Társadalmi egyenlőtlenségeket erősítő oktatási modell reneszánsza jöhet az Egyesült Királyságban

15552899443_ee53dac8b5_b[1]

Az egyik legrégebbi és az egyik legtöbbet kritizált iskolatípust hozhatja vissza a konzervatívok és Theresa May oktatási reformja az Egyesült Királyságban. A Munkáspárt 1998-ban betiltotta új grammar schoolok létesítését, a Konzervatív Párt most ezt a tilalmat oldaná fel egy több száz millió fontos iskolaépítési akcióval karöltve.

 

1xckok

 

A grammar school az Egyesült Királyságban működő több iskolatípus egyik fajtája, az állami, ingyenesen igénybe vehető középiskola. Eredetileg a latint oktató középiskolákat fogta össze ez az elnevezés, ma már az egyetemre felkészítő, akadémiai oktatási modellt követő iskolákat, az „elitgimnáziumokat” jelölik ezzel, ugyanis célja a legjobb képességű diákok felkészítése a legjobb egyetemekre.

 

Az első grammar schoolokat a középkorban alapították, első átfogó szabályozására azonban csak a 19. században, a Viktoriánus-korban került sor. Ekkor vált a grammar school az elsősorban irodalmi vagy természettudományos tárgyakat oktató középiskolák kategóriájává, ahonnan a diákok többnyire egyetemekre mentek továbbtanulni. A mai formáját 1944-ben, az Education Actnek (oktatási törvény) köszönhetően nyerte el, és az ezt követő mintegy fél évszázadban élte fénykorát ez az iskolatípus.

 

Az Education Act volt az a törvény, ami bevezette az egész Angliára és Walesre kiterjedő ingyenes állami középiskolai oktatást, emellett pedig bevezette az úgynevezett „Tripartite-rendszert”. Ennek a rendszernek a lényege a három szinten folyó középiskolai oktatás megteremtése volt. Ekkor jött létre ugyanis a középiskolák 3 típusa: a grammar school, a secondary technical school, illetve a secondary modern school. A grammar schoolokban, ahova a diákok legjobb kb. 25%-a került, a korábbi modellt átvéve továbbra is magas szinten oktattak társadalom- és természettudományi tárgyakat, a technical schoolokban többnyire pedig magas szintű műszaki oktatás folyt. Azok a diákok viszont, akik semelyik fenti iskolába nem tudtak bekerülni, a modern schoolokban kaptak helyett, ahol a kevésbé népszerű munkák elvégzéséhez szükséges hasznos képességeket szerezhették meg.

 

Azt, hogy ki melyik iskolatípusba kerül, egy központi, „11-plus” elnevezésű teszt döntötte el, amit az általános iskola utolsó évében, tehát 11 évesen töltöttek ki a diákok. A teszt többek között nyelvtani, szövegértési, fogalmazási és számolási feladatokból állt. A teszt kitöltése után, azok között a diákok között, akik átmentek, az elért eredmény alapján felállítottak egy rangsort az iskolák, amelyhez még beleszámították, hogy az adott diák milyen messze lakik az iskolától és van-e ott tanuló testvére. Így a brit iskolarendszer már 11 évesen szelektálta az embereket az akkori képességeik szerint, és egy teszt alapján egy olyan egész jövőjüket befolyásoló döntést hozott, hogy milyen színvonalon tanulhatnak tovább.

 

Emiatt és más hasonló okokból a Munkáspárt a 60-as évektől kezdve egyre hangosabban kritizálta ezt az iskolarendszert. Szerintük ez a szelekciós rendszer csak arra jó, hogy folyamatosan újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, és megerősíti a vagyonos osztály, illetve a középosztály előjogait. Ezért kormányon egyre több nem szelektív, átfogó oktatást nyújtó iskola alapítását támogatták, 1998-ban pedig egy törvénnyel megtiltották további grammar schoolok létesítését, a már létezők jövőjét pedig a helyi közösségek döntésére bízták. Ezek hatására a legtöbb grammar school megszűnt, vagy nem szelektív iskolává változott, míg néhány az államtól független, fizetős iskola lett. Így ma a több mint 3000 középiskolából csupán kb. 160 tartozik a grammar schoolok közé Angliában, 69 Észak-Írországban, Skóciában és Walesben pedig egy sincs.

 

1024px-Going_up_or_down_advertisement[1]

 

Ennek a rendszernek a reneszánszát hozhatja most el a Konzervatív Párt és Theresa May oktatási reformja. „Túl sokáig viseltünk el egy olyan rendszert, ami megtiltja a szelektív iskolák létrehozását – feláldoztuk a gyerekekben rejlő lehetőséget elvek és ideológiák miatt. Az igazság az, hogy most is van kiválasztás az iskolarendszerben – a lakásárak és a vagyoni helyzet alapján” – indokolta May a régi rendszer visszaállítását. A reform lényege, hogy 320 millió fontot költenek új iskolák építésére, amiknek nagy része csak 2020 után fog megépülni. Ezek az iskolák pedig jogosultak lesznek a szelektív oktatási modell mellett dönteni.

 

A tanárokat képviselő szervezetek és a Munkáspárt azonnal tiltakozni kezdtek a döntés ellen. Szerintük ezt a pénzt nem új iskolák építésére kell költeni, hanem a már meglévőket segíteni, és a grammar schoolok létesítésére vonatkozó tilalom feloldása pedig csak a régi rossz rendszert fogja visszahozni. A Konzervatív Párt viszont kitart amellett, hogy ez a rendszer segíteni fogja a társadalmi mobilitást, hiszen nem a családok pénzügyi állapota fogja eldönteni, hogy melyik középiskolákban tanulnak a diákok, hanem az iskolák felvételi rendszerének eredményei. (források: BBC, The Guardian 1, 2, The Telegraph)

Vági Renátó

 

tetszett_a_cikk3