Koronavírus: totális szervezetlenség és káosz az orvostanhallgatók munkába állítása körül 

Az Operatív Törzs a járvány megfékezéséhez az orvostanhallgatók segítségét kérte. A medikusok egy úgynevezett “kötelező önkéntesség” keretében támogatják az Országos Mentőszolgálat munkáját. A kényszerhelyzet szülte kezdeményezés lebonyolítása azonban rendkívül kaotikusnak látszik a rosszul szervezett kommunikáció és az átgondolatlan feladatkiosztási rendszer miatt.

Október 28-án, szerda este kapták meg az első “behívót” a medikusok, melyben arra kérték az ötöd és hatodéveseket, hogy segítsenek a járvány elleni küzdelemben – tudtuk meg a Semmelweis Egyetem egyik hallgatójától. A rektori felhívás azután érkezett, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere arra kérte az orvostudományi egyetemeket, hogy segítsenek a túlterhelt Országos Mentőszolgálatnak a koronavírus PCR teszthez szükséges mintavételezésben.

Az R/10/2020. (X.28.) sz. rektori rendelet az ötödik és hatodik évfolyamos orvostanhallgatókat jelöli ki “kötelező önkéntességre”. Hetente 160 hallgató segíti az OMSZ munkáját mintavétellel és egyéb feladatok ellátásával.

Eredetileg a hallgatóknak október 29-én kellett volna megjelenniük a felkészítőoktatáson. A felhívásban az szerepelt, hogy azok segítségére számítanak, akik „vezetői engedéllyel és legalább két éves vezetői gyakorlattal” rendelkeznek. Ezért sok hallgató, akinél ez a feltétel nem teljesült, eleve nem is jelent meg az oktatáson.

November 1-jén, vagyis a behívást követő első vasárnap, kaptak a hallgatók egy részletesebb e-mailt, amiben leírták a pontos feladatokat, vagyis:

 „Elsősorban kettesével, személyautókkal, a páciensek lakóhelyén kell a mintavételezést végezni, de a mentőbázison is van helyszíni mintavételi pont, ahol szintén lehet segíteni a mintavételezésben.”

Ebből a levélből derült ki, hogy nem csak Budapestre, hanem több megyeszékhelyre, például Győrbe, Tatabányára, illetve Salgótarjánba is várják a hallgatókat. A fővároson kívül dolgozó medikusokat hotelekben szállásoltak el teljes ellátással. Ennek minőségéről megoszlott a hallgatók véleménye, de többségben pozitívan nyilatkoztak róla.

A november 1-jén kiküldött levélben egy új oktatási időpontot is kijelölt az egyetem, másnap délelőttre. A négy alkalomból álló felkészítésen az ígéret szerint „minden szükséges információt megkapnak (rádiózás, gépkocsikezelés, biztonságtechnika, védőfelszerelések használata, mintavételi technika) illetve az önkéntes szerződések megkötésére is sor kerül”. Ez azonban csak ígéret maradt.

A november másodikán tartott oktatásról ugyanis az OMSZ munkatársai kevés információt kaptak. A hallgatóknak egy megosztott Google táblázatban kellett a különböző munkákra jelentkezni, amit azonban az OMSZ munkatársai nem tudtak megnyitni. Ebből adódóan nem számítottak rá, hogy az általuk kért 60 ember helyett minimum 120-an érkeztek hétfőn reggel. Továbbá a mentőszolgálatosok azt hitték, hogy hallgatók már felkészülten érkeznek és csak munkát kell nekik adni. Ahogy azt az egyik forrásunk elmondta:

„Azt se tudták, hogy mi miért vagyunk ott. De egyszerre nem is tudtak elhelyezni annyi hallgatót. Szóval elvittek 40 embert, mi [többiek] pedig ott vártunk a hidegben, hogy történjen valami. De rólunk egy kicsit elfeledkeztek. Szóval legalább egy másfél órát vártunk, mire elkezdtek velünk foglalkozni.”

Az oktatás a kezdeti nehézségek után sem javult érdemben. Az egyetem részéről a Hallgatói Önkormányzat intézte a szervezést, közülük azonban senki nem jelent meg a helyszínen, hogy megnézze minden rendben megy-e. Kérdéseinkkel megkerestük az önkormányzat képviselőit, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Az előzetes kommunikáció hiánya miatt az OMSZ munkatársai nem voltak rá felkészülve, hogy ott helyben kell betanítaniuk a hallgatókat, ami a képzésen is észrevehető volt:

„A menetlevél megírása is úgy nézett ki, hogy kinyitotta azt a füzetet és mondta: »Jó, ezt kell akkor kitölteni. Tök logikus, azt írd bele, ami oda van írva. A rádiózás is így nézett ki. Elkezdte tekergetni, hogy ezzel hangosítod, halkítod, akkor beszélj bele, ha nyomva tartod. Ha felengeded, akkor nem hallanak. És ne beszélj bele máséba. A tűzvédelem az úgy néz ki, hogy ha ég a kocsi, akkor szállj ki. Ha lehet, vidd a telefonod és vedd fel. Ha van lehetőséged hívd a tűzoltókat.« A munkavédelemről pedig annyit mondtak, hogy vigyázzunk magunkra, és ha kutya van a háznál, az zárassuk el. A beöltözésnél pedig kb. megmutatta, de arra is azt mondta, hogy öltözzünk fel logikusan. A tesztelésről pedig csak ennyit mondott: »kérdezd meg honnan akarja, aztán csináld meg, törd bele, csomagold be, ragaszgasd le és ennyi«. De ezt is csak távolról, mi egyszer sem próbálhattuk ki. De azt, hogy meddig tolom, mennyi látszódjon ki a pálcából? Vagy például tíz év alatti gyereknek nem lehet orrba csinálni. Na, ezeket nem mondta el.”

Az OMSZ munkatársait is megkerestük az önkéntességgel és az oktatással kapcsolatos kérdéseinkkel, választ azonban még tőlük sem kaptunk.

Forrásaink azt is elmondták, hogy a hétfői és csütörtöki oktatáson két különböző tesztelési módszert mutattak be. Több hallgató is arról panaszkodott, hogy az oktatás ellenére a munka előtt kellett megtanulnia, hogy mi pontosan a teendője, mindannak ellenére, hogy  az OMSZ-szel kötött önkéntes szerződésben azt írták alá, hogy „az általa [hallgató] ellátandó tevékenység elvégzéséhez szükséges szakképesítéssel, vagy elvárható szakmai ismeretekkel rendelkezik”. Ezt az önkéntes szerződést  hallgatók több példányban is aláírták, de ezek közül egyet sem kaptak meg. Egy hallgató kérdésére az egyik HÖK képviselő csak annyit válaszolt: „nem áll módomban elküldeni” és „ha valamelyik társad most megy, kérd meg, hogy olvassa el helyetted is.”

Az önkéntes medikusok több különböző pozícióban kezdtek el dolgozni. Vannak, akik párosával járnak a városban teszteket végezni, egy sofőr és egy mintavevő. Másokat a híváskezelő központba osztottak be, hogy előre értesítsék a betegeket, a tesztelés várható időpontjáról. Ezeken kívül az ambulancián is segítenek hallgatók a tesztelésben, valamint különféle  adminisztratív munkák ellátásában.

„Az adminisztráció az a zacskók megragasztása, illetve a TAJ kártyák és vizsgálatkérő egyeztetése. De néha abban is kell segíteni, hogy összeszedjük a TAJ kártyákat, vagyis azzal rohangálhatsz. Semmi agysebészet, semmi, aminek köze lenne a munkánkhoz. A rektori e-mailekben azt írják, hogy mi fogadalmat tettünk, hogy segítünk és az önkéntességgel olyan tudásra tehetünk szert, ami majd segít minket a pályánkon. Igen, megtanultam egyenesen ragasztani. Ezen kívül nem sok tudásra tettem szert.”

Ezt azóta sikerült orvosolni további egyetemek bevonásával. A BME november 13-án felszólította a hallgatóit, hogy jelentkezzenek önkéntesnek a már említett városokba a mintavevők mellé sofőrnek. Az önkéntes munkát az egyetem ösztöndíjjal honorálja. Hasonló kompenzációra a Semmelweis Egyetem önkéntesei is számíthatnak, ennek részeletit azonban  még nem tisztázták

A medikusok hatórás műszakban dolgoznak, kivéve, ha emberhiány miatt túlórázni kényszerülnek. Ez a kezdeti időszakban jellemző volt, hiszen a kiforratlan rendszerben nem minden hallgató jelentkezett önkéntes szolgálatra. A logisztika finomodásával, illetve az önkéntes munka tanrendbe való beillesztésével ez a probléma megoldódni látszik. Az átlagosan 85%-os telítettségű táblázatban most már szinte minden hely betelt 

November első hetében az önkéntességet még több hallgatóra terjesztették ki, az egyetem hat különböző karáról hívtak be tanulókat. Emellett sikerült a munkát hivatalosan is beilleszteni az egyetem struktúrájába. A ledolgozott napok függvényében kreditet és ösztöndíjat kaphatnak az önkéntességet vállaló hallgatók. A krediteket szabadon választható tárgyak helyett fogadja el az egyetem. Az ösztöndíj pedig jelenleg 410 forintos órabért jelent, tizenkét órás műszak esetén. Azonban több első héten kezdett medikus még ezektől a lehetőségektől is elesik a rendszer és az elszámolás hibája miatt. Ők jelen állás szerint semmilyen kompenzációra nem számíthatnak a munkájuk után.

A kötelező önkéntes szolgálat mellett a hallgatóknak folyamatosan teljesíteniük kell az egyetemen is. Ennek a kettőnek az összeegyeztetése korántsem egyszerű.

„Elméletileg elfogadnak mindent, hivatalosan nem tekintik hiányzásnak. Gyakorlatilag viszont pótolgatni kell. Az órák videóit feltöltik zoomra, azt meg tudjuk nézni. Illetve tömbösítve tartanak órát, de mindenki csak próbálkozik, ennyire még nem kiforrott a rendszer. Az viszont biztos, hogy folyamatosan pótolnunk kell, különben nem engednek minket vizsgázni.”

Noha a rendszer folyamatosan javul, a legtöbb problémára lassan találnak csak megoldást, ráadásul a követhetetlen kommunikáció továbbra is megnehezíti a medikusok munkáját. A legfontosabb információkat hivatalos e-mailekben kapják meg a hallgatók, a hétköznapi kapcsolattartáshoz és a felmerülő kérdéseknek viszont egy Facebook csoportot hozott létre a hallgatói önkormányzat. A rengeteg kérdés és poszt között azonban elvesznek az igazán lényeges információk.

„Itt gyakorlatilag egy őskáosz van. Ha egy napig nem követed, akkor már fogalmad sincs, hogy mi lesz, hogy lesz. Ráadásul az infók nagy része folyamatosan változik.”

Cikk szerzője: Horváth Kata

Kép forrása: pixabay.com