Gyöngyöspata önerőből nem tud kártérítést fizetni a szegregált roma tanulóknak

Tavaly jogerős ítélet született arról, hogy összesen 99 millió forintot kap 60 roma tanuló, akiket származásuk miatt hátrányos megkülönböztetés ért az oktatásban Gyöngyöspatán. Az ítéletet a Kúria is jóváhagyta, azonban kifizetés azóta sem történt. A pernyerteseket képviselő alapítványt és Gyöngyöspata polgármesterét is megkérdeztük a témáról.

Januárban írtunk a gyöngyöspatai szegregált diákok kártérítési peréről: Horváth László országgyűlési képviselő a jogerősen megítélt kártérítést képzés, oktatás formájában szeretné törleszteni. A hangzatos javaslat megvalósításáról azonban semmilyen információ nem látott napvilágot.

Gyöngyöspatai szegregációs per: nem derült ki, hogyan képzelik a természetbeni kártérítést

Az elmúlt hetekben a gyöngyöspatai roma tanulók szegregációs perének ítéletétől volt hangos a közbeszéd. Jogerős ítélet született arról, hogy összesen 99 millió forintot kap 60 roma tanuló. Őket származásuk miatti hátrányos megkülönböztetés ért azáltal, hogy rosszabb minőségű oktatásban részesültek, mint a nem roma diáktársaik. Horváth László országgyűlési képviselő a kártérítést képzés, oktatás formájában szeretné törleszteni.

Mivel a jogerős ítélet ellenére azóta sem történt meg a kártérítések kifizetése, megkerestük az ügyben a gyöngyöspatai polgármestert, Hevér Lászlónét, akitől sikerült választ kapnunk kérdéseinkre. Elmondta, hogy egyelőre nem tapasztalta, hogy letiltás érkezett volna a számlára, de egy fizetési felszólítás beérkezett az Önkormányzathoz az egyik felperestől. Arra kérdésre, hogy mikorra várható a kártérítés kifizetése annak a felperesnek, akitől a fizetési felszólítás beérkezett, ezt a választ kaptuk:

„Együtt kezeljük az egészet, így ezt sem tudom teljesíteni külön, hanem a kormányhoz fordultam ebben az ügyben segítségért, amikor majd megkapjuk [a szükséges forrást  – a szerk.] együtt lesz rendezve, nem kezelem külön.”

Hevér Lászlóné úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzatnak szándékában áll a kifizetést teljesíteni, viszont ehhez a kormány támogatására szorulnak. Mint mondta, bízik benne, hogy megkapják az ehhez szükséges forrásokat a kormánytól. Az erre vonatkozó igényt már elküldte az önkormányzat, de válasz még nem érkezett.

„Tulajdonképpen, ha igazából nézzük, akkor elméletileg már tavaly szeptemberben kijött a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete, ami után ugye 15 napon belül fizetni kellett volna, de ugye a Kúria felé felülvizsgálati kérelmet küldtünk, amiben többek között azt is kértük, hogy legyen halasztó hatállyal, mert elméletileg nincs halasztó hatállyal a fizetésre ez a kérelem. Január 2-án jött meg ezzel kapcsolatosan a Kúria döntése, hogy nem adják meg ezt a halasztó hatályt. Hogy őszinte legyek nekem ez már nem teljesen tiszta, hogy mikor is kellett volna fizetni, bár talán már tavaly decemberben.”

Érdeklődtünk, hogy terveznek-e valamiféle garanciát bevezetni, hogy a jövőben ne történhessen ilyen szegregáció. Válaszul a gyöngyöspatai polgármester elmondta, hogy az önkormányzatnak mostmár nincs beleszólása az iskolai ügyekbe, hiszen ez már a tankerület hatásköre. Ugyanakkor másként volt ez 2014-ben, amikor kimondták, hogy ez a fajta módszer, ami Gyöngyöspatán működött, az szegregáció volt. Arra a tényre, hogy a bíróság kimondta, hogy a helyi roma gyerekeket szegregálták, a polgármester azt mondta, hogy

„Én még továbbra sem tudom ezt így elfogadni, dehát nincs mit tenni.”

Ő ugyanis nem tartja szegregációnak az iskola és az önkormányzat által működtetett módszert. Hevér Lászlóné szerint volt elegendő diákuk a csoportbontáshoz, amit „értelmi képességek” alapján tettek meg, hogy mindenki a „maga szintjének megfelelően tudjon haladni”.

Az ügyben megkérdeztük a felpereseket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt is. Az alapítvány arról tájékoztatott minket, hogy folyamatos kapcsolatban vannak az alperesekkel. Megerősítették, hogy a vesztes fél mindezidáig semmit sem fizetett ki a megítélt kártérítésből.

„Egyelőre úgy tűnik, szándékukban áll teljesíteni, de nem látunk a színfalak mögé, mi késleltetheti a kifizetést.“

Kérdésünkre azt is elmondták, hogy legrosszabb esetben a szegregációt átélt diákok végrehajtást kérhetnek, de tekintve, hogy ez hosszú és költséges folyamat, az alapítvány ezt a megoldást egyelőre nem ajánlja az érintett családoknak.

Cikk szerzője: Uzonyi Ádám

Címlapkép forrása: Pixabay.com

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!