Bezárás
Egyéb

A bíróság szerint is vége van Török Márk uralmának

Első fokon úgy döntött a bíróság, hogy Török Márk nem lehet a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke. A bíróság szerint a 2015-ben törvénybe iktatott négyéves felső korlát vonatkozik a tizenkét éve HÖK-öző Törökre is.

tm7

Az Átlátszó Oktatás kérdésére válaszolt a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya, eszerint a 2015 szeptemberében hatályba lépett négyéves felső korlát Török Márk megválasztására is vonatkozott. A felsőoktatási törvény módosítása szerint a hallgatói önkormányzat tisztségviselőjének megbízatási ideje legfeljebb négy év lehet, vagyis legfeljebb négy évig lehet HÖK-ös tisztséget betölteni. Török Márk ezzel szemben már tizenkét éve tölt be vezető pozíciót a szegedi hallgatói önkormányzatban, 2007 óta egy év kihagyással folyamatosan a HÖK elnöke.

Miután az Átlátszó Oktatás tavaly nyáron megírta, hogy a négyéves korlát Török Márkra is vonatkozhat, júniusban az egyetem rektora megsemmisítette a HÖK-elnök megválasztását. A rektornak ezt a döntését támadta meg Török, ebben az ügyben született most ítélet.

A sajtóközlemény szerint a bíróság elutasította Török keresetét és az egyetemnek adott igazat. A bíróság szerint a négyéves korlátot Török 2015 szeptemberi megválasztásakor is figyelembe kellett venni, a bíróság tehát elutasította azt az érvelést, hogy visszaható hatályú jogalkotásról lenne szó. Korábban felmerült, hogy a négyéves maximum számítását csak a törvény 2015-ös hatálybalépésétől kezdve kellene számítani, mert ellenkező esetben a hatálybalépés előtti időben HÖK-özéssel töltött idő is beleszámít a négy évbe, ami esetleg visszaható hatályú jogalkotás lehet. Ezt az érvelést korábban már az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elutasította egy jogilag nem kötelező állásfoglalásában. A minisztérium szerint nincs szó visszamenőleges jogalkotásról, mert csak egy új feltételt állapítottak meg és aki a törvénymódosítás hatálybalépésekor HÖK-ös tisztségviselő volt, kitölthette mandátumát, a szabályokat csak az új választásokra kell alkalmazni. A bíróság pontos érvelését nem ismerjük egyelőre.

A bíróság közleménye szerint: “a tárgybeli elnökválasztáson [a HÖK-nek] már figyelemmel kellett lennie arra, hogy csak olyan elnököt (tisztségviselőt) választhat meg, akivel szemben az új megbízatási feltétel [vagyis a négyéves korlát] nem jelent kizáró okot. A választásnál ezért téves jogértelmezést fogadott el.” A bíróság szerint ezért “az egyetem rektora jogszerűen határozott a jogszabálysértő aktus megsemmisítése mellett.” A törvény szerint az ügyben a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság volt illetékes.

Ehhez hasonló ítélet korábban még nem született, ez az első eset, hogy kimondta a bíróság: a négyéves korlátot 2015 őszétől azonnal alkalmazni kell.

Török megtámadta a rektor megsemmisítő határozatát a bíróságon, ezért az ítélet meghozataláig elnök maradhatott, mert a bírósághoz fordulásnak halasztó hatálya volt. Ez az ügy csak a 2015-ös elnökké választásról szól, Törököt viszont 2016-ban is elnökké választották, ami egy külön eljárásban lesz csak megsemmisíthető. A bíróság döntése nem jogerős.

FRISSÍTÉS 2017. február 21, 12:58: Török Márk az írta az Átlátszó Oktatásnak, hogy fellebbezni fog a döntés ellen és a megbízatása nem szűnt meg az elsőfokú ítélet következtében.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom