogása az új teoretikus elméletek gyűjtőfogalma, amelyek közül két lényegi elem emelhető ki, egyrészt az állampolgárok közötti egyenlőség, másrészt a status quo kritikai megközelítése. Az elmélet szerint olyan, a közélet iránt elkötelezett állampolgárokra van szükség, akik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését tartják fontosnak. A kritikai felfogás sokkal inkább egyetemes elveken, tehát például emberi jogok általános érvényesülésén alapszik, és nem nemzeti érdekeken.

Cogan 1997-ben alkotta meg a többdimenziós állampolgársági elméletét, melyben négy dimenziót határoz meg:

  •       egyéni dimenzió

Az egyéni dimenzió a civil erkölcs felé irányuló individuális elkötelezettséget, valamint annak elsajátításához szükséges képességeket jelenti. A civil erkölcs pedig – az egyéni képességek mellett – az egyén társadalmi felelősségvállalásán alapszik. Fontos elvárás a kritikus gondolkodás elsajátítása, az emberi jogok és a kulturális különbségek megértése. Az elmélet szerint törekedni kell a megértésre, az erőszakmentes problémamegoldásra, a közéleti elköteleződésre és a környezet védelmére.

  •       társadalmi dimenzió

Az individuális képességek ugyanakkor nem elégségesek, szükség van arra, hogy az egyének képesek legyenek kommunikálni és együttműködni egymással a különböző folyamatok során és az eltérő kontextusokban. A társadalmi involválódás tehát ugyanolyan fontos, mint az egyéni képességek. Ez az együttműködés a közéleti szerepvállalásra – közéleti vitákra és folyamatokban való részvételre – terjed ki.

  •       térbeli dimenzió

Ez a dimenzió világít rá arra, hogy egy állampolgár akár több politikai közösségnek – helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szintnek – is a tagja lehet egyszerre. Ezeken a szinteken pedig eltérő állampolgári identifikáció is létezhet.

  •       időbeli dimenzió

Az állampolgárságot ugyanakkor nem csak a térbeli, hanem az időbeli dimenziók is nagyban befolyásolják, nem szabad tehát figyelmen kívül hagyni a történeti hagyományokat, amik egyben kapocsként is szolgálnak az állampolgárok között. Ezen felül pedig fontos kritérium az állampolgárokkal szemben, hogy megértsék, cselekvéseik hatással vannak a jövőre.

  1. Westheimer és J. Kahne szerzőpáros három állampolgár-típust alkotott meg, arra keresve a választ, hogy tulajdonképpen milyen típusú állampolgárság is szükséges a demokratikus társadalom működtetéséhez.
  •       felelős állampolgár

Alapvető jellemzője, hogy a saját közösségéért felelősségteljes cselekvést végez, tehát nem egyéni, hanem kollektív célokat követ, még egyéni cselekvés esetén is. Célja a társadalom fejlesztése, a közösségi problémák megoldása, cselekvése a közösség mindennapi működését biztosítja. A felelős állampolgár számára prioritás a felelősségvállalás, a törvények tisztelete és a szociális érzékenység.

  •       résztvevő állampolgár

A résztvevő állampolgár, mivel aktív tagja a politikai közösségnek, így cselekvése is közösségorientált. Azonban ebben az esetben már fontos szerepet kap a politikai elköteleződés, az állampolgár ez esetben már politikai célokat is követ. Azonban ez nem tekinthető tisztán civil részvételnek, fontos különbség ugyanis, hogy a politikusok is résztvevő állampolgárként jellemezhetőek.

  •       igazságorientált állampolgár

Ez a típus tulajdonképpen a kritikai állampolgári modell és a résztvevő állampolgári modell keveréke, illetve továbbfejlesztése.

Cselekvésének célorientáltsága ugyanis sokkal inkább a társadalmi igazságtalanságok felderítésére, illetve megszüntetésére irányul, de a létező társadalmi berendezkedést nem akarja felszámolni, csak javítani rajta. Az igazságorientált állampolgár sokkal inkább a kollektív részvételt részesíti előnyben, bár az egyéni szerepvállalást is lehetségesnek tartja.

Print és D. Lange elmélete, az állampolgári kompetencia-modell a liberális, a republikánus, illetve a kritikai modell elemeiből építkezik. Egyesíti magában a részvételhez való egyenlő jogot, fontosak számára az emberi jogok, a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, továbbá a társadalmi struktúrákhoz való kritikus viszony, a demokratikus szabályok, és az ezek mögött meghúzódó értékekre, illetve normákra is kiemelt figyelmet fordít.

A republikánus modellhez hasonlóan ez a koncepció központi elemként kezeli a politikai érdeklődést és elkötelezettséget, illetve azokat az ismereteket, készségeket, továbbá attitűdöket, melyek a kormányzati tevékenység értékelését, illetve a közéletben való részvételt mozdítják elő.

Print és Lange szerint az állampolgári kompetencia különböző elemeken keresztül is vizsgálható:

  •       az emberi jogokkal kapcsolatos értékek és ismeretek;
  •       az egyenlő politikai elköteleződéshez tartozó értékek és ismeretek;
  •       a politikai érdeklődés fontosságát hangsúlyozó értékek és ismeretek;
  •       a demokratikus szabályok ismerete és tisztelete;
  •       az aktív politikai részvételhez kapcsolódó értékek és ismeretek, melyek biztosítják a kormányzati tevékenység értékelését, a korrupció felismerését és megelőzését, továbbá a közéleti vitákban való részvételt;
  •       a közösségi tevékenységekhez szükséges kvalitások;
  •       társadalmi értékek;
  •       szolidaritás és politikai nyitottság;
  •       a társadalmi és politikai struktúrák bírálatához szükséges képességek.

Lange ugyanakkor nem csak azokat az elemeket határozta meg, amin keresztül az állampolgári kompetencia vizsgálható, hanem öt olyan nagyobb kulcskompetenciát is leírt, amik fejleszthetőek és fejlesztendőek egy egyén esetében:

  1.      Szociális tanulás: segít az egyén számára értelmezni és megérteni a szociális különbségeket és az eltérő érdekeket egy plurális társadalomban. Képessé teszi az egyént az erőszak elkerülésére, kommunikációra, együttműködése és konfliktusmenedzselésre, illetve hogy elfogadja, továbbá felismerje, hogy egyesek másképp látnak bizonyos kérdéseket.
  2.      Kulturális tanulás: demokratikus normákat és moralitást tanít az egyénnek. Arra ösztönzi az állampolgárt, hogy olyan morális alapú döntéseket hozni, ami figyelembe veszi az alapvető emberi jogokat.
  3.      Gazdasági tanulás: az állampolgári nevelés a munka világában is tudatos cselekvésre ösztönzi az egyént, illetve bemutatja a gazdaság struktúráját, továbbá az alapvető folyamatokat, törvényszerűségeket.
  4.      Történelemtanulás: célja, hogy a múlt tapasztalatival jelent és a jövőt a múltból levonható tapasztalatokkal gazdagítsa, továbbá hogy bemutassa, a társadalmi valóság folyamatosan változik, nem egy fix állapot, és ezáltal formálható, megváltoztatható.
  5.      Politikai tanulás: segít elsajátítani az egyénnek azt a tudást, ami megmagyarázza, hogy a társadalmi csoportokat miképp szabályozzák az általános kötelezettségek.

Lange arra is felhívja a figyelmet egy Holger Onkennel közösen jegyzett tanulmányában, hogy az állampolgári nevelést a demokráciára való neveléstől el kell különíteni, ezek ugyanis nem egymás szinonimái.

  •       demokráciára való nevelés

Célja, hogy megteremtse az állampolgárok pozitív, igaz szubjektív viszonyát a demokrácia irányába. A demokratikus állampolgárság előfeltétele a demokrácia szabályainak és elveinek az elfogadása, így biztosítva, hogy a demokratikus intézmények működőképességét.

  •       állampolgári nevelés

Az állampolgári nevelésnek azonban nem célja, hogy újratermelje a meglévő politikai struktúrát, sokkal inkább arra fókuszál, hogy a polgári tudat és öntudatot fejlessze, mivel az állampolgároknak el kell tudniuk helyezni magukat a plurális társadalomban.

Fel kell ismerniük saját érdekeiket és képesnek kell lenniük beavatkozni a politikai diskurzusba. Kiemelten fontos annak bemutatása, hogy a politika nem konfliktus-mentes övezet, ugyanakkor a nyílt viták és a véleménycsere, továbbá a konstruktív konfliktuskezelés fontos elemei egy demokráciának.

Az állampolgári nevelés fogalmi keretét és az idők során megfogalmazott koncepciókat a következőképpen tudjuk összegezni. Az állampolgári nevelés része és alakítója az egyén politikai szocializációjának, mindazonáltal az állampolgári nevelés, vagy demokráciára való nevelés tervezett és meghatározott tartalommal bír, melynek legfőbb szintere az iskola.

Célja, hogy az állampolgárokat felkészítse a demokratikus életben való részvételre, ezért olyan ismereteket ad át, amelyek a demokratikus, illetve állampolgári készségeket és attitűdöket fejleszti. Ezzel pedig stabilizálja és fejlessze a demokratikus viszonyokoat az adott társadalmon belül.

Ugyanakkor az állampolgári nevelés tartalma a tartalma az adott demokrácia demokrácia képéből ered, így esetenként eltérő. Mivel azonban az állampolgári nevelésnek sincs egy univerzális, minden problémára választ adó modellje, így ahogy a liberális demokráciáról és magáról a demokráciáról alkotott elméletek is versenyeznek egymással, úgy az állampolgári nevelés különböző modelljei is kihívói egymásnak a 21. században.

A cikk elkészítésében Kovács Tamás volt segítségünkre.

Magyar állampolgári nevelési modell 1. rész

Magyar állampolgári nevelési modell 2. rész

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • OKdoki

    Ez jó! Tetszik a írás.