Nyitottabb Hős utcát!

hős2

A Hős utcai bérlakások piszkos, omladozó fala az ott lakó embereken is nyomot hagy. A rossz, már-már a kivülállónak elviselhetetlen környezet gyakran megnehezíti a társadalmi beilleszkedést. Az állam jelenleg  nem kezeli hatékonyan a mélyszegénységet, a civil szervezetek tevékenységét megnehezíti, stratégiai, cselekvési tervek kidolgozásában nem partner.

 

1xckok

 

A Hős utcai szegregátum egy közel hétszáz fős lakóközösséget foglal magába, amelynek összetétele hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberekből áll. Az iskoláskorú lakók közül nagyon kevesen folytatnak vagy végeztek középfokú tanulmányokat. Egy kutatási eredmény szerint csak egy ember jár egyetemre, a többieknek ez elérhetetlen. Budapesten a Hős utca tranzitzónaként is szolgál a jobb megélhetés reményében vidékről a fővárosba költöző embereknek, akiknek nincsenek más kapcsolataik és innen próbálnak munkát vállalni.

A közüzemi szolgáltatásokat, amelyek a fővárosi viszonylatban is elég drágák, sokan nem tudják fizetni, kilakoltatás után minden lakást befalazott az önkormányzat. A Hős utca 15/A és 15/B háztömbjei jelenleg Budapest egyik legnagyobb dizájnerdrog-elosztó helyszínei annak ellenére, hogy a TEK, a Nemzetvédelmi Egyetem és a Készenléti Rendőrség is ott van a szomszédságában. Az ellenőrzések mindennaposak ugyan, de mindez kevéssé hatja meg az eladókat és a szerhasználókat. Az egyre megújuló vegyi alapú szerek beáramlásának megfékezése a Vám- és Pénzügyőrség valamint a Rendőrség feladata lenne, de nehezen ellenőrizhető az anyagok felhasználásának szándéka. Széles társadalmi rétegeket szolgálnak ki az itt árult kábítószerek, pszichedelikus szerek, a fiatalkorúaktól a középosztálybeli irodai alkalmazottakig. Ezt pusztán megfigyeléssel megállapíthatjuk, ugyanis az 1-es villamos megállójában gyakran találkozhatunk kisebb csoportokban fogyasztókkal, vásárlókkal.

Ezeknek az anyagoknak a rendszeres fogyasztása szakértők szerint rövid időn belül károsítja, teljesen szétroncsolja az emberi szervezetet, idegrendszert, visszafordíthatatlan károkat okoz. A szomszédos kerületben, Józsefvárosban működött a Kék Pont drogambulancia Tűcsereprogramja, ennek a bezárása és hiánya érezhető a Hős utcában is. A telepen jelenleg a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront szociális munkásai látják el az alacsony küszöbű ellátást, szolgáltatást. Nagyon fontos volna további programok indítása a drogprevenció területén.

hős1

Többek között a Hős utcában is működik az A Város Mindenkié Mozgalom lakcímkampánya is, amely után több civil szervezet is azon dolgozik, hogy a bejelentett lakcím alanyi jogon járjon azoknak az embereknek, akiknek lehetőségük sincs arra, hogy állandó lakóhelyet biztosítsanak a családjuknak. Az AVM 2016-ban petíciót adott be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, hogy a lakhatáshoz való jog mindenkit megillessen. A lakcímmel nem rendelkező emberek, ebből 4500 fiatalkorú, kiesik az egészségügyi ellátásból és a közügyek intézéséből (például GYES, családi pótlék és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények).

Legyen szó akár leendő munkáltatóról vagy a kiválasztott oktatási intézményről, ha valakinek a lakcímkártyája egy hírhedt szegregátumra szól, kimondatlanul is indok az elutasításra, főleg ha a jelentkező vélten vagy valósan cigány származású. A kitörés lehetősége így tehát már gyakran a legelső körben elvész. A folyamat innentől kezdve önmagát generálja, a szegregátumban élők pedig gyakorlatilag a saját környezetük fogságába esnek. Az állami integrációs programok gyakran nem elég hatékonyak önmagukban, ezért nélkülözhetetlen a civil és egyházi szervezetek aktív jelenléte. Mint minden társadalmi közeg, a Hős utcai közösség problémái is összetettebbek annál, minthogy egy-egy országosan kiterjesztett segélyezési vagy előzetes felmérést nélkülöző fejlesztési programmal kezelni lehessen őket. A telepet immár 8 év alatt másodszor hagyja ki a helyi vezetés a városrehabilitációs programból. A helyiek szerint elsősorban a társasház eladósítása folyik, annak érdekében, hogy a helyzet elviselhetetlenné váljon.

Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Közhasznú Egyesület elnöke, a telepfelszámolás egyik feltételeként mindenki számára a kommunikáció által átlátható rövid és hosszú távú stratégiai tervezést látná előremutatónak, a helyi lakosság, civilek, egyházi szervezetek és közszolgáltatók aktív bevonásával, amely magába foglalná többek között az intenzív családgondozást, az adósságkezelést, bérlakások felújítását és biztosítását, munkahelyteremtést, a magántulajdonosokkal történő elégedett helyzet kialakítását.

A civil szervezetek önkéntesei gyakran állami intézményeknél is hatékonyabbnak bizonyulnak, mert az alapvető identitás problémákkal küzdő emberekhez közvetlenül elérnek, nincs intézményi nyomás az érintetteken. Képzésekre, mentorprogramra és a média nyilvánosságát felhasználva hatákony állami beavatkozásra lenne szükség, különben a fiatal generációk újratermelik a hasonló problémákat.

 

Horváth Bence

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Péter István

    Selejt emberek gyülekezete, de honnan van pénz a drogokra.

    • Broad34

      Gépkocsifeltörésből, lopásból, kifosztásból…

  • Gábor

    Igazad van Péter István , az újságíró egy tudatlan gyökér .

  • Gabor Toth

    Nem csak a Hős utca a problémás része Budapestnek. Csak most ott jött fel a szar, a föld mélyéről.

  • Ampelfrau

    Na ezt ne. Az ott lakó bűnözőket -és itt most nem a drogra gondolok- áldozatnak beállítani nagy hiba. Ezek a halomozottan hátrányos helyzetű virágszálak rabolják ki fél Budapestet, miattuk nem lehet elővenni az utcán a telefonokat, miattuk kell görcsösen kapaszkodni a táskák füleibe, miattuk kell enyhén izgatottan benyitni a lakásba, hogy vajon kirámolták-e… hadd ne hullassak értük könnyet.

  • Alex Shimon

    Tudnám idézni lézerdzsonit : értéktelen hulladék selejt “emberek” — akik ott laknak . Annyit érnek. Ennyit értek el. Az akaratuk a jobbrafordításra a nullával egyenlő. Ja…. a gubacsi úti verziót ami dettó ugyanez volt vajon hogyan oldották meg???