Mit ígérnek programjaikban a pártok a felsőoktatásnak?

pexels-photo-267885

A parlamenti mandátumokra hajtó pártok ígérnek fűt-fát, mi megnéztük, hogy mit kezdenének a felsőoktatással a programjuk alapján.

 

 

Fidesz-KDNP

A kormánypártoknak továbbra sincs programjuk.

 

MSZP-Párbeszéd (Az MSZP programja nem azonos a Párbeszédével.)

MSZP

Az MSZP kiterjesztené az állami szerepvállalást, ahol ez az igazságosságot szolgálja, és visszavonulna onnan, ahol felesleges a jelenléte. Céljuk, hogy minél többen diplomázzanak, ezt pedig elsősorban pénzbeli ösztönzőkkel képzelik el. A mintatanterv által kijelölt időre az első diplomát ingyenessé tenné a párt, vagyis ha egy diploma 3 év alatt szerezhető meg alapesetben, akkor az első három évet finanszírozza az állam. További bekerülési segítség, hogy a hátrányos helyzetű fiataloknak a bekerülést segítő programokat dolgoznak ki és működtetnek. (Hasonló programok működnek már itthon, a CEU Roma Graduate Preparation Programja alapdiplomás romáknak nyújt segítséget, hogy versenyképes mesterdiplomát szerezhessenek.)

Az ösztöndíjakat 33%-kal emelnék meg. (Itt egy kis fogalmi zavar lehet, ugyanis az ösztöndíjakat elsősorban az intézmények határozzák meg, célszerűbb lenne talán a hallgatói normatíva emeléséről beszélni.) Az oktatóknak béremelést intéznének, és kidolgoznának a doktoranduszok számára egy életpályamodellt. Ami itthon teljes újdonságként hat, az a sabbatical év tervezett bevezetése. A külföldi egyetemek nagy részén az oktatók hét évente egy évet pályázati alapon “kivehetnek”, amikor nem oktatnak, csak az egyetemi fizetésükért kutatnak, akár más országban is.

Az MSZP kiépítene külföldi nyelvtanulási lehetőségeket, és segítené a nyelvvizsga hiányában diplomát nem kapó emberek diplomaszerzését. Külön kiemelték programjukban a CEU autonómiájának és működésének biztosítását.

 

Párbeszéd

A párt keveset ír a felsőoktatási terveiről. Az első diplomát ingyenessé tennék, és kiterjesztenék a mesterképzést, bár ezt nem magyarázzák meg, hogy mit jelent. Az MSZP-hez hasonlóan ők is belengetik a 7-8 évente esedékes pihenőévet, de itt tanárokról írnak, kétséges, hogy ez a felsőoktatásra is kiterjed-e.

 

Jobbik

A Jobbik növelné a hallgatói juttatásokat, és igazságosabb átjárást szeretne az állami és önköltséges képzések között. Ingyenesen biztosítanának nyelvórákat, és több idegennyelven oktatott kurzust szeretnének a kínálatba. Kiemelik a családbarát felsőoktatás fontosságát, ám nem részletezik. Erősítenék a duális képzést, és ezzel összhangban támogatnák a gyakornoki helyeket kínáló vállalkozásokat – ezeket a helyeket a gyakornokok értékelhetnék is.

Kifehérítenék a diákmunkát, és széles körű jogvédelmet biztosítanának a tanulás mellett dolgozó hallgatóknak. Több állami helyet szeretnének látni. A bolognai rendszer bizonyos elemeit eltörölnék, amik a minőség ellen hatnak – ezt nem részletezik.

 

LMP

A legradikálisabb ígéreteket az LMP tette. A GDP 20%-át fordítanák az oktatás egészére, de minőségi alapokon allokálnák. Azonnali béremelést intéznének az oktatóknak, átalakítanák a kancellári és konzisztóriumi rendszert (tehát nem eltörölnék), és újra különbséget tennének az egyetem és főiskola között. Visszavezetnék az egyéni felvételit, nem lenne szigorúan központilag meghatározott keretszám, és ami a legfontosabb: három diplomát és egy doktori képzést finanszírozna az állam.

 

DK

A DK az első tanévet ingyenessé tenné, majd innen szétválnának tanulmányi és szociális alapon a diákok. Egy részüknek ingyenes maradna a képzés, a nagyobb rész pedig havi fix összeggel járulna hozzá a képzéséhez. (Ez a gyakorlatban ugyanolyan hozzájárulásnak tűnik, amit 2008-ban akartak bevezetni, amíg a Fidesz szociális népszavazása ezt el nem törölte. Itt a legjobb 15%-on és a rászorultakon kívül havi 21-30.000 forintot kellett volna fizetni a hallgatóknak.)

Eltörölnék a röghöz kötést, a keretszámokat, és az egyházi felsőoktatási intézmények és a Közszolgálati Egyetem kiváltságait. Fejlesztenék az Erasmus-programokat, és még rugalmasabb tanrendeket várnának el. Több pénzt juttatnának a felsőoktatásnak, és együtt működnének az üzleti szférával.

 

Momentum

A Momentum az első tanévet ingyenessé tenné. Ide egy szociális és tanulmányi alapokon álló felvételivel lehetne bekerülni. A beiratkozáskor már nem kéne a hallgatói szerződést, ismertebb nevén röghöz kötést aláírni. A keretszámokat eltörölnék. A rászorultaknak és a legjobb tanulóknak ingyenessé tennék tanulmányaik egészét. Az oktatók számára kiszámítható előmeneteli rendszert hoznának létre, és segítenék nemzetközi mobilitásukat. Az intézmények autonómiáját megerősítenék. Az egyetlen párt volt, aki nevesítette a hallgatói önkormányzatok reformját, itt teljes átláthatóságot ígérnek, és fontosnak tartják a részvétel növelését.

 

EGYÜTT

Az EGYÜTT programja címszavakban beszél csupán a célokról. Egyetemi felkészítő programokat indítanának, a GDP 1%-át költenék a felsőoktatásra (ami a mostani többszöröse), ingyenessé tennék a teljes rendszert, és ingyenes nyelvoktatást intéznének a hallgatóknak.

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Hangulatjelentő Mszmp

    A Fidesz programja a 2007-ben megjelent: Erős magyarország könyvben van leírva! Nem változott semmi, azt tartja betüről betüre! A többiek meg bátran merítenek belőle! Van, aki a diplomások számát növelné, de ezzel a használhatatlan diplomák számát növelné csak! A kiadott diplomák “piaci” értékét kellene növelni, mert láthattuk a mennyiség a minőség rovására ment! Több pénzt adni a hallgatóknak? Mennyit? És miért?

    • P.Tomika

      és ez a jó mindenkinek?

  • Vidéki

    Was gut und teuer!

    Mindent ami jó és drága megígér az LMP.

    A legradikálisabb ígéreteket az LMP tette.
    A GDP 20%-ÁT FORDÍTANÁK AZ OKTATÁS EGÉSZÉRE,
    de minőségi alapokon allokálnák. AZONNALI BÉREMELÉST INTÉZNÉNEK AZ OKTATÓKNAK, átalakítanák a kancellári és konzisztóriumi rendszert (tehát nem eltörölnék), és újra különbséget tennének az egyetem és főiskola között.
    Visszavezetnék az egyéni felvételit, nem lenne szigorúan központilag meghatározott keretszám, és ami a legfontosabb: három diplomát és egy doktori képzést finanszírozna az állam.

    Mindeközben minden más fontos területre is sokkal többet költenének.

    Talán az LMP MINDENHATÓ?
    Avagy úgy gondolkoznak, mint Bob herceg az operettben: “HA NINCS PÉNZEM, ISZOM HITELBE!”

    • http://anonymand.blogspot.com anonymand

      “Mindent ami jó és drága megígér az LMP.” – mintha a 14. havi nyugdíj bevezetését ígérnék.
      Pont olyan.

  • transformer

    Összevissza, egymásnak ellentmondó ígéretek, a források megnevezése nélkül…
    Ráadásul számos tekintetben visszalépés lenne, mert ma 12 (osztatlan esetén 14) félév államilag finanszírozott, ehhez képest csak az első 3 éves diploma állami finanszírozása nem túl gáláns. Három diplomát ígérgetni persze felelőtlenség, de még a mai lehetőségeknek is alákínálni nem nagy ötlet.
    Az LMP 20 %-a a teljes oktatásra vonatkozna, de az is irreális, viszont fel kellene vinni legalább 7-8 %-ra, mert az ország távlati felzárkózásának ez az alapja. Enélkül marad és bebetonozódik az “összeszerelőüzem-köztársaság” (a találó terminológiáért köszönet a Mérce.hu egyik szerzőjének). Még fontosabb, hogy törvényileg garantálni kellene, hogy százalékosan még recesszió idején sem lenne szabad csökkenteni az oktatási (és egészségügyi) kiadásokat. El kellene érni azt is, hogy legalább a gimnáziumi érettségizők külön költségek nélkül eljussanak egy középfokú nyelvvizsgáig – függetlenül a felsőoktatástól.
    A konzisztóriumi rendszert el kellene törölni (semmi értelme nincs, felesleges belepofázás egyetemi ügyekbe), a kancellári jogkört pedig alaposan visszanyesni, olyan mértékben, hogy az egyetemi autonómiát ne korlátozza. Az üzleti szférával való együttműködést bízzák az egyetemekre, ebbe a pártpolitika ne szóljon bele.
    Sabbatical year helyett egyelőre elég lenne annyit kitűzni, hogy a kutatásra szánt összegekből a mainál jóval többet fordítsanak kifejezetten egyetemi pályázatokra, mert enélkül nem várható el az oktatóktól, hogy kutassanak. Semmiből nem lehet kutatni. A kutatás-fejlesztésre fordított mindenkori GDP-hányad egy részét normatívan erre a célra kellene fordítani. Ami a sabbatical year-t illeti, ha az oktató meg tudja magának szervezni, 6-8 évenként legyen joga fizetés nélküli szabadság terhére élni vele, de ez maradjon az egyetemek, sőt a tanszékek belső ügye. Mert amíg nincs ott, valakinek el kell látnia helyette az oktatómunkát !
    A keretszámok eltörlése számos szakon teljesen irreális. A természettudományos, műszaki, orvosi, agrár szakokon, ahol laborgyakorlat van, nincs fedezet se, dologi sem személyi költségekre. Egyébként is úgy tűnik, hogy a pártok javaslatait olyanok készítették, akiknek ezekről a szakokról fogalmuk sincs.
    Néhány forrást meg lehetne nevezni, ahonnan át lehetne csoportosítani, pl. meg kellene szüntetni a multik adókedvezményeit, abbahagyni a helyi oligarchák presztizs-építkezéseit (stadionok, kastélyok stb. + esetleg Paks 2), az egykulcsos szja helyett progresszív adóból származó bevételeket erre használni – szóval lenne honnan elvonni az oktatásra, de ezeket nevesíteni is kellene.
    Valamiféle kötelezettséget vállalniuk kell azoknak, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt. Ha a diplomát nem itthon hasznosítják, adott normatíva szerint a képzési díj egy részét joggal követelheti vissza az állam.
    A “rászorultak” körét rendkívül nehéz pontosan definiálni, ilyen alapon nem lenne célszerű tandíjmentességet osztogatni, viszont lehetne valamennyi tandíjat kérni az államilag támogatott képzésben is akkor, ha a diák a közepes átlageredményt sem éri el. Ilyen még az államszocializmus tandíjmentes képzésében is volt.
    A HÖK tevékenységét olyan keretek közé kell szorítani, ahol a botrányok megelőzhetők, és a HÖK vezetőkkel szemben tanulmányi és etikai követelményeket kell támasztani, azokat ellenőrizni, és azok megsértését szankcionálni. Kár, hogy a legtöbb pártnak eszébe sem jutott ez a kérdés…
    Valahogy úgy néz ki, hogy mindegyik párt ötletei között lenne elszórtan egy-egy használható, de összességében nem jelentenének igazi javulást a mai helyzethez képest. De ez nemcsak az oktatásra igaz, hanem szinte mindenre, nincs konzisztens “kormányváltó” program. Ezért van esélye a jelenlegi kormányzatnak a maga “elmúltnyolcévével”, a semmi ígéretével, meg a botrányos migrációs hisztériával folytatni a rosszléti állam működtetését.

    • Vidéki

      “lenne honnan elvonni az oktatásra, de ezeket nevesíteni is kellene.”
      De ahonnan elvonnak, ott lenne sírás rívás és fogaknak csikorgatása, valamint következménye lenne a munkanélküliség növekedésében.

      Pontos számításokat kellene végezni, (az általános iskolában tanultak alapján, nem elfogadva azt a tételt, hogy (“Kétszer kettő néha öt”)), hogy mi mennyi és mennyiből lehetne fedezni az ígérgetések megvalósítását.

      • transformer

        Valóban többé-kevésbé pontos számításokat kellene végezni, mielőtt ígérgetnek, és meg kellene mondani honnan és miért akarnak elvenni. De ettől függetlenül jelentős átcsoportosításokra lenne szükség, függetlenül az oligarchia, vagy a futball-maffia sírás-rívásától. Nem fognak beledögleni, ha egy-két kastéllyal/stadionnal kevesebb lesz.
        Csányi amúgy megfelelő helyre került, a FIFA a maffiózók gyülekezete.

        • Vidéki

          “Nem fognak beledögleni, ha egy-két kastéllyal/stadionnal kevesebb lesz.”

          De abból nem jön ki az, hogy A GDP 20%-ÁT FORDÍTANÁK AZ OKTATÁS EGÉSZÉRE: Akárhogy is osztanak szoroznak!

          • transformer

            Nyilván nem, a 20 %, meg a három ingyenes diploma komolytalan. Egyébként nem is lenne szükséges, kb. 7-8 %-ig kellene felmenni. Azt viszont törvényileg garantálni kellene, még recesszió esetén is. Ekkor, ha eleve összemegy a gazdaság, az oktatásra fordított pénz is csökkenne ugyan , de legalább nem onnan vonnának el többet, ahogy azt már Gyurcsányék elkezdték, amikor le akarták nyomni a deficitet. Ezt akarták pl. a felsőoktatásban a tandíjjal pótolni. 2003-ban 6.5 % körül volt a GDP arányos oktatási költségvetés, ezt már a válság előtt lenyomták 5.5 %-ra, a Fidesz meg 2013-ban 4.5 %-ra. Miközben eleve csökkent a GDP is ! Innen emelkedett vissza valamivel 5.5 % alá, ami a növekvő GDP mellett nem is jelentéktelen. De közben irreverzibilis károkat okoztak, az oktatás minden szintjén.

          • Vidéki

            „OKTATÁS (2013):
            A kormányzati kiadások százalékában: GR 7,6% – HU 9,56% – GER 9,7% – SWE 12,4% – FIN 11,2% – DK 12,3!!! (július 8, 2015 Írta pogatsazoltan Átlátszó)

            Tehát Magyarország a kormányzati kiadások százalékában csaknem pontosan ugyanannyit költött 2013-ban, mint Németország!

            ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Government_finance…/hu
            2017. nov. 10. File:Government revenue and expenditure, 2016 (% of GDP) YB17.png
            leolvasható, hogy Magyarország esetében a kormányzati kiadások a GDP kb 47 %át, míg Némerországban kb 45 %-át tették ki.Ebből következik, hogy Németországban a kormányzati oktatási kiadások a GDP 4,4 %-át tehetik ki.

            Ehhez képest a z LMP ígérgetése, hogy a magyar GDP 20 %-át (a kormányzati kiadások több, mint 40 százalékát) oktatásra fordítják, ha nyernek, eszeveszett ígérgetésnek tűnik, ami legfeljebb a bolondok házában fogadható el.

          • transformer

            A jelzett eurostat link nem működik, van viszont másik eurostat statisztika, ahol az derül ki, hogy 2003-2013 között folyamatosan csökkent az oktatásra fordított hányad, és csak 2015 körül emelkedett vissza a válság kezdetén mért értékekre:
            https://444.hu/2017/01/05/a-kormany-sajat-bevallasa-szerint-se-koltott-meg-annyit-gdp-aranyaban-az-oktatasra-mint-a-szocialistak
            Más adatsorokban kissé más százalékok vannak, de a tendencia azonos. Az LMP ígérgetése nyilvánvalóan több szempontból is komolytalan. Továbbra is az a véleményem, hogy a magyar oktatási hányadot 7-8 %-ra kellene emelni ahhoz, hogy elfogadható legyen, és ami még fontosabb, törvényileg kellene garantálni, hogy recesszió esetén is fenn kell tartani a részarányt. Ha ugyanis
            2004, vagyis az uniós deficitpánik óta nem csökkent volna a részarány, akkor
            nem következtek volna be irreverzibilis károk az oktatás anyagi ellátottságában.
            Ettől függetlenül, a jelenlegi kormányzatnak súlyos felelőssége van abban, hogy az iskola is habonyizálódott. A diákokat megpróbálják leszoktatni a kritikus gondolkodásról, meg az összefüggésekben gondolkodásról. Csak a “piac igényeiről” esik szó, holott az iskola, különösen pedig a felsőoktatás feladata nem a piac direkt kiszolgálása, hanem alkalmazkodásra képes tudás nyújtása. Ez pedig nem csupán pénz kérdése.
            Sajnos ebben a vonatkozásban a többi párt részéről sem látok elgondolásokat, legfeljebb a “tananyagcsökkentés” ismételgetését, abból azonban önmagában nem sok terem.
            “Learning without thinking is useless”, de ami legalább ennyire fontos, “thinking without learning is dangerous”.

          • Vidéki

            Google: Kormányzati pénzügyi statisztika – Statistics Explained – Europa EUec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Government_finance…/hu
            2017. nov. 10. – A GDP arányában mért államháztartási összkiadás 2006 és 2007 között mind az EU-28, mind az euróövezet tekintetében csökkent, majd 2007 és 2009 között gyorsan növekedve 2009-ben az EU-28-ban elérte a GDP 50,1%-át, az euróövezetben pedig a GDP 50,7%-át. Ezt követően 2009 és 2011 között a ..

            jobboldalt: 5. ábra: Államháztartási bevétel és kiadás, 2016
            (a GDP %-ában)
            Forrás: Eurostat (gov_10a_main)

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand

            Rendszeresen használhatatlan linkeket ad meg.
            Olyan, minta a skorpió.

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand

            Ebben nagyon igazad van.
            Egyetértek.
            Egyet meg nem.
            Ha olyan jól megy a gazdaság, a valamikor beígért 13., 14. havi nyugdíjat miért is nem adták vissza, illetve meg.
            Pedig az kijönne…

          • Vidéki

            2008-ban Gyurcsány arról beszélt egy vasárnap este az MSZP számára meglehetősen kínosan végződött népszavazás kapcsán, hogy nehéz szétválasztani, milyen motívumok vannak az egyes választók fejében.

            Erre reagált Horn Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője az egyetértően mosolygó SZDSZ elnökhöz, Kókához fordulva:
            “..NEM AZT MONDTÁK FERI, AZT MONDTÁK, MENJ A P…BA, VALLJUK BE. ”

            Én is csak azt mondhatom neked, hogy nem azt mondták.

            2010 ben is a nyugdíjak reálértékének megtartását ígérték, amit bőven túlteljesítettek.

            A tény az, hogy 2016-ig majd 10 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, azt is jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésén túlmenően a nyugdíjasok az elvett 13. havi nyugdíjnak bőven megfelelő többletet is kaptak.

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand

            “A tény az, hogy 2016-ig majd 10 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, azt is jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésén túlmenően a nyugdíjasok az elvett 13. havi nyugdíjnak bőven megfelelő többletet is kaptak.” – sajátos szemlélet, de ez is egy vélemény.
            Kimaradt a 14. havi (beígért) nyugdíj.
            Viszont legalább nem kell, hogy fejedre olvassak hazudságot, ölég ha csak árnyaltabb képet igyekszem adni.

            “Tény, hogy a puszta számokat tekintve térségünkben Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni. A reálértékben számított növekedés azonban 2008 és 2016 között 20 százalék, ami már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is. A Visegrádi-tagállamok közül csak Csehországot és egy kicsivel Horvátországot előzzük meg.”
            “Az átlagbérek változása 2008. és 2016. között szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak időbeliségük tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését. 2017-ben és 2018-ban az emelkedésének üteme előreláthatólag továbbra is a bérek javára tér majd el. Miközben 2008-ban az átlagnyugdíj az átlagbér 72 százaléka volt, 2014-re ez 76-ra nőtt. A Policy Agenda várakozásai szerint a különbség 2018-ra azonban körülbelül 61-ra csökkenhet.”

            és

            “Ezek az arányok jelentősen romlottak 2016-ra, amikor az átlagnyugdíj alig több mint negyedét (26 százalék), az átlagkeresetnek pedig 16 százalékára csökkent a minimálnyugdíj összege.

            Míg az átlagos jövedelmek nőttek, addig a minimálnyugdíj változatlan maradt, ez okozza az elmaradást. A 2008-as, 122 ezer forintos átlagkereset és a 83 ezer forintos átlagnyugdíj 2016-ra 174 ezer forintra, illetve 122 ezer forintra emelkedett. Ez az átlagkeresetek 32 százalékos, az átlagos nyugdíjak 22 százalékos növekedését jelenti.

            Ha viszont reálértéken nézzük meg a növekedést, akkor azt láthatjuk, hogy az átlagnyugdíj reálértéke jelenleg megegyezik a 2008-as reálértékkel, az átlagkeresetek reálértéke pedig 17 százalékkal nőtt.”

            https://uploads.disquscdn.com/images/bc3b9e23ae91c88907472e691ab9959fbabf678c285409030147694731a23790.jpg https://uploads.disquscdn.com/images/9af6d069b6ebaf9182f71649df3d4b07ba4e074721487726fa42df958e1901ee.jpg https://uploads.disquscdn.com/images/6ffed7245f8c12577231f5966789d7d5009ae634b1cfeedf0aa0e7c75a67af0f.png https://uploads.disquscdn.com/images/bb7dd03b5072af5be570610655d02f7db6cf34f17112f33c517ac714119e70b5.png

            Szóval, hol a beígért 14. havi?

          • Vidéki

            “Szóval, hol a beígért 14. havi?”

            Nem volt beígérve, csak a nyugdíjak reálértékének megtartása volt beigérve!

            Ebből következik, hogy ha a dolgozó korosztálynál jelentős reálbér növekedés valósul meg, akkor ha 2016-ig majd 10 százalékkal nőtt is a nyugdíjak reálértéke, nem lehetett nagyobb a dolgozó korosztályok reálbér növekedésénél?

            A keresetek és nyugdíjak grafikon értékelésénél nem kellene elhanyagolni azt, hogy mekkora volt az infláció 2008-ban és mekkora volt 2016-ban?

            Mi a hézag?

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand

            Hazudsz, mint mindig.
            Oszt amikor cáfollak, akkor átvedlesz, Sir Robin-ként bátran elmenekülsz.
            Az meg eszedbe sem jut, hogy a megtévesztésért (nem az enyémért, hanem a többiekéért) elnézést kér.

            “Nem volt beígérve, csak a nyugdíjak reálértékének megtartása volt beigérve!” – “tévedsz”!
            “Orbán kitart: reális vállalás a 14. havi nyugdíj”
            “Orbán Viktor szerint reális vállalás volt a 14. havi nyugdíj, amit a pártja ígért a választási kampányban.
            A Fidesz elnökével az Index készített interjút. Orbán most is tartja a vállalását, de figyelmeztet: ígéretük 2010-ig szólt, most már ugyan nem tudja megmondani, hogy “a teljes összeg tartható-e még”, ám az elvi álláspontot fenntartja.”
            https://www.vg.hu/gazdasag/orban-kitart-realis-vallalas-a-14-havi-nyugdij-142730/
            Használat utasítás: rákattintasz a linkre, oszt bejön a kívánt oldal.
            Ha nem tudsz rákattintani, kérj telefonos segítséget (a pártközpontból).

            “A Fidesz járulékcsökkentési programja révén 14. havi nyugdíjat is lehetne fizetni, állt elő újabb kampányízű felvetésével Orbán Viktor Egerben. A szocialisták szerint a tb-járulék csökkentése valójában elvinné a 13. havi és további három havi nyugdíj fedezetét.
            Orbán Viktor szerint a 14. havi nyugdíj is lehetővé válhat a Fidesz járulékcsökkentési programja révén. A Fidesz elnöke erről Egerben beszélt, a városi sportcsarnokban tartott nagygyűlésen.”
            https://index.hu/belfold/orb8484/
            Erős nyugtató szükséges!
            Ha ráklikkelsz, az oldal bejön.

            “Orbán Viktor szerint a 14. havi nyugdíj is lehetővé válhat a Fidesz járulékcsökkentési programja révén. A Fidesz elnöke erről Egerben beszélt, a városi sportcsarnokban tartott nagygyűlésen, pénteken.”
            http://www.origo.hu/itthon/20060120orban.html
            Használat: mint fentebb.

            “Nem volt beígérve, csak a nyugdíjak reálértékének megtartása volt beigérve!” – “tévedsz”! – hazudsz!!!