Bezárás
Felsőoktatás

Nem számít a hallgatók véleménye a Szegedi Tudományegyetem névváltoztatásának ügyében

A Szegedi Tudományegyetem vezetése az intézmény átnevezését szorgalmazza, ennek érdekében a szenátust is összehívta. Az új név a Szent-Györgyi Tudományegyetem lenne, vagyis a rövidítés (SZTE) továbbra is érvényben maradna. Cikkünkben most annak járunk utána, hogy hogyan vélekednek a névváltoztatásról az egyetemi polgárok, és hogy milyen álláspontot képvisel a témában a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata. 

Támogatási kampány

A Szegedi Tudományegyetem 2000. január 1-jén több intézmény összevonásával (József Attila Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem) jött létre. A mostani névváltoztatással az egyetem leginkább természettudományos-orvosi hovatartozását sugallná, ami összefüggésben lehet a jelenlegi rektor, Rovó László végzettségével, aki maga is fül-orr-gégész szakorvos. 

A névváltoztatás azonban nem ment zökkenőmentesen. Számos egyetemi polgár számolt be lapunknak arról, hogy még csak nem is értesült a névváltoztatás szándékáról, vagy ha igen, akkor nem érti, milyen megfontolásból történne az átnevezés, mi indokolja azt. 

A Veritas, Virtus, Libertas nevű hallgatói csoportosulás közösségi oldalán nyílt levelet írt a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának, amelyben arról érdeklődtek, hogy mi az EHÖK álláspontja a névváltoztatás kérdésében. Levelükben arra is felhívták az EHÖK figyelmét, hogy a hallgatók azok, akik az EHÖK tagjait megválasztják, abban a reményben, hogy a szervezet képviseli majd az érdekeiket az egyetem berkein belül, így a Szenátusban is. Éppen ezért arra is kérték a szervezetet, hogy az október 26-i szenátusi ülésen, amikor az egyetem nevéről döntenek, ne szavazzák meg a zárt ülést és a titkos szavazást, továbbá tájékoztassák az egyetemi polgárokat a szavazásról. 

Választ ugyan az EHÖK-től nem kaptak, a HÖK honlapjára kitett közleményükből tükröződött a hallgatói képviselet álláspontja a névadás kérdésében, mely szerint minden képviselő a saját belátása szerint fog szavazni, és az EHÖK támogatja a nyílt egyetemi döntéshozatali folyamatokat. A szavazás napján pár hallgató is részt szeretett volna venni az ülésen, ám egyikük elmondása szerint

„A szavazáson megjelent hallgatókat akadályozták a terembe való bejutásban a koronavírus járványra hivatkozva, és arra, hogy a teremben nem tudják tartani a kötelezően előírt másfél méteres távolságot. Így azok a hallgatók, akik szerettek volna részt venni az egyetem nevéről döntő nyílt gyűlésen, nem tudtak bemenni, (és így felszólalni sem) [csupán]  a  nyitva hagyott ajtóban hallgatták meg a felszólalásokat. Minderről a Veritas, Virtus, Libertas nevű hallgatói csoport is közzétett fotókat. A gyűlésen a rektor egy előadással készült Szent-Györgyi Albert életéről és munkásságáról, de azt továbbra sem indokolta meg, hogy miért pont most, húsz év után lenne esedékes az egyetem névváltoztatása.  Ezt követően sok dékán jelezte felé, hogy nem is hallottak az egyetemi átnevezés tervezetéről. Az ülést végül elnapolták, mert sok résztvevő akkor hallott először erről a tervezetről, így nem tudott/akart azonnal dönteni. A szavazás elnapolását taps követte.”

Ezt követően kezdte megszervezni az EHÖK az összhallgatói szavazást az egyetemi névváltoztatásról. A szavazásra mindössze négy napjuk volt az egyetemi polgároknak (hétfő, kedd, szerda, csütörtök). Ám ez a négy nap végül kettőre csökkent, az elrendelt rektori szünet miatt (amire azért lehetett szükség, hogy a korlátozó intézkedések hatására elrendelt intézkedéseket végre tudják hajtani: pl. kollégiumokból való kiköltözés és átállás a digitális oktatásra).

A maradék két napban kellett tehát személyes jelenléttel szavazniuk a diákoknak, amit sokan kifogásoltak: „Miért nem lehet a járvány közepén egy online szavazást csinálni?” – merült fel egy lapunknak nyilatkozó hallgatóban a kérdés, hiszen több karon ekkor már rég digitális oktatás zajlott, a hallgatók otthonról tanultak, sokan hazaköltöztek stb., a levelezős munkarendű hallgatókról nem is beszélve.  Egy általunk megkérdezett másik hallgató szerint „sokan a járványhelyzetre való tekintettel nem is engedhették meg maguknak, hogy esetlegesen, ha nem a városban van a lakóhelyük, levonatozzanak egy tíz perces szavazásért Szegedre. Ez nem lett volna sem biztonságos sem költséghatékony.”

Megkérdeztük az EHÖK-öt, hogy miért nem online írták ki az egyetem névváltoztatásáról szóló szavazást. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott válaszukban elmondták, hogy az „Online szavazásról az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat alapszabálya nem rendelkezik, és az EHÖK minden választását, így ezt is közjegyző közreműködésével bonyolítja le.”

A maradék két napban (hétfőn és kedden) élhettek tehát demokratikus jogukkal az egyetem polgárai és voksolhattak az egyetem nevének megtartásáról vagy annak átnevezéséről.

Nem csak a személyes jelenlét okozta azonban az egyetlen gondot. Sok hallgató azt is kifogásolta, hogy az EHÖK túl későn kezdte el szervezni a szavazást és nem megfelelően tájékoztatta erről a hallgatókat. Az információk túl kései átadása, továbbítása a hallgatók felé számos vélemény szerint jellemző a szegedi EHÖK-re. Megkérdeztük az EHÖK-öt, hogy miért ilyen későn értesültek a hallgatók a névváltoztatásról és az erről való szavazás lehetőségéről. Kérdésünkre az alábbi tájékoztatást adta: 

„Az 52 fős Szenátusból 38 fő az október 26-i szenátusi ülés előtt két munkanappal kapta meg a hivatalos előterjesztést.”

Ennek értelmében tehát, a rektor által az ülésen elmondottak (miszerint a névváltoztatás előkészítése már régóta zajló folyamat) nem teljesen fedik a valóságot. 

A szavazás még javában folyt, amikor az egyetem hírportálján megjelent egy közlemény arról, hogy konszenzus született az egyetemi névváltoztatásról. Ennek értelmében a A Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma széleskörű egyetértéssel úgy döntött, hogy a Szegedi Tudományegyetem neve állandó jelzőt kap: »Szent-Györgyi Albert Egyeteme«. Az Általános Orvostudományi Kar felveszi Szent-Györgyi Albert nevét.” A Dékáni Kollégium a rektor mellett működő döntés-előkészítő testület, melynek tagjai a rektor, a kancellár, a klinikai központ elnöke és a dékánok. A hallgatók tehát nem. A közlemény végül az alábbi megállapítással zárult:

Az egyetem demokratikus működése, a vélemények ütköztetése, a kompromisszum keresése ismét eredményre vezetett.”

Egyelőre meg nem erősített hírek szerint a névváltoztatás csak egy intézményi elaprózódási folyamat kezdete lehet, ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyes karait beintegrálnák a Gál Ferenc Egyetembe. Minderről lapunknak egy mesterszakos hallgató mesélt, aki hozzátette, az információ az egyik oktató szájából hangzott el egy  előadás alkalmával. 

Mindezekről megkérdeztük az egyetem vezetését is. Az alábbi kérdéseket juttattuk el hozzájuk: 

  •  mi indokolja a névváltoztatást?
  •  miért pont most van rá szükség?
  • mennyi többletköltséget jelent ez az egyetem számára?
  • igaz-e az a hír, miszerint a Szegedi Tudományegyetem több karát is a Gál Ferenc Egyetem részévé kívánják tenni?

 A válaszra azonban még várnunk kell, mihelyst beérkezik szerkesztőségünkbe, egy következő cikkben közöljük. 

Cikk szerzője: Gödri Rita

Címlapkép forrása: VVL – Veritas Virtus Libertas Facebook oldala

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom