Hülyeség lenne azt mondani, hogy a CEU nem a régió vezető egyeteme

A QS rangsora által összeállított kép. A környező országokból a legjobb egyetemek, a CEU utáni legjobb magyar egyetem, illetve a CEU előtt rangsorolt összes egyetem került a képre. Forrás: QS World University Rankings 2016. Készítette: Kis György Márk
A QS rangsora által összeállított kép. A környező országokból a legjobb egyetemek, a CEU utáni legjobb magyar egyetem, illetve a CEU előtt rangsorolt összes egyetem került a képre. Forrás: QS World University Rankings 2016. Készítette: Kis György Márk

A kormány a fantomegyetem-panel mellett megtámadta a CEU szakmai integritását is. Hoffmann Rózsa a parlamenti vitában, Lovas István a tévében húzta elő a rangsor-kártyát, azzal érvelve, hogy ő már látott olyan rangsort is, ahol nagyságrendekkel rosszabb helyen állt a CEU, mint más magyar egyetemek. A legelismertebb rangsorok azonban nem így látják. Rangsorgyorstalpaló Hoffmann Rózsának és Lovas Istvánnak.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

zsivanymutyi_res1

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

 

A rangsorok témájában egy tényt le kell szögezni: a CEU nem hirdet meg alapképzéseket, így oda mesterszakra, doktori képzésre, vagy egyéb továbbképzésre lehet csak jelentkezni. Ennek függvényében számos rangsorból kimarad, nem értékelik (például a Lovas által is idézett Shanghai ARWU Rankings), viszont a legtöbbet hivatkozott QS World University Rankings és a Times Higher Education World University Rankings képes ezt a helyzetet kezelni. Ezekben a rangsorokban a CEU egésze agy annak képzései kiemelt helyen állnak, és akár azt is ki lehet jelenteni, hogy az egykori vasfüggönytől keletre a legjobb oktatást nyújtja. Nem véletlen, hogy ennyien és ilyen hevesen állnak ki a CEU mellett szerte a világon.

 

A QS rangsora hat feltétel alapján rangsorolja az egyetemeket:

  • akadémiai megbecsültség
  • diák/tanár arány
  • akadémiai hivatkozások tanszékenként
  • munkaadói megbecsültség
  • nemzetközi diákok aránya
  • nemzetközi tanárok aránya

 

A QS rangsora által összeállított kép. A környező országokból a legjobb egyetemek, a CEU utáni legjobb magyar egyetem, illetve a CEU előtt rangsorolt összes egyetem került a képre. Forrás: QS World University Rankings 2016. Készítette: Kis György Márk
A QS rangsora által összeállított kép. A QS rangsorában szereplő tudományterületekből átlagolt helyezés. A környező országokból a legjobb egyetemek, a CEU utáni legjobb magyar egyetem, illetve a CEU előtt rangsorolt összes egyetem került a képre. Forrás: QS World University Rankings 2016. Készítette: Kis György Márk

 

A QS rangsora a CEU tudományterületeit értékeli, ezek átlaga adja ki a 130. helyet, mivel a QS önmagában nem értékeli a CEU-t. Politikatudományi képzésük a világon a 42. (de 2015-ben 29. volt), és több másik is van, ami az 51-100. kategóriába esik. A CEU-hoz a térségben a legközelebb Ausztria áll, ahol a Bécsi Egyetem a 155. helyet foglalja el. Ha az osztrák intézményeket nem számoljuk, akkor lesz igazán szembetűnő a különbség a CEU és más egyetemek között. A QS listáján a magyar egyetemek közül a második helyet a Szegedi Tudományegyetem érte el, de még ők is csak az 501-550. kategóriában kaptak helyet.

 

A Times rangsora teljes mértékben értékeli a CEU-t, így itt az összehasonlítás talán még inkább rendelkezik alapokkal. Ebben 13 feltétel alapján rangsorolnak, a fentebbiek mellett például még olyanokkal, mint a tanárok és kutatók végzettségei, egyéni jövedelmek, és kutatási jövedelmek.

 

A Times rangsora által összeállított kép. A környező országokból a legjobb egyetemek, a CEU utáni legjobb magyar egyetem, illetve a CEU előtt rangsorolt összes egyetem került a képre. Forrás: THE World University Rankings 2017. Készítette: Kis György Márk
A Times rangsora által összeállított kép. A környező országokból a legjobb egyetemek, a CEU utáni legjobb magyar egyetem, illetve a CEU előtt rangsorolt összes egyetem került a képre. Forrás: THE World University Rankings 2017. Készítette: Kis György Márk

 

A Times rangsorában két osztrák egyetem előzi meg a CEU-t, amely holtversenyben áll egy észt és egy másik osztrák intézménnyel a 301-350. kategóriában. Jelentős teljesítményt itt Csehország, Lengyelország, illetve Magyarországról a SOTE tud felmutatni, régiónk többi intézménye a 601. helynél nem ért el jobbat.

 

Látható tehát, hogy azon kormányzati érvek, melyekben a CEU-t egyfajta minőségtelen diplomagyárként kívánják beállítani, nem igazak. A CEU nem csak itthon, de a régióban is az élvonalba tartozik, meghatározza azt.

 

 

Előfizetőket keresünk – ha tetszett a cikk, támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

 

  • Péter István

    Mindazonáltal, eléggé viccesnek tűnik, hogy egy, két személyes New York-i irodát egyetemnek minősítenek, de hát az Egyesült Államok tényleg a korlátlan lehetőségek országa.

    • gyuree

      Senki nem minősített azt az irodát egyetemnek. Az angol Richmond University pl. pont úgy működik mint a CEU. 3 kampusza is van angliában, nulla az USA-ban és mégis amerikai diplomát ad. Meg még sok példa van erre.

  • Rlnd

    University of Tartu mondjuk nem Tallinni Egyetem. Mert mondjuk nem is Tallinnban van. Javítsátok, pls https://en.wikipedia.org/wiki/University_of_Tartu

    • György Márk Kis

      Ez jogos, pedig még külön is figyeltem a Tartura, és valamiért sikerült elírnom. Köszönöm!

  • TZ

    Tovább is árnyalhatjuk a képet, a tavalyi (2016.) “THE” lista alapján, ugyanis jóval beszédesebb tanulságok is leszűrhetőek az eredmények elemzéséből!

    Az “unortodox tuttományossák” margójára (mi vár a középiskolai butítást túlélőkre):

    Legjobb magyar egyetem: CEU (301-350)

    Utána következnek:
    Semmelweis Egyetem: (501-600)
    BME: (601-800)
    ELTE: (601-800)
    Szegedi Egyetem: (601-800)

    Mindeközben Afrika szívében, a gorillák egyik utolsó mentsvárának szomszédjában: https://virunga.org/

    Makerere University (Uganda!!!) 401-500!!!

    Már csak 300 (!!!) helyezésnyire van Uganda az ELTE előtt!!! (Persze mindezzel tisztában vannak a középiskolások is – egyre nagyobb számban már eleve külföldre készülnek, de az itthon továbbtanulók is egyre nagyobb elánnal hagyják el az illeberális, süllyedő gyorsnaszádunkat.)

    https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/2017/world-ranking#!/page/0/length/25/sort_by/rank_label/sort_order/asc/cols/rank_only

    1. Gratulálok Soros Györgynek és a CEU-nak, de még is elégedetlen vagyok! Bárcsak akadt volna kellő mértékű, általánosabban megnyilvánuló értelmi kapacitás hazánkban a világ folyamatosan ható fejlődésének racionális értékelésére, megértésére, a beilleszkedésre. Sajnos nem akadt. Ennek egyébként súlyos ára lesz.
    2. A “hanyatló Nyugat” elsősége továbbra is szembetűnő, megingathatatlan. Mink, büszke fajmagyarok űket is ugattyuk, mör’ usztat ozé’!
    3. A magyar felsőoktatás úgy általában a harmadik világ szintjén vegetál, olyan országokkal vagyunk “pariban”, ahol egy-két nemzedékkel korábban még Livingstone professzor és Quatermain félelmet keltő flintákkal vadásztak titokzatos majomemberekre – most meg ugyanezen népek már minket oktatnak ki.
    4. Erre különösen felhívnám a figyelmet: 351-400 – Toyota Technological Institute!
    “More about Toyota Technological Institute The Toyota Technical Institute (TTI) was established in 1981 by the Toyota Motor Corporation. The company, under the leadership of Eiji Toyota took the decision to open a new university in 1977 following the core principals of the corporation: “Respect the spirit of research and creativity, and always strive to stay ahead of the times.”
    Vagyis egy cég (!!!) indított nemrég (!!!) egy felsőoktatási intézetet, mely kapásból előzi szinte (a CEU kivételével) az összes magyar egyetemet, s mely egyértelműen deklarálta, hogy célja állva az idők próbáját és kihívását folyamatosan az élbolyban haladni a fejlődés útján!
    Megismétlem: egy MAGÁNVÁLLALAT is tönkreverte 35 éve alapított intézetével a magyar felsőoktatást.

    Szóval lehetne még “stadionozni”, “gázszerelőzni”, “vakkomondorozni” – de kinek és minek!? https://www.youtube.com/watch?v=j2v86OaYH5M&t=115s

  • emhem

    srácok.
    a ceu magyarországon a legmagasabb színvonalat képviseli a saját területein (általában jóval a többi egyetem előtt, ritkábban másokkal kb egy szinten). ehhez nem fér kétség.

    de azért _statisztikát hamisítani_ nem kéne.

    azon a qs ranglistán, amin a bécsi egyetem 155., a károly egyetem 302. a tartui (!) egyetem 347., a varsói 366., stb,
    na azon a ranglistán nem a ceu a 130., hanem a hokkaidói egyetem.
    a ceu konkrétan rajta sincs a listán, mégpedig azért, mert a metodológia szerint _nem fért be a 916 legjobb egyetembe_

    ez nem úgy működik, hogy fogom a szakterületeket és kiátlagolom. eleve, a ceunak jópár szakterülete nem is rangsorolt (mert nem elég jó!).
    ezzel a logikával ha a ceu-n rosszabb lenne a közgazdaságtan-képzés, akkor az nem szerepelne a profilján, szóval jobb lenne az átlagja. ez nonszensz.

    a ceu egy kicsi egyetem, szűk spektrummal, undergradek nélkül. ez van ahol előny (pl. a the listán valszeg előny), van ahol hátrány (pl. a shanghai listára meg a qs listára is ezért nem került fel).

    tisztességes összehasonlítással is meg lehet mutatni, hogy a ceu magyarországon csúcsszínvonalú. pl. a qs subject rankingek összehasonlításával az _összes_ ceu-n oktatott témában a többi magyar egyetemmel. vagy az erc grantek összehasonlításával.

    de ez, amit itt csináltatok, az nem kóser.

  • transformer

    Itt már régen nem a CEU-ról van szó, hanem a kormányzat és a Fidesz általános értelmiség-ellenes, és a másként gondolkodó civil szervezetek elleni politikájáról.
    Ami a felsőoktatást illeti:
    1. a különböző rangsorok erősen szubjektívek, olyan tényezőket vesznek figyelembe amelyek a gazdag egyetemeknek (amelyek oda tudnak vinni Nobel-díjasokat vagy más vezető kutatókat), illetve az angolszász felsőoktatásnak (nyelvi előny) kedveznek, és bizonyos értelemben a CEU is annak tekinthető (amerikai diploma).
    2. az 501-600 közötti helyen levő Semmelweis Egyetemen – legalábbis az alsóbb évfolyamokon – az idegen nyelven (angol, német) tanuló FIZETŐ hallgatók száma eléri a magyarokét (ennek köszönhető, hogy az egyetem nincs akkora financiális nyomorban, mint a többi), ez pedig – rangsorok ide-oda – azért mégis jelent valamit.
    3. A magyar felsőoktatás lerohasztásáért az egész magyar politikai-gazdasági elit felelős (sőt, azok a felsőoktatási és tudományos vezetők is, akik csendben asszisztáltak mindehhez)
    4. nem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy a CEU egy igen szűk területen oktat, amelynek aránylag kisebb a drága eszközigénye (nincs természettudományos, műszaki, orvosi oktatása);
    5. továbbá az itt tanuló diákok jelentős része nem a magyar szakembergárdát fogja erősíteni, vagyis az egyetem inkább presztizse révén fontos Magyarországnak, mintsem az “output” miatt;
    és persze még lehetne sorolni az árnyaló szempontokat hosszú sorban.
    Mindennek ellenére a hazai felsőoktatásból ma is jelentős számban kerülnek ki szakmailag kiváló diplomások, az igazi gond az, hogy széles rétegek már a közoktatás során elveszítik esélyeiket a színvonalas felsőoktatásra, ez pedig rendszerprobléma, nem csak a fideszes kártétel “eredménye”… Ahogyan az is, hogy a kiváló szakmaiság mellett eltűnőben van az “értelmiségi” mentalitás.
    Ami viszont a tiltakozásokat illeti más szempontokból árnyalva:
    Hol voltak ezek a tízezrek akkor, amikor a magyar kormányok (az előző kurzust is beleértve) folyamatosan volt el támogatást a felsőoktatástól; hol voltak akkor, amikor a kormány teljhatalmú helytartókat (“kancellár”) küldött az egyetemekre; hol voltak akkor, amikor a közoktatásban a korhatár leszállításával legitimálták a hivatalos butítást, stb. stb….. Miért fontosabb egy (amúgy nem olcsó, elitképző) magánegyetem, mint a magyar felsőoktatás egésze ?
    Mikor veszik észre a kormányt joggal bírálók, hogy ha mindenütt Putyint sejtik a disznóságok mögött, akkor ugyanazon a színvonalon lesznek, ahol a mindenütt Sorost látó kormány a maga kritikátlan támogatóival ?

  • Vidéki

    A Soros által pénzelt Átlátszónak hülyeség lenne nem azt mondani, hogy a Soros CEU-ja nem a régió vezető egyeteme.

  • Vidéki

    2014. 02. 11. 10:00 – Tóth Csaba Tibor Átlátszó Oktatás

    Írta vala: Az MBA (Master of Business Administration), az angolszász oktatási rendszerben ismert olyan mesterdiploma, amelyet jellemzően már jelentős karrierrel rendelkező középvezetőknek kínálnak, és

    AMELYEK MEGLÉTE EGYFAJTA NEM-HIVATALOS ELVÁRÁS AZOK FELÉ, AKIK VÁLLALATVEZETŐI POSZTRA PÁLYÁZNAK.

    Mind a magyar állami, mind pedig az üzleti szférában ezekben az években vált szokványossá, hogy

    AZ ILYEN DIPLOMA ELŐNYT JELENTHET EGY KINEVEZÉSNÉL VAGY AKÁR PÁLYÁZATOK ODAÍTÉLÉSÉNÉL VÁLLALKOZÁSOKNAK.

    Akkreditált keretek között, amerikai típusú MBA képzést itthon például a Soros György által alapított Közép-Európai Egyetem Üzleti Iskolája (CEU Business School) kínál.

    Itt a sikeres felvételi után fizetendő tandíj 13.000 euró, ( akkori árfolyamon 4,036 millió forint)