A Debreceni Egyetem először pénzt kért, majd a NAIH-hoz fordult illegális adatgyűjtés miatt, a hatóság azonban nekünk adott igazat

debreceni egyetem

A Debreceni Egyetem csak közel félmillió forintért cserébe lenne hajlandó elárulni, hogy a Hallgatói Önkormányzatuk tisztségviselői mikor, mennyi pénzt kaptak az Egyetemtől. Miután bírósághoz fordultunk, az Egyetem azzal állt elő, hogy sok felsőoktatási intézménytől egyszerre közérdekű adatot kérni törvénysértő. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint azonban az adatigényléseink teljesen rendben vannak.

 

800x500_
Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
18516641-1-42

atlatszo.hu/azenadombol/

 

2010-ig visszamenően, egy egységes, átlátható adatbázisban fogjuk közzétenni, hogy ki, mikor mennyi pénzt kapott HÖK-ösként. A készülő HÖK-monitor projekthez a 20 legnagyobb magyar felsőoktatási intézmény HÖK-ös kifizetéseit kértük ki, köztük a Debreceni Egyetemét is.

 

Különböző indokokkal kérnek 453.200 forintot az adatokért

 

A Debreceni Egyetemhez 2016. július 5-én nyújtottunk be közérdekű adatigénylést, melyben a többi egyetemhez hasonlóan kikértük a HÖK-ösök nevét, tisztségét, hogy miért mennyi pénzt kaptak és a kifizetések kiutalásának dátumát. A Debreceni Egyetem ezekért az adatokért cserébe 453.200 forintot kért tőlünk. Mindezt azzal indokolták, hogy az adatok külön táblázatokban érhetők el, sok mindent csak egyesével, kézzel tudnának bevinni a rendszerbe. Továbbá vannak olyan dokumentumok is, melyek digitalizált formában nincsenek is meg, ezért ezeket is csak kézzel, külön-külön tudnák beírni az általunk kért táblázatba. Továbbá azt mondták, hogy ezeknek az adatoknak a kezelésére, csak magas beosztású egyetemi tisztségviselők jogosultak, és ezért ez aránytalan többletmunkát venne igénybe, mely hátráltatná az intézmény alaptevékenységének ellátását.

 

Szerintünk azonban ez az összeg túlzó, különösen annak fényében, hogy a legtöbb, hasonlóan nagy egyetem, például az ELTE vagy a Corvinus, ingyen teljesítette az adatigényléseinket. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) kimondja, hogy költségigény csak akkor állapítható meg, ha az aránytalanul nagy terhet ró az intézményre, és ezzel akadályozza az alapfeladatának ellátását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél már kimondta, hogy ilyen esetben, ekkora költségigény nem reális.

 

A BME közel 300.000 forintos költségigényt mutatott fel nekünk, a NAIH szerint viszont ez sérti az információszabadságot, hiszen az egyetem ilyenkor nem egy szolgáltatást nyújt, hanem alkotmányos kötelezettségét teljesíti, így csak indokolt esetben kérhetne pénzt. Bár a hivatali állásfoglalások nagy súllyal esnek latba egy-egy ilyen ügyben, mégsem kötelező érvényűek. És mivel nem tudtunk megegyezni, így mind a BME-t, mind pedig a Debreceni Egyetemet bepereltük.

Ha sok intézményt akarunk egyszerre átláthatóvá tenni, az a Debreceni Egyetem szerint illegális

 

A december 1-i tárgyaláson a Debreceni Egyetem újabb érvet húzott elő, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat. Mégpedig azt, hogy tudomásukra jutott, hogy több egyetemtől is kikértük ezeket az adatokat és szerintük ez arra utal, hogy készletező adatgyűjtést folytatunk. A készlezető adatgyűjtés azt jelenti, hogy az adatokat előre meghatározott cél nélkül gyűjtik és tárolják, ami azért kockázatos, mert könnyen vissza lehet élni velük a későbbiekben. Ez pedig törvénybe ütközik.

 

A Debreceni Egyetem ezért a tárgyalás előtt 2 nappal a NAIH-hoz fordult és vizsgálatot kért ellenünk. A válasz érkezéséig a tárgyalást elhalasztották.

 

A NAIH válasza nemrég megérkezett, melyben kifejti: egyrészt nem indít vizsgálatot ellenünk, mert a Debreceni Egyem kifogásai nem alapozzák meg egy vizsgálat lefolytatását; másrészt a NAIH állásfoglalása szerint az egyszerre több felsőoktatási intézménynél, azonos, vagy hasonló tartalmú, közérdekből nyilvános adatok kikérése nem ellentétes a célhoz kötött adatkezelés elvével. Ezen kívül főszabályként az adatgazda, jelen esetben az Egyetem, az adatok kiadásának megtagadását nem indokolhatja azzal, hogy az adatigénylő célja szerinte nem megfelelő.

 

Az egyetemekhez benyújtott adaitgénylésekkel, a HÖK-ös pénzek kikérésével és a HÖK-monitorral a célunk, hogy az átláthatóságot és az információszabadságot szolgáljuk. Pont azt a célt, amit az Alkotmány és az Infotv. is kimond: a közpénzek mindenki által való megismerhetőségét.

 

Egyébként a Debreceni Egyetem először áfával együtt határozta meg a költségigényét, ami bruttó 575.564 Ft, és ennek a nettója 453.200 Ft, de mivel törvény szerint ez nem tartozik általános forgalmi adó körbe, így költségigényként csak nettó összeget lehet állítani.

 

A következő tárgyalás február 16-án lesz, ennek eredményéről is beszámolunk.

Borsi Rebeka

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi
1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.

  • transformer

    Kósa Lajos szelleme ott lebeg…