Bezárás
Oktatáspolitika

Megnéztük, mit takar az EU ifjúság- és oktatáspolitikája

Az Európai Unió rendelkezik oktatási stratégiával és a Bizottságban is szerepel egy oktatáspolitikáért felelős biztosi pozíció. A cikkben bemutatjuk az EU oktatáspolitikájának részleteit.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az EU hivatalos tájékoztatása alapján a szervezet oktatáspolitikájában olyan általános elveket rögzít, mint az európai többnyelvűség támogatása, vagyis az országok közötti kommunikáció és információáramlás elősegítése. Ezt az EU a tanárok, diákok, gyakornokok és fiatalok számára elérhető mobilitási ösztöndíjakkal (Erasmus+, Európai Szolidaritási Testület) támogatja. Az uniós jogszabályok olyan keretrendszert teremtenek, hogy a tagállamok egymás közötti oktatáspolitikai együttműködése biztosított legyen a különböző szakpolitikai területeken.

Az Unió ifjúsági stratégiát készít, amely jelenleg a 6. ciklust jelentő 2019 és 2027 közötti együttműködés alapjait fekteti le az Európai Tanács 2018-ban elfogadott határozata szerint. A stratégia ösztönzi a fiatalok részvételét a demokráciában, közösségi és civil életben. A dokumentum 11 célt fogalmaz meg. Ezek között szerepel a nemek közötti egyenlőség, a minőségi foglalkoztatottság és egy elfogadó társadalom megteremtése, valamint a fiatalok mentális egészsége és jólléte, minőségi képzése. Emellett a fenntartható zöld Európa, a leszakadó régiók fiataljainak felzárkóztatása és a diákszervezetek, európai programok támogatása is cél.

Az ifjúságpolitika legfőbb felelőse az Európai Bizottság oktatás- és ifjúságpolitikáért felelős biztosa, aki jelenleg Mariya Gabriel. 2014 és 2019 között Navracsics Tibor töltötte be ezt a posztot. Mariya Gabriel bolgár politikus korábban EP képviselő, illetve az Európai Néppárt alelnöke volt. Mindmáig a Néppárt női tagozatának alelnöke. Az előző bizottságban a digitális Európáért felelős biztosi pozíciót töltötte be. 2019-es megválasztásától a  Von der Leyen vezette Bizottság tagja.

Az oktatási biztos feladata az európai egyetemek közötti hálózat megteremtése az “Európai Egyetemek” kezdeményezésen keresztül. A projektet 2017-ben a göteborgi csúcson indították el, hogy egy határokon és szakterületeken átívelő megoldást kínáljanak Európa társadalmi kihívásaira, az európai felsőoktatás versenyképességének fejlesztésével. A program illeszkedik a Bizottság európai oktatási térség kezdeményezésébe. Az intézkedéscsomag az életen át tartó tanulás kompetenciák, a digitális tudás, az európai identitás kiépítésén dolgozik, például az európai diákigazolvány bevezetésével. A hamarosan induló európai diákigazolvány program az Erasmus mobilitást teszi könnyebbé a kreditátviteli rendszerrel, valamint a fogadó egyetemek azonnal igénybe vehető könyvtár, szállás és közlekedési szolgáltatásaival.

A digitális oktatási és cselekvési terv koordinációja is a biztos feladata. A terv irányelvei az iskolák internet hozzáférésének támogatása, kiberbiztonság és programozás, mesterséges intelligencia, valamint vállalkozási ismeretek oktatása. A digitális oktatás jelentősége felértékelődhet, ugyanis a járványhelyzet alatt több országban, például Magyarországon, Dániában és Lengyelországban online zajlott a tanítás. Így előfordulhat, hogy az olyan oktatási tevékenységek, amelyekhez nem kell feltétlenül személyes részvétel (pl. nyelvoktatás), inkább online térben valósulnak majd meg.

Az Európai Bizottság évente közzéteszi Oktatási és Képzési Figyelőjét. A 2019 szeptemberi Képzési Figyelő szerint a magyar oktatási adatok jócskán eltérnek az EU átlagától. A korai iskolaelhagyók átlaga csökkent az EU átlagában, Magyarországon viszont nőtt. Illetve a 30-34 éves korosztályban a diplomával rendelkezők aránya jóval alulmarad az EU átlagának.

Az oktatáspolitika része a díjazás és pályáztatás is. Ezt egy aktuális hír példázza, ugyanis  május 5-én az Európa-nap alkalmából az Európai Bizottság kiosztotta a Comenius díjat 22 iskolának, ami az EU-ról szóló kreatív oktatást jutalmazza.

Az Európai Unió Tanácsának horvát elnöksége most júniusban véget ér. Ezzel lezárul az a román-horvát-finn elnökségi trió, amelynek célja a digitalizáció és a nők társadalmi és munkaerőpiaci emancipációjának segítése volt fiatalok számára. A horvát elnökség ifjúságpolitikájában a fiatalok munkavállalását és a vidéki fiatalok helyzetének javítását szorgalmazta. Ennek érdekében a tagállamok – Magyarországról a Nemzeti Ifjúsági Tanács bevonásával – nagymintás kutatásokat készítettek 27 tagállam fiataljaival EU ifjúsági konferenciákon. A következő elnökség szerepét Németország tölti be.

A járványhelyzet és az Uniót fenyegető gazdasági válság változásokat hozhat az ifjúsági stratégia tartalmát tekintve, továbbá az ösztöndíjak és mobilitási programok kérdésében is. Az Unió a költségvetés átcsoportosításával a veszteségek minimalizására törekszik, de előfordulhat, hogy a vártnál nagyobb gazdasági válság az ifjúság- és oktatáspolitikai stratégia finanszírozását megnehezíti.

Cikk szerzője: Láng Péter

Címlapkép forrása: Pixabay.com

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom