Tíz egyetemet pereltünk be, hogy elkészülhessen a HÖK Monitor

A húsz legnagyobb magyar egyetem hallgatói önkormányzati tisztségviselőinek kifizetéseit kértük ki. A húszból hat egyetem küldött el határidőn belül mindent, máshonnan későn, vagy hiányosan kaptuk meg az adatokat. Összesen tíz egyetemet pereltünk be. Jellemző volt, hogy annak ellenére küldték szkennelve a táblázatokat, hogy mi kifejezetten szerkeszthető Excelben kértük azokat. Két egyetem pénzt kért, velük még pereskedünk. Az eredmény egy több ezer HÖK-ös tisztségviselő kifizetését tartalmazó adatbázis nevekkel, pontos dátumokkal és konkrét összegekkel.

 

A HÖK Monitor projekt célja, hogy egy áttekinthető adatbázisban mutassa be a 20 legnagyobb magyar egyetem és főiskola hallgatói önkormányzati tisztségviselőinek kifizetéseit. Ehhez közérdekű adatigénylésben, 2010-ig visszamenően kértük ki a HÖK-ösök nevét, tisztségét, és hogy mikor, milyen tevékenységért, mennyi pénzt kaptak.

 

1.	Eötvös Loránd Tudományegyetem	11.	Semmelweis Egyetem
2.	Debreceni Egyetem	12.	Miskolci Egyetem
3.	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	13.	Pázmány Péter Katolikus Egyetem
4.	Szegedi Tudományegyetem	14.	Károli Gáspár Református Egyetem
5.	Pécsi Tudományegyetem	15.	Nyugat-magyarországi Egyetem
6.	Budapesti Gazdasági Egyetem	16.	Pannon Egyetem
7.	Szent István Egyetem	17.	Eszterházy Károly Főiskola
8.	Budapesti Corvinus Egyetem	18.	Budapesti Metropolitan Egyetem
9.	Óbudai Egyetem	19.	Nemzeti Közszolgálati Egyetem
10.	Széchenyi István Egyetem	20.	Nyíregyházi Egyetem

 

Az elmúlt évek hosszas, pereskedéssel teli huzavonáihoz képest most már valamivel gördülékenyebben ment az adatszolgáltatás, de még mindig sok egyetem vonakodott időben, megfelelő formában és minden adatot kiadni. A húsz intézmény közül összesen tíz ellen adtunk be keresetet . A cikkünk megjelenéséig pedig csak két egyetem van, amelytől semmilyen adatot nem kaptunk: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem több százezer forintot kért a többi intézmény által ingyen szolgáltatott adatokért.

 

3-400.000 forint egy adatigénylésért

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől másfél éve kértük ki először a HÖK-ös pénzeket. Ők azonban csak majdnem háromszázezer forintos költségtérítés mellett akarták elárulni az adatokat. Ezt az összeget a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is túlzónak találta, mivel azonban az ő állásfoglalásuk nem kötelező erejű, a BME továbbra sem küldte el az adataikról szóló táblázatot. A BME nem válaszolt a további megkereséseinkre, ezért keresetet adtunk be az egyetem ellen, a per első tárgyalása október 12-én volt.

 

A tárgyaláson a BME továbbra is pénzt kért az adatok kiadásáért, de kiderült, hogy a második adatigénylésünkre azért nem érkezett válasz tőlük, mert rosszul küldték el a válasz emailt. Ugyanis a BME email rendszere nem tudja kezelni a “+” jeleket, pedig ez szabványos karakter. Emiatt a hiba miatt nem válaszoltak az adatigénylésünkre. Ezután a bíróság a BME által kért összeg körülbelül  tizedére, 40.000 Ft-ra szállította le a költségigényt. Az ítélet indoklása szerint a kért adatok összerendezése reálisan körülbelül 20 munkaórát venne igénybe, ezért pedig több pénzt nem lehet elkérni. Az ítélet ellen fellebbeztünk, mert szerintünk ez az összeg is túlzó, különösen annak fényében, hogy sok más nagy egyetem ingyen adta ki az adatokat.

 

A BME-hez hasonlóan a Debreceni Egyetem is pénzt kért, de ők még magasabb összegért, 453.200 forintért hajlandóak adatokat küldeni nekünk. Arra hivatkoztak, hogy a sok adat csak különböző táblázatokban érhető el, valamint van, amely nincs is digitalizálva, így papírról, kézzel kellene bevinniük a számítógépbe azokat. Szerintük ezzel összesen 412 munkaórát kellene dolgozniuk. Az információszabadság hatóság BME ellen született állásfoglalása alapján azonban úgy véljük, hogy a Debreceni Egyetem sem kérhet pénzt az adatigénylésért, így ellenük is keresetet nyújtottunk be.

 

A tárgyalás december 1-jén volt, azonban az egyetem 2 nappal előtte a NAIH-hoz fordult, mert szerintük a HÖK Monitor számára úgynevezett készletező adatgyűjtést folytatunk, vagyis az adatokat törvényellenesen akarjuk felhasználni és tárolni. A tárgyalást ezért a hatóság válaszára várva elhalasztották.

 

Nem sokkal a következő, február 16-i tárgyalás előtt, megérkezett a  NAIH állásfoglalása, melyben kifejti, hogy az egyszerre több felsőoktatási intézménynél, azonos, vagy hasonló tartalmú, közérdekből nyilvános adatok kikérése teljesen törvényes, így ez nem számít készletező adatgyűjtésnek. Ezen kívül az egyetem nem tagadhatja meg az adatok kiadását azzal az indokkal, hogy az adatigénylő célja szerinte nem megfelelő. A Debreceni Egyetem azonban mindent elkövet, hogy ne kelljen kiadnia a HÖK-ös kifizetéseket. A februári tárgyaláson továbbra is fenntartották az álláspontjukat, hogy illegálisan gyűjtünk adatokat, és hozzátették, hogy rosszhiszeműségre utal az, hogy újságíróként, a saját nevünkben és nem az Átlátszó.hu nevében adtuk be a keresetet. Ez utóbbi érv azért sántít, mert ilyen esetekben nem ritka, hogy maga az újságíró és nem az újság perel. Például első ízben a Századvég tanulmányokért is magánszemélyként adott be keresetet az akkor még origós Joó Hajnalka, de a HÖK-ös kifizetésekért mi, mint újságírók pereltük a többi egyetemet is.

 

Az egyetemek szeretik a szkennelt pdf-eket

 

Az ELTE jogi kara ellen vittük végig az első pert, ahol kimondta a bíróság, hogy a hallgatói önkormányzatok kifizetései a nyilvánosságra tartoznak. A precedenst teremtő ítélet két év pereskedést zárt le 2014-ben. Idén újra adatigénylést adtunk be az ELTE-hez, immár az összes kar kifizetéseit kérve. Az ELTE több karról hiányos táblázatokat küldött, sok esetben nem volt feltüntetve például a kiutalás indoka és dátuma. A Bölcsészettudományi Kar Excel-táblázat helyett szkennelt pdf-ben küldte el a számokat. Ezért keresetet adtunk be ellenük, azonban a november 11-i tárgyalás után az ELTE ellenkérelmet terjesztett be, mert szerintük megalapozatlanul kérjük azokat az adatokat, amiket eddig nem adtak ki.

 

Azért, hogy minél könnyebben tudjuk áttekinteni és kezelni az adatokat, külön kértük az intézményeket, hogy szerkeszthető Excel-táblázatban küldjék el a kifizetéseket. Ez azért fontos, mert intézményenként a több száz vagy több ezer kifizetés adatait szinte lehetetlen kézzel adatbázisba rendezni. Másrészt az egyetemeknél elektronikus rendszerben tartják nyilván az ösztöndíjakat, ezért elvileg nem okozhat nehézséget, hogy a kifizetéseket az általunk kért formátumban adják ki. Vannak persze kivételek, például hallottunk olyan esetről, amikor az egyetem egyszerűen továbbadta a feladatot a HÖK-nek és a saját adatbázisaik használata helyett a HÖK-öt kérték meg arra, hogy gyűjtse össze és rendezze táblázatba a kifizetések adatait.

 

Az információszabadságról szóló törvény szerint az adatigényléseknél meg lehet jelölni, hogy milyen formában kérjük az adatokat, és az egyetemnek kötelessége ezt a formátumot betartani, kivéve, ha ez “aránytalan nehézséget” jelentene a számukra. Ehhez képest a Szent István Egyetem például olyan pdf-et küldött az adatigénylésre válaszul, amely szinte biztosan egy Excel-táblázatból készült. Ez arra utal, hogy az egyetem először elkészítette egy könnyen szerkeszthető Excel-táblázatban az adatigénylésre adandó választ, majd ezt elmentette külön pdf-ben, ami csak sokkal nehezebben feldolgozható. Vagyis az egyetem vélhetően többletmunkát ölt abba, hogy számunkra nehezen feldolgozható adatokat küldjön el.

 

A Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is pdf-eket küldött először. Miután megírtuk nekik, hogy amennyiben nem a kért formában küldik el az adatokat, akkor bírósághoz fordulunk, a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem elküldte a kifizetéseket Excelben is. Egyébként a Szent István Egyetem először nem is akarta teljesíteni az adatigénylést, csak összesített adatokat küldtek, pedig mi részletes, név és dátumok szerinti bontásban kértük azokat. A kért lebontásban csak akkor küldték meg az adatokat (akkor is csak pdf-ben), amikor perrel fenyegettük őket.

 

 

 

Miután szeptember 9-én pert indítottunk a Semmelweis Egyetem ellen, ők is elküldték a táblázatot a kért formában, azonban mivel nem voltak külön feltüntetve az EHÖK (Egyetemi Hallgatói Önkormányzat) tisztségviselők kifizetései, a táblázatból pedig nem derült ki egyértelműen, hogy ki kapott pénzt kari és ki EHÖK tisztségviselőként, megkértük, hogy ezeket is küldjék el számunkra. Erre azt válaszolták, hogy a kari bontásban elküldött táblázatok tartalmazzák a központi tisztségviselők juttatásait is. Azonban úgy tűnt, hogy egyes tisztségviselők, köztük EHÖK elnöki kifizetéseket is kihagyták a táblázatokból, így még egyszer rákérdeztünk, hogy biztosan teljes-e a lista.

 

A tavaly októberre kitűzött tárgyalás reggelén már a bíróság felé tartottunk, mikor fél órával a kezdés előtt feltöltötték a hiányzó kifizetéseket a KiMitTud-ra. A tárgyaláson azt mondták, hogy ezeknek a tisztségviselőknek a kifizetései azért maradtak ki a táblázatból, mert azok karok szerinti bontásban vannak, viszont a szóban forgó tisztségviselők akkor már a kari HÖK-ben nem, csak az EHÖK-ben töltöttek be tisztséget. A táblázat összeállításánál pedig erre nem figyeltek oda. A Semmelweis Egyetem jogi képviselőjétől ezután kértük, hogy a bíróság előtt is erősítse meg, hogy a megküldött táblázatokból most már semmi sem hiányzik. Mivel kijelentették, hogy a kifizetési lista teljes, elálltunk a keresettől.

 

A Szegedi Tudományegyetemhez kétszer kellett benyújtanunk adatigénylést. Elsőre egy tizenhétezer soros táblázatot küldtek Excel-ben, amely mellé csatolták a kifizetések eredeti, papír alapú igazolásait is, összesen körülbelül hatszáz oldalnyi szkennelt pdf-et. Az egyetem az összesen körülbelül 300 megabyte-nyi adatot postán, CD-n küldte el nekünk. Ezek a dokumentumok tulajdonképpen használhatatlanok, mert rossz minőségű szkennelt táblázatok. Mivel sem az Excel, sem a csatolt pdf fájlokból nem derül ki, hogy a benne szereplő emberek mikor, milyen tisztséget töltöttek be, újra beadtunk egy adatigénylést, amiben erre kérdezünk rá.

 

Erre a második adatigénylésre az egyetem szintén CD-n küldte meg az adatokat, viszont ezúttal csak szkennelt pdf-ek voltak benne. Mivel mi kifejezetten szerkeszthető Excel táblázatokat kértük, e helyett pedig használhatatlan pdf-ekben kaptuk meg a tisztségviselők listáját keresetet adtunk be. A per első tárgyalása október 25-én lett volna a Szegedi Törvényszéken, azonban október 24-én, egy nappal a tárgyalás előtt, elküldték nekünk az Excel fájlokat.

 

 

A többi egyetem is teljesített – vagy időben, vagy későn, vagy csak a keresetek beadása után

A fentiekkel ellentétben jó pár egyetem teljesítette időben és a kért formában az adatigénylésünket. Ezek voltak a Nyíregyházi Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem.

 

Bár a Károli az egy hónappal korábbi adatigénylésünkre, a Pázmányhoz hasonlóan, egyházi előjogaira hivatkozva még megtagadta a válaszadást, a projekt kezdetekor ismét benyújtott igénylésünkkor úgy tűnik, mégis megváltoztatták korábbi álláspontjunkat, mert időben és a kért formátumban elküldték nekünk az adatokat. 

 

Pázmányt még jóval a projektet megelőzően, 2015 novemberében kérdeztük meg a HÖK-ös kifizetésekről, s miután egyházi előjogaira hivatkozva nem válaszolt, májusban be is pereltük őket. Végül azonban még a tárgyalás lefolytatása előtt kiadták az adatokat, igaz ők is az egyetemek által nagyon kedvelt pdf-ben. Miután a bírósági tárgyaláson jeleztük, hogy mi szerkeszthető Excel-táblázatban kérjük, bő két hónapra rá el is küldték nekünk azokat.

 

A Budapesti Metropolitan Egyetem és Pannon Egyetem is elküldte az adatokat, igaz, jóval a törvény által megszabott 15 + 15 napos határidőn túl. A Metropolitan Egyetem az egyetlen magánegyetem a legnagyobb húsz egyetem között, a működésük során ők is használnak közpénzt, viszont nem ez az egyetlen bevételi forrásuk.  Az egyetem vitatta, hogy ők is a törvény hatálya alá tartoznak, de ettől függetlenül kiadták az adatokat.

 

Mivel a Pannon Egyetem először csak részben teljesített, így ellenük is keresetet nyújtottunk be. Az egyetem szerint ők, még a kereset beadása előtt elküldték nekünk a pótolandó adatokat emailben, viszont hozzánk nem érkezett ilyen üzenet tőlük. Végül még a tárgyalás előtt feltöltötték a hiányzó adatokat a kimuttud.hu-ra, így a keresettől elálltunk.

 

Mivel már rég lejárt a teljesítésre rendelkezésre álló idő, keresetet adtunk be a Nyugat-magyarországi Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem ellen. A Corvinustól bár időben megkaptuk az adatok egy részét, a maradékot azonban csak a keresetindítási határidő után küldte el. Mivel mindhárom egyetem még a tárgyalás előtt elküldte az összes kért adatokat, így a kereseteket visszavontuk.

Borsi Rebeka