Félrement a BME szexizmusellenes kezdeményezése

bme.hu
bme.hu

 

Az egyetem azzal próbál érvelni, hogy az esztétikai érzék megléte, vagy az engedelmesség az, ami miatt szükség van a nőkre műszaki területen.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is csatlakozott a Lányok Napja nevű programhoz, melyet azzal a céllal szervez a Nők a Tudományban Egyesület, hogy a középiskolás lányokat olyan szakokon biztassák továbbtanulásra, amit eddig hagyományosan a férfiak „uraltak”. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar külön honlapot hozott létre az egyébként nagyon is menő kezdeményezésnek, melynek fő helyén olvasható a köszöntő. Ebben Vajta László dékánt idézik:

Mi vakon hiszünk a hölgyekben. Sem a Műegyetemnek, sem a szakmának nem jó az elférfiasodás. Egy igazán szép informatikai megoldáshoz például nagy segítséget nyújt az esztétikai érzék, és e téren a hölgyek verhetetlenek.

Számtalan kutatás szól arról, hogy az országok versenyképessége szempontjából elengedhetetlen a nemi szegregáció lebontása a foglalkoztatás területén is, különös tekintettel arra, hogy dinamikusan nő az informatikai és mérnöki területen dolgozó munkavállalók keresettsége, és ezzel együtt az ő bérük. Külön dicséretre méltó a „vakkomondorok” országában, hogy az intézmény a nők körében is népszerűsíti képzéseit, bár a dékáni megfogalmazás leginkább a probléma félreértéséről árulkodik.

Vajta szerint a nők szerepvállalása azért fontos, mert a mérnöki-informatikai munkát kiegészítő esztétikai megoldásokat lehet várni tőle. Az fel sem merül, hogy egészen egyszerűen azért lenne fontos a nők ösztönzése, mert ugyanolyan jó munkát tudnak végezni a megfelelő képzettség birtokában, mint a férfiak.

A gimnazista lányokat arra is emlékezteti a köszöntő, hogy gondolniuk kell a „princípiumaikra”:

Bizonyára most még nem a családalapításon jár az eszed, de hidd el, bizonyos élethelyzetekben komoly nehézséget jelent, ha egy nőnek reggel 8-tól délután 5-ig a munkahelyén kell tartózkodnia. Jóllehet másodlagos, ám korántsem elhanyagolható szempont, hogy az informatika, technológiáját tekintve, ideálisan alkalmas a távmunkára. Ha tehát egy lány már a pályaválasztáskor gondol a jövőre, a családalapításra, ezt is érdemes mérlegelnie.

Ez sem kimondottan az a hozzáállás, ami azt segítené elő, hogy a saját céljainak és vágyainak megfelelő döntéseket hozzon mindenki. Mikor találkozunk azzal, hogy a középiskolás fiúkat arra biztatják, hogy úgy válasszanak szakmát, hogy családalapításkor rugalmasabb legyen a munkaidejük?

A nők szorgalma és engedelmessége sem marad ki. A kar egyik oktatója így nyilatkozik:

A lányok – szorgalmuknak köszönhetően – könnyebben elfogadják, ha valamire, például egy beadandó feladatra, időt kell szánni.

És ezt is olvashatjuk:

Tévhit, hogy a BME VIK-en oktatott szakmák durvák, és így szemben állnak a női finomsággal. Itt van például a szoftvermérnökség, ami kifejezetten sok, sőt egyre több kreativitást igényel. A fejlesztendő termékek ugyanis nem csak a hardver, hanem a szoftver oldalán is látványosan átalakulnak. Növekvő szerepet kap például az egyszerű használhatóság, az elegancia, az esztétikus megjelenés, a vevő elkápráztatása. Ezen igényeket női fejlesztők nélkül szinte lehetetlen kielégíteni.

Egy másik oktató szerint ezért elengedhetetlen a női fejlesztők megléte:

Gondoljunk csak a családra, ahol köztudomású és elengedhetetlen a nők összetartó ereje. Hasonló a helyzet a szakmai csapatoknál. Az informatikai projektek mindennapjaiban ugyanúgy a nő adja meg az alaphangot, mint a családban. A hatékony működés előfeltétele a női érzékenység és kreativitás.

A dékán a műszaki gondolkodást a művészethez hasonlítva kifejtette, hogy

a programozás, az informatika tehát egy picit művészet is; nincs két egyforma program, ugyanannak a problémának a megoldására számtalan lehetőség kínálkozik. Leginkább egy vers idegen nyelvre történő lefordításához tudnám hasonlítani. A tartalom hasonlít, de a kifejezésmódban mindig megjelenik a fejlesztő személyisége. Az informatika vagy annak bizonyos szakterületei kimondottan érzékenységet, kreativitást, empátiát igényelnek. Számos olyan tulajdonságot, amelyben a hölgyek jellemzően bővelkednek. Mindazonáltal azt nem merném állítani, hogy az informatika nőies szakma, de azt vakon hiszem, hogy a hölgyeknek is nagyszerű választás.

Az utóbbi mondat cáfolatát olvashatjuk például az amerikai NPR cikkében, mely szerint a kódolás az 1980-as évek közepéig nagyon is népszerű volt a nők körében, az informatikát fő szakként választók 37 százaléka ugyanis nő volt az egyetemen. Ez aztán gyors hanyatlásnak indult, amelynek hátterében az állhat, hogy felerősödött az a narratíva, ami szerint a számítógép férfiaknak és fiúknak való eszköz.

A programozást tanuló nők arányának változása Amerikában
A programozást tanuló nők arányának változása Amerikában

 

Tárt karokkal várjuk tehát a lányokat a Villamosmérnöki és Informatikai Karon. Nincs mitől félniük, merjenek belevágni

– zárul a dékán köszöntője, amivel egyébként csak egyetérteni lehet: a nőknek is épp úgy helyük van a műszaki területen, mint a férfiaknak.

Lehotai Orsolya

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Orosz Csaba

    Szegény Dékán úr, szegény hozzászólók.
    Megkapják a magukét;
    ha van rajtuk sapka,
    ha nincs rajtuk sapka.
    Gondolom mindegyikük “idő-milliomos”, hogy
    feminista és
    macho szempontból egyaránt politikailag korrekt szövegek szülessenek.
    Előtte olvastak “szüfrazsett” szakirodalmat, megfizettek három tanácsadót:
    What should I write? – hogy senki ne kössön bele.
    Attól tartok, Hollandiában nem kerekedett volna ekkora vita.
    Ráadásul a kitűnően kiválasztott kapcsolódó ábrán a piros vonal
    [emelkedik, majd megtorpan] éppen óvatosságra, körültekintésre intene.

    • M. Gábor

      másoknak alapból is sikerül, nem kell időmilliomosnak lenni ahhoz, hogy ne legyenek bunkók. neked nem sikerült, van ilyen

    • drkiss

      Egy egészséges szemléletű képzett ember magától, időráfordítás nélkül átlátja, hogy a nő ugyanolyan ember, mint a férfi, és ha elmarad a jól fizető pályákon a szereplési aránya, annak rendszerszintű okai vannak és nem agyiak vagy képességbeliek. A rendszerszintű okokat lebontani elég nehéz, hiszen éppen most építik ki a karámfalakat a nők körül : Ákostól Kövéren át Kubatovig és Orbánig mindenki tevőleges résztvevő ebben, a kormánypropaganda évtizede tolja vissza a nőket az ingyenmunkás háttérbe. Ilyen blődli szövegekkel csábítani persze egészen alkalmas az olyan lányokat, akiket a magyar közoktatás és a magyar média szocializációs hatásai formálnak felnőtt nővé. Itt Mo-on nem sok fogalom alakult ki a nemek egyenértékűségéről. Kész csoda, hogy ez a program egyáltalán létezik még, és bármilyen blőd formában, de van.

      • Orosz Csaba

        Szerénység kedves Doktor Kiss, szerénység.
        Ha valamit szeret Bástya polgártárs önmagában – az a szerénység.
        Nyilvánvaló, hogy Ön egy rendkívül “egészséges szemléletű, képzett ember”.
        Nem úgy mint a többség ebben a hazában.

        https://www.youtube.com/results?search_query=a+tan%C3%BA+szer%C3%A9nys%C3%A9g+vir%C3%A1gh+elvt%C3%A1rs+szer%C3%A9nys%C3%A9g

        a) Ön példaként nagyszerű dékán lehetne egy piréz egyetemen.
        b) Eddig 127 udvarias, lovagias, toleráns hozzászólást tett. Sokan várják a folytatást. Jó ügyeket is le lehet járatni fölényességgel.

      • Szuperpocok

        “és ha elmarad a jól fizető pályákon a szereplési aránya”

        Éveken keresztül büszkén lenézték a pápaszemes, betűrt flanelinges kockagyerekeket akiről azt gondoltátok, hogy semmire se viszi az életben és éppen ezért ő és a szakmája teljesen érdektelen. De hoppá mi megy most? Kényelmes munkakörnyezet? Szakmai megbecsülés? Magas fizetés? És ezennel el is kezdődött az „én is akarok” kaliberű rinyálás, ami leginkább egy óvodás kisgyerekre emlékeztet aki arról panaszkodik, hogy ha a Pistike mászókázhat akkor ő miért nem. Jól kiröhögtétek őket és most irigylik a pénzüket.

        Én nem vagyok informatikus, de egy informatikai cégnél dolgozom és ezt látom mindenütt.

    • drkiss

      időmilliomos

  • Szalma Éva

    Jogos az észrevétel a cikkben, valóban avíttas és krétacsikorgatós a szöveg, de túlságosan egyoldalú lenne csak ez alapján mérni a VIK erőfeszítéseit a női hallgatók számának növelése és szakmai karrierlehetőségeinek támogatása érdekében. A kar elköteleződött egy ezt célzó program iránt, és aktívan keresi a további lehetőségeket. A befektetett munka hatására az elmúlt években 5%-kal nőtt a női hallgatók aránya a karon, ami még így is alacsony, de legalább a vezetőség tudatában van ennek és tesz ellene (még ha csetlik-botlik is ennek a kommunikációjában) – ez sokkal több, mint amit nagyon sok intézmény/kar elmondhat magáról. Az, hogy nincs a honlapjukon semmi a nemek közötti egyenlőségről, talán nagyobb probléma, hiszen biztosan nem azt jelzi, hogy minden rendben…

    • ellenor

      Még szerencse, hogy a nemek nem egyenlőek. Én legalábbis örülök, hogy még nem azok, sem kinmézetre sem lelkileg.
      Annak meg főleg örülök, hogy a VIK nem állít ilyet, de a pszichológia vagy orvosi karok se tegyék.
      Az rendben van, hogy egyenjogúak, meg nő is lehet világbajnok sakkozó vagy hacker vagy akármi.
      Túltolni mégsem kéne.

      • drkiss

        Furcsa nekem, hogy azok érzik szükségét hozzászólni egy témához, akik a szavak jelentésével sincsenek tisztában : az egyenlőséget kevered az egyformasággal. Azt elhiszem, hogy sokaknak a jelen viszonyok kényelmesek, de a pártfogását nem kéne annyira túltolni, hogy direkte félreértelmezzük a szavakat. Örülök, hogy rendben lévőnek érzed, hogy nő is lehet ez meg az – bár attól tartok, nem a te rábólintásodra várnak. És hogy nőkből mégis századannyi termelődik ki a sikerágazatokban, azt mutatja, hogy a világon jelenleg is a férfioldal van 99%-ban túltolva. (illetve másik oldalon a női reprodukciós munka nincsen honorálva) Majd 50 % után aggódhatsz a túltolás okán, az viszont itt pár évszázadon belül úgysem érkezik el. Többek között pont azért, mert túl sok a hozzád hasonlóképp előjogait féltő férfi – és a hatalom jelenleg náluk van még akkor is, ha történetesen szövegértésre sem képesek.

        • ellenor

          Továbbra is tartom, hogy a nemek nem egyenlőek. Egy ember lehet valamilyen aspektusból egyenlő egy másikkal, nemre, korra, rasszra való tekintet nélkül. Az ember (vagy állat) neme viszont pont egy olyan tulajdonsága, ami alapvető biológiai és pszihológiai különbségeket kódol.

          Azt a tényt sem kellene elmismásolni, hogy a versenyszférában dolgozni nem mindig kellemes/kényelmes. Nincs akkora biztonságérzet, állandó bizonyítási kényszernek van kitéve az ember. Sok túlóra, sok külföldi utazás. Sok nő nem vágyik erre. A férfiak inkább kalandor és versengő típusok.

          Örülök, hogy nem az én rábólintásomra várnak. De akkor kiére? Marillyn Hewson vagy Andrew Dice Clay gesztusa kellene?

          Esetleg a nők érdeklődési körét kellene előbb a számításelmélet és az áramkörtervezés felé fordítani? Miért tesz több mint 2x annyi fiú emelt szintű érettségit informatikából, mint lány?
          Irassam be a lányomat infó faktra, miközben ő a külkerre akar majd menni a barátnőivel?

          Érdemes lenne még a HR szerepét is megvizsgálni. Nem tudom szabad-e megjegyezni, hogy a HR-en jellemzően nők dolgoznak. Mindenesetre itt írnak egy tanulmányról:
          https://www.gerillaoneletrajz.hu/blog/oneletrajz/oneletrajz-fenykep-nelkul/

          Továbbá lépten-nyomon olyan álláshíretéseket látok, hogy eladónőt keresünk boltba, zöldségeshez stb. Igaz ugyan, hogy sérti a 2003. évi CXXV. törvényt, de nem látunk senkit sem hőbörögni. Akkor is így lenne, ha férfi eladókat keresnének?

          A személyes fröcsögésedet figyelmen kívül hagyom.

  • zsigmona

    Szomorú, hogy az ilyen cikkek egy adott problémáról beszélnek, amikor rendszer szintű probléma van, ami mind-mind abból fakad, hogy a BME-s vezetők alkalmatlanok a feladatra. A BME azzal dobálózik, hogy az ország legjobb műszaki egyeteme (vakok közt félszemű a király), közben pedig régiós szinten igen komoly elmaradás van. A BME-s vezetők oktatáshoz, kutatáshoz, és hallgatókhoz való hozzáállásáról sokkal fontosabb lenne cikket írni.

    • http://127.0.0.1/ Euronímusz #WhereIsAssange

      a BME-s diploma “értéke” kizárólag abból fakad, hogy van pár tárgy, ahol annyira elnehezítik a vizsgát, hogy csupán mázlival/csalással lehet rajta átmenni, az oktatás színvonala pedig egy rakás hányinger, hogy a tananyagról már ne is beszéljünk.

      • zsigmona

        Ez is azért van, mert nincsenek normális vezetők. Egy baromi egyszerű visszajelzési felülettel fel lehetne mérni, hogy melyik tanár nem alkalmas a tanításra, csakhogy ez jelenleg senkinek sem érdeke. Kíváncsi vagyok, mikor fog ebből egy jókora botrány kirobbanni, mert egy idő után elege lesz a sokezer hallgatónak a felesleges szenvedésből.

        • ToXiC

          Tele a neptun kérdőívekkel. Ezen kívül tanárok közül is van, aki külön megkéri a diákokat egyik órája közben, hogy anoním módon értékeljék a tárgyat, az ő munkáját, a tananyagot stb.
          (Nem az alapfelvetést vitatom, csak a hibás állítását javítom)

          • zsigmona

            Elnézést kérek a félreérthető állításomért, azonban szerintem nincs túl sok értelme a kérdőívnek úgy, ha figyelmen kívül hagyják az eredményt, vagy rossz kérdések feltevése után rossz következtetéseket vonnak le. Egyedül a HK tárja fel a problémákat, de a HK véleményére nem ad semmit az egyetem. Az egyébként nagyon keveseknek jut eszébe, hogy nem csak félév végén kellene kérdőív (hiszen akkor max. jövőre tudnak javítani). És itt szeretnék elnézést kérni attól a néhány tanszéktől, ahol nem csak a számonkérés, hanem az oktatás is minőségi, és adnak a diákok véleményére is.

      • Gerusz

        Sajnos egyet kell értenem. Jó, azért néhány tanár ill. tanszék van, ami megpróbál normálisan tanítani (még akkor is, ha mumus-tárgyakat tartanak, pl. a CS-tanszék), de VIK-en például a harmadik-negyedik szemesztertől kezdve a nem-szakirányos törzsanyag kétharmada csak azért van, hogy a különeljárási ill. bukott kreditek utáni díjat beszedje.

        BME után mesterképzésen volt szerencsém megtapasztalni egy nyugati, emberközpontú oktatási rendszert, és hát ég és föld a különbség.

  • Baraklay

    Talán ha az úgynevezett feministák képesek lennének túllépni a férfiak viselkedésének ‘hősies’ fikázásán, és leszólás helyett önkéntes segítséget felajánlani ott, ahol erre szükség van, talán nem így mennének a dolgok. Szerintem az kifejezetten nőies húzás lenne. Hú de szexista vagyok én is, most látom. Juj. Borzalom és rettenet.

    • Peter_707

      Mit kellett volna tenniük, felajánlani a dékánnak, hogy önkéntes munkában szalonképessé teszik a weblap köszöntőjét?

  • transformer

    Érdekes ez a törés a 80-as évek közepén… Magyarországon hasonló tendencia volt-e ? Úgy emlékszem, hogy nálunk is magasabb volt a női programozók aránya akkor, mint ma az informatikusok között.
    “amelynek hátterében az állhat, hogy felerősödött az a narratíva, ami szerint a számítógép férfiaknak és fiúknak való eszköz.”
    Vajon a narratíva hátterében nem az áll, hogy az informatikai képzettség ma sokkal nagyobb üzlet, mint annak idején, amikor még a fejlett országokban is csak a lakosság kis részének voltak ilyen ismeretei, és ezért az igény is kisebb volt erre a képzésre ? Meglehetősen elterjedt, hogy az “elnőiesedés” a kevésbé jól fizető szakokra jellemző. Nem lehet, hogy amikor ez egyre nagyobb üzletté vált, a férfiak egyre nagyobb részét kezdte érdekelni ?
    Egyébként erősen vitatható, hogy az informatika igazán “műszaki” tudományterület-e…
    Van azonban az ábrának más érdekes tanulsága is. Megdöbbentő, hogy az 1970-es évek elején Amerikában milyen alacsony volt a női hallgatók aránya a jogi és orvos/gyógyszerész képzésben. Magyarországon ezeken a területeken már akkor is 50 % felett volt a női hallgatók aránya.
    Ha Magyarországon valahol nagyon alacsony a nők aránya, az az MTA tagjai között feltűnő: 5 % alatt van.

  • Bereg Isztria

    Nálam nem verte ki a biztosítékot az idézett szöveg. Persze jópár sztereotípia megjelenik benne, mint a női finomság, a családalapítás mint női problémakör, de az üzenet attól függetlenül ugyanaz: nők, gyertek erre a pályára, tárt karokkal várunk titeket.

  • Daniel Sparing

    Bocs de egy észrevétel: nem a nők 37%-a választotta az informatikát, hanem az informatikát választók 37%-a volt nő.

  • Éva Piszker

    felesleges mindenbe belekötni, nincs ezzel az égvilágon semmi baj.

  • ellenor

    Aha, tehát azt nem szabad mondani, hogy az informatika nem nőies szakma. És azt szabad mondani, hogy a bírói szakma nőies? Régebben kevés meg semennyi női bíró nem volt, most meg többségük az. A szerző logikája szerint akkor a bírói szakma nem nőies, mert régebben nem volt az.

    • M. Gábor

      ki mondta, hogy nőies?

  • Torma Julcsa

    Aha. Az eredeti szándék két linkkel való elintézése meg az egyetem nyilatkozóinak savazása helyett körül is lehetett volna járni a témát. Lehangoló, ha már az Átlátszón is csak a blikkfangos cím meg a sav a lényeg, a komoly, és hosszú távon jóra vezető törekvések, még ha kis lépésben tudnak is haladni, meg elsikkadnak a botrányos vagy annak vélt megszólalások mellett. Ezt a cikket kár volt megírni. Így biztosan. A csatlakozó egyetemnek nem használ, a szervező társadalmi szervezetnek meg kimondottan árt.

  • ellenor
  • Arnold Talp

    Jómagam is az idézett villamosmérnöki és informatikai karra járok. Az ott lévő kb 5-10% lány annyi szeretetet és támogatást kap a többi fiútól, oktatótól, hogy azt elképzelni sem lehet. Arany életük van. Viszont a követelmények mindenkinek ugyanazok.
    Ha valaki nem akar Lineáris másodrendű differenciálegyenleteket oldogatni, ha valaki nem tudja a relációs adatbázisok sémáit veszteségmentesen felbontani, ha valaki nem vágja az objektum orientált programozást rejtelmeit, akkor nem jön a karra vagy kiesik onnét. Ennek semmi köze a nemekhez. Az oktatók sem tesznek különbséget, az embereket egy 6 karakteres neptun kód azonosítja.
    El kéne fogadni, hogy a nemek különbözők és abba kéne hagyni a nemek arányának kiegyenlítését. A dékán szavai szerintem kedvesek voltak. Vagy akkora bűn a nőkre mondani, hogy empatikusak, hogy jó a szépérzékük, hogy nagyon megéri nekik (is és a bárkinek) ilyen helyhez nem kötött szakmát végezni?
    A cikk írója sajnos egy feminista, ami a legtöbb ember számára szitokszó. Facebook profilján a bemutatkozása: “My favourite F word is feminism”. http://fb.com/orsolya.lehotai
    Az LGBTQ és menekült támogató matricáva már csak hab a tortán.

    • Nagy Vilmos

      A hozzászólásod végén lévő személyeskedés (LMBTQ matrica, és a menekültek felemlegetése) szerintem teljesen felelsleges ide, de a többivel mélységesen egyetértek.

    • Peter_707

      A követelmények (többnyire) mindenkinek ugyanazok, a diffegyenlet mindenki számára egyformán nehéz, a programot nem érdekli, férfi írja-e, vagy nő, stb. Így van!
      Akkor miért sugalljátok te is és a dékán is, hogy mást vártok a női mérnököktől, mint a férfiaktól? Lényegtelen, milyen a női átlag, aki villanymérnöknek áll, annak általában nem az empátia vagy a szépérzék a meghatározó személyiségvonása (előfordul, de ők ritkán találnak elegendő motivációt és boldogságot a szakmában).

  • dokijo

    Kollégák, a megoldás adott. Meg kell alapítani a Nemiségellenes Szövetséget, kék overallt, piros szalagot mindenkire, szexet kizárólag a Párt iránti kötelességből. “A TUDATLANSÁG: ERŐ”