Bezárás
Egyéb

Pár napra a kritikai társadalomtudományi szcéna találkozóhelye lett az egyetem Pécsett

Első alkalommal rendezték meg a Társadalomelméleti Nyári Egyetemet a Pécsi Tudományegyetemen. A Nyári Találkozóhoz hasonlóan ezt is szakkollégiumok szervezték és vettek részt rajta, más egyéb szervezetek társaságában. Az esemény célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson szakkollégiumoknak és tudományos műhelyeknek, hogy megismerkedjenek egymással és beszélgetést folytassanak társadalmi kérdésekről. A szervező a Pécsi Tudományegyetem mellett működő Kerényi Károly Szakkollégium volt.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az idén 25. születésnapját ünneplő Kerényi Károly Szakkollégium a saját meghatározása szerint a PTE Bölcsészettudományi Karának szakmai, tudományos és baráti közössége. Megalapítása óta fő küldetése, hogy olyan hallgatók gyűjtőhelye legyen, akik saját szakterületükön mélyebben, az egyetemi kereteken túlmutatóan  szeretnének ismereteket és tudást szerezni. A Szakkollégium célja, hogy támogassa hallgatóinak tudományos munkáját és kutatótevékenységét, és ilyen tevékenységre buzdítsa őket. A Nyári Egyetem is ezzel a céllal valósult meg, hogy különböző területről érkező hallgatókat és kutatókat közelebb hozzon egymáshoz a tudományos diskurzus segítségével.

Társadalomelméleti diszkusszió

A Nyári Egyetemet augusztus 6-a és 10-e között rendezték meg, a nyár legmelegebb napjain, de ez nem zavarta a résztvevőket, hogy fontos társadalmi kérdéseket érintő kutatásaikról eszmecserét folytassanak. Sőt, a jelenlévők számából és aktivitásából külső szemlélő azt is hihette, hogy idén korábban kezdődött meg az egyetemi tanév a pécsi egyetemen. Témák és programok tekintetében az esemény nagyon sokszínű volt:  irodalom,  filozófia,  szociológia vagy akár kultúrtörténet iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatták a saját programjaikat.

A Nyári Egyetem programjának gerincét a délelőtti és délutáni előadásblokkok jelentették. Ezeken többnyire 3 vagy 4 darab, az érintett társadalmi kérdés vagy tudományterület szempontjából egymáshoz kapcsolódó előadás hangzott el. A különböző előadások pedig nagyon sok témát öleltek fel. Az egyik előadáson betekintést nyerhettünk a jugoszláv 68-as történésekbe, a kommunista kori Jugoszlávia életviszonyaiba Csorba Béla, vajdasági magyar költő politikai gondolkodásán keresztül. Volt még előadás, ami a határerőszak, tehát az államok által határvédelem nevén elkövetett erőszak elméleti kérdéseit taglalta, illetve olyan, ami a reproduktív munka helyzetéről szólt jelenkorunkban, a késő kapitalizmusban. Továbbá Noam Chomsky politikai gondolkodását bemutató előadás is volt a repertoárban, és még ennél sokkal több. Ezeket a szekcióknak nevezett előadásblokkokat pedig egy 30-40 perces beszélgetés, vita zárta le, amin a hallgatóság további kérdéseket tehetett fel az előadóknak, témájukkal kapcsolatban.

Az előadások mellett a workshopok jelentették az esemény másik pillérjét. Ezek a workshopok az előadásokkal szemben sokkal interaktívabbak voltak, célja az adott témán belüli résztvevői vélemények és állásfoglalások ütköztetése volt. A workshopok és az előadásblokkok mellett pedig több speciális rendezvény is helyet kapott a Nyári Egyetemen. Volt kiállításmegnyitó, a Társadalomelméleti Kollégium Fordulat nevet viselő folyóiratának, új, digitális kapitalizmusról szóló számának bemutatója, kerekasztalbeszélgetés az A Város Mindenkié (AVM) pécsi és pesti aktivistáival, illetve helyett kapott Bagi Zsolt Az esztétikai hatalom elmélete című könyvének bemutatója is.

Az esemény programjai többször nagyon érdekes társadalmi kérdéseket feszegettek, és beteljesítette célját, hogy különböző szervezetekből, különböző tudományterületekről, nem egyszer különböző országokból érkező hallgatók és kutatók közelebb kerüljenek egymáshoz, és különböző témákról beszélgetést folytassanak. Ezt pedig csak tovább erősítették az esténként spontán alakuló beülések. Mi a Nyári Egyetem végeztével kérdeztük a szervezőket a Kerényi Károly Szakkollégiumból az egész esemény részleteiről, és hogy milyennek látták azt.

Átlátszó Oktatás: Említettétek, hogy volt már előzménye ennek a Nyári Egyetemnek. Mi volt ez pontosan?

Kerényi Károly Szakkollégium: A rendezvényünk egy másfél éve tartott kolozsvári konferencia folytatása. Ezen a konferencián négy szakkollégium (Láthatatlan Kollégium, Pro Philosophia Szakkollégium, Kerényi Károly Szakkollégium, Mérei Ferenc Szakkollégium) tanácskozott két napon keresztül. Régóta keressük a lehetőséget, hogy folytathassuk az itt megkezdett párbeszédet, és hogy a résztvevők körét tovább bővíthessük. Bízunk benne, hogy ez a rendezvény lehetőséget adott minderre, s gyümölcsöző diszkusszióval jutalmazta a lelkes résztvevőket.

ÁO: Kik voltak a rendezvény résztvevői és mi az, ami összeköti őket?

KKSzK: A rendezvényre számos műhely és szakkollégium kapott meghívást, s közülük a legtöbb el is fogadta azt, így jelen volt a Láthatatlan Kollégium és a Pro Philosophia Szakkollégium Kolozsvárról, a Társadalomelméleti Kollégium és a Mérei Ferenc Szakkollégium Budapestről, a Híd folyóirat szerzői köre (Újvidék/Belgrád), illetve képviseltette magát a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye Budapestről, valamint A Város Mindenkié Pécsről. Emellett természetesen a rendezvény házigazdája, a PTE BTK Kerényi Károly Szakkollégium.

Ami a fenti szervezeteket összekötötte az két komponensben lelhető fel: a hazai tudományosság kritikai szemlélete, valamint a társadalomtudományos attitűdök, a szociális érzékenység kibontakozása, amely többé-kevésbé, de egyaránt jellemzi a résztvevő intézményeket, s azok tagjait.

ÁO: Mi volt az elképzelés a program összerakása során? Volt-e valamilyen átfogóbb koncepció?

KKSzK: A program elsődleges célja volt, hogy összekösse a hazai és a határon túli, a társadalmi kérdésekről hasonlóan gondolkodó szakkollégiumokat, tudományos műhelyeket, kutatócsoportokat.

A rendezvény témája kapcsán nem adtunk meg olyan átfogó jeligét, amelyre az előadóknak fel kellett volna fűzni a produktumaikat. Ezzel próbáltunk teret nyújtani a résztvevőknek, hogy ne kelljen a kutatásaikat retorikai bravúrokkal összekötni egy általunk előre kijelölt témához: ehelyett a workshopok, szemináriumok, kerekasztalok és konferencia szekciók olyan rendszerét szerettük volna kialakítani a beérkezett anyagok alapján, melyek lehetőséget nyújtanak a szakmai párbeszédre.

A szakkollégiumok és a műhelyek tagjai által tervezett előadások és programok számos diszciplína területéről érkezhettek (pl.: közgazdaságtudomány, filozófia, politológia, szociológia, pedagógia, történelemtudomány, kultúratudományok, kritikai teológia, kritikai pszichológia stb.). Minden program- és előadástervet örömmel fogadtunk, melynek volt kritikai, emancipatorikus, politikai, társadalmi relevanciája.

Az esemény négy napján konferencia szekciókra, szimpóziumokra, szakmai workshopokra, szemináriumokra, panelbeszélgetésekre, városnéző sétára, filmes programokra és koncertekre került sor.

ÁO: Így az esemény végén milyennek értékelnétek a Nyári Egyetemet? Milyen folytatási lehetőséget láttok benne?

KKSzK: Természetesen nem voltunk biztosak abban, hogy a résztvevők — noha mindannyiuk credoja hasonló a szociális kérdésekben –, hogyan tudnak jól együtt gondolkodni ezekről az aspektusokról.

Mostanra, az esemény lezárultát követően — s rengeteg kedves üzenetet, gratulációt fogadva –, úgy látjuk a céljaink maximálisan megvalósultak. A programokat végig aktív részvétel kísérte, az előadások maguk is kiemelten foglalkoztak olyan kérdésekkel, mint a lakhatás, a kritikai pedagógia, kritikai pszichológia, gender studies, a fasiszta prezentizmus, vagy egy-egy kritikai gondolkodó életművének irodalmi reprezentációja. Az előadások és a workshopok is tartalmas vitát generáltak, amelyek az erre szánt bővebb időkeretet is rendre szétfeszítették.

Az esemény igazi értékmérője annak folytatása lehet, amely várhatóan a következő nyáron Budapesten valósulhat meg. Reményeink szerint a jelenlegi résztvevők mellett újaknak örülhetünk, s az esemény a hazai társadalomtudományosság egyfajta seregszemléjévé nőheti ki magát.

Vági Renátó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom