Törvénytelenül működnek a doktoranduszok önkormányzatai

A doktori képzésben részt vevő hallgatók érdekképviseleti szervezeteit néhány éve hozták létre. Áttekintettük, hogy ez alatt a pár év alatt mennyire sikerült átlátható működést kialakítaniuk. A helyzet siralmas.

A doktoranduszok érdekképviseletének mai szerkezete a 2011-es, új felsőoktatási törvény nyomán alakult ki. Az új törvény intézményi képviseletet biztosít a doktori iskolák diákjainak, ami a régi felsőoktatásról szóló törvényben nem szerepelt. A Doktorandusz Országos Szövetséget (DOSz), ami a doktoranduszok országos képviseletét látja el, pedig köztestületi rangra emelte. Ennek következtében 2012 második felében és 2013 folyamán a legtöbb felsőoktatási intézményben az egyetemi hallgatói önkormányzatok modelljére létrejöttek a doktorandusz önkormányzatok (DÖK-ök). Ez azt jelenti, hogy a HÖK-től eltérő formában nem karonként vagy doktori iskolánként látják el a képviseleti feladatokat, hanem teljes egyetemi szinten. Azonban, hogy ezek az önkormányzatok mit csinálnak, milyen tevékenységet látnak el érdekképviselet címszó alatt, azt sajnos a nyilvános fórumaikon fellelhető információk alapján nem lehet megtudni.

A doktorandusz önkormányzatok a hallgatói önkormányzatokhoz hasonlóan közfeladatot ellátó, közpénzből gazdálkodó szervezetek, így bizonyos adatokat nemcsak az egyszeri érdeklődő kedvéért, hanem az információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kötelesek nyilvánosságra hozni. Ez azt jelenti, hogy olyan adatokat, mint az önkormányzat elérhetőségeit, szervezeti felépítésére és vezetőire vonatkozó információkat, illetve költségvetésüket és üléseik jegyzőkönyveit a honlapjukon mindenki számára elérhetővé kell tenniük. Ez egyik DÖK esetében sem valósul meg teljes egészében.

 

Nem jár élen az országos képviselet

 

Nem mutat jó példát az egyetemi önkormányzatoknak a Kőmíves Péter Miklós által vezetett DOSz sem. Ugyan nekik legalább van honlapjuk, amin elérhetőek a főbb információk a szervezetről, illetve az elnökségről szóló rész is friss, de jegyzőkönyv csak tavalyról, a korábbi elnökkel, Keresztes Gáborral bezárólag érhető el, költségvetés pedig egyáltalán nem. Így az sem derül ki, hogy miből finanszírozzák már évek óta a Tavaszi Szél Konferenciát, ami a honlapjukon talált információ alapján az ország legnagyobb múlttal rendelkező, fiatal kutatók számára szervezett nemzetközi tudományos konferenciája.

Abban sem segít a DOSz honlapja, hogy jobban megismerjük az egyetemek doktorandusz önkormányzatait. A bemutatkozásban leírják, hogy 28, doktori képzést is folytató egyetem doktorandusz önkormányzatainak munkáját fogják össze, azonban a doktorandusz önkormányzatok fül alatt 29, Magyarországon működő egyetem weboldalára mutató linket tettek be. Ráadásul a Nyugat-magyarországi Egyetem is szerepel még a felsorolásban, ami február 1-jétől Soproni Egyetem néven működik tovább, az Eszterházy Károly Egyetem pedig még főiskolaként szerepel.

 

Egyetemi szinten hatalmas zűrzavar van

 

Az egyetemi önkormányzatok közül csupán egy van, ami információközlés tekintetében kiemelkedik a többi közül: az ELTE doktorandusz önkormányzatának honlapja nagyjából úgy néz ki, ahogy egy érdekképviselettel foglalkozó szervezet oldalának ki kell néznie. Elérhetőek a tisztségviselőkkel kapcsolatos információk, az önkormányzat címe és elérhetőségei, a dokumentumok alatt pedig az alapszabály és a jegyzőkönyvek. Az egyetlen hiányosság, hogy a pénzügyek fül alatt csupán egy 2013-as bejegyzés van, ami arról szól, hogy nincs önálló költségvetésük. Ez, még ha változatlan is a helyzet, egy frissítést megérne.

Az összes többi DÖK esetében már annak is örülni lehet, ha csupán a jegyzőkönyvek és a költségvetés hiányzik. Ilyen az Állatorvostudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem doktorandusz önkormányzata. Ezek esetében legalább egy rendezett honlap, a vezetők naprakész adatai és nagyon szerencsés esetben még a tevékenységükre vonatkozó pár információ is elérhető.

A többi egyetem esetében arra is nehéz rátalálni, hogy a doktori iskolájuk mellett működik-e doktorandusz önkormányzat, azonban a lumperségi versenyben minden bizonnyal kiemelkedik a Corvinus, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

A Corvinus esetében csupán egy alapszabály árulkodik arról, hogy létezik az egyetemen doktorandusz önkormányzat. Ez az alapszabály azonban az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat weboldalán érhető el, az alapszabályok fül alatt, a kari hökök alapszabálya mellett. Arról pedig, hogy ez az önkormányzat mit csinál és ki vezeti, semmi információ.

A Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzatáról egy pár mondatos bemutatkozás és pár információ elérhető ugyan, azonban ez sem saját honlapon, hanem a Hallgatói Kapcsolatok és Szolgáltatások Központja honlapjának egy aloldalán. Alapszabály, költségvetés, tevékenységi kör, közgyűlési jegyzőkönyvek viszont nem. Ez pedig már csak azért is érdekes, mert a debreceni DÖK vezetője az a Kőmíves Péter Mikós, aki az országos szövetségnek a vezetője is.

A Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Pannon Egyetem esetében csupán egy-egy minimális dologból derül ki, hogy ugyan vannak működő doktorandusz önkormányzatok ezeken az egyetemeken, csak információkat alig osztanak meg róluk. Miskolcon az egyetem Hallgatói Központjának weboldala tesz csak róla említést, Óbudán csupán egy januári interjú árulja el az új elnökkel, hogy még működik ott a DÖK, a honlap ugyanis használhatatlan, a Pannon Egyetemnek pedig csak egy Facebook-oldalra futotta, ahonnan a címen kívül semmilyen hasznos információt nem lehet megtudni.

Szegeden elkövették azt a hibát, hogy ugyan létrehoztak a DÖK-nek egy honlapot, a vezetők azonban úgy tűnik, erről elfelejtkeztek: a tisztségviselők és az elnökség fül alatt is egy-egy 2015. novemberi bejegyzés szerepel.

A Szent István Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen ugyan folyik doktori képzés, azonban semmi jel nem utal doktorandusz önkormányzatok működésére.

A doktorandusz önkormányzatok pár évvel ezelőtti megalakítása összességében pozitív fejleménynek tekinthető. Országszerte kiemelkedő tevékenységet folytatnak a doktori iskolák hallgatóinak érdekében, több szakmai és közösségi eseményt szerveznek, sokuk pályázatokkal és ösztöndíjakkal segíti a doktoranduszok munkáját. Amíg viszont a működésük nem átlátható, többnyire még csak nem is megismerhető, addig a közpénzzel való gazdálkodásuk nem lesz ellenőrizhető, ami minden esetben aggályokat vet fel.

 

Reakciók

 

Kérdéseimmel megkerestem az érintett egyetemeket és doktorandusz önkormányzatokat. A cikk megjelenéséig az ÁTE, az ELTE, az NKE, a PTE és a SZIE részéről érkezett válasz. Az ELTE doktorandusz önkormányzatának elnöke megerősítette, hogy nem rendelkeznek költségvetéssel és megalakulásuk óta nem is rendelkeztek sosem. Kiemelte, hogy így a nagyobb projektjeikhez csak társszervezőként és csak szellemiekben tudtak hozzájárulni.

Az NKE sajtósa kijelentette, hogy teljesen átláthatóan működnek, nem tudnak olyan előírásról, ami szerint fel kéne rakniuk a honlapra a küldöttgyűlés jegyzőkönyveit. (Habár időközben, a kérdés elküldése óta mégis felraktak egy 2017. március 20-ai küldöttgyűlési jegyzőkönyvet.) Tájékoztatott minket továbbá, hogy külön költségvetéssel az NKE doktorandusz önkormányzata sem rendelkezik, költségeik a tudományos rektorhelyettes által kezelt keret terhére kerülnek elszámolásra. Felhívta a figyelmünket az egyetem költségvetésére, de sajnos abból sem derül ki, hogy a doktorandusz önkormányzat mennyi pénzből gazdálkodik, és mennyibe kerülnek A Haza Szolgálatában és a Tudomány Kapujában elnevezésű rendezvényeik.

A PTE DOK elnöke, dr. Cseporán Zsolt, a következő választ küldte:

A Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatának (PTE DOK) működése teljes mértékben transzparens, a szervezet működésével kapcsolatos dokumentációba bárki, bármikor betekinthet. Önkormányzatunk a honlap mellett számos egyéb fórumon is tájékoztatást nyújt tevékenységéről, működéséről, éppen az átláthatóság és a hatékony érdekképviselet jegyében. Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/ptedok/?ref=ts&fref=ts), belső Neptun-üzeneteinkben, vagy a félévente három lapszámmal megjelenő Pécsi Doktorandusz Magazinban (https://goo.gl/aeTV2f) is rendszeresen beszámolunk a DOK munkájáról, adatairól. Ezen túl rendszeres ügyelet keretében személyes konzultációt is biztosítunk, ahol bármilyen kérdés tekintetében az érdeklődő rendelkezésére állunk. A Doktorandusz Önkormányzat költségvetése a Pécsi Tudományegyetem költségvetésének részét képezi, amelyet a Szenátus fogad el, így a szervezetnek – önálló költségvetés hiányában – nincs mit feltöltenie a honlapjára, ugyanakkor a PTE DOK működésével kapcsolatos dokumentációit – ahogy azt a fentiekben is írtam – igény esetén bárki számára elérhetővé tesszük.

Sajnos sem ebből, sem a PTE költségvetési beszámolójából nem derülnek ki a doktorandusz önkormányzat gazdálkodási adatai, pedig a PTE DOK azon doktorandusz önkormányzatok közé tartozik, amelyik ösztöndíjrendszerrel rendelkezik.

A Szent István Egyetem PR-, Sajtó- és Rendezvényszervezési Főosztályának Főosztályvezetője a válasz levelében egy olyan honlapra hivatkozik, amit a Google indexe szerint július 12-én hoztak létre, pontosan azon a napon, amikor megkerestem az egyetemet a kérdéseimmel.

 

 

Az egri Eszterházy Károly Egyetem szintén csak megkeresésünk hatására töltötte fel a küldöttgyűlési jegyzőkönyveket és az elnöki beszámolókat, emellett tájékoztattak minket, hogy ők sem rendelkeznek önálló költségvetéssel, és tisztségviselőik külön díjazás nélkül, önkéntesen látják el feladataikat.

Az Állatorvostudományi Egyetem doktoranduszainak elnöke nyár végéig ígérte a hiányzó adatok feltöltését.

 

Vági Renátó