A koronavírus-járvány, ahogy világszerte, úgy Magyarországon is az egyik legsürgetőbb megoldásra váró probléma, mely az élet minden területére hatással van. Ebben a cikkünkben annak járunk utána, hogy milyen problémákkal szembesülnek hazánkban a második hullám alatt az alsó tagozaton tanító pedagógusok.
Támogatási kampány
A koronavírus-járvány második hulláma miatt sok helyen ismét digitális oktatásra kellett átállniuk az oktatással foglalkozó létesítményeknek. Az oktatási intézmények bezárásáról vagy a digitális munkarendre való átállásról a Oktatási Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Operatív Törzs hozhat döntést.
A november 26-án bevezetett intézkedések értelmében a középfokú oktatási intézményekben 9. osztálytól digitális munkarend lépett érvénybe. Az egyetemek, főiskolák szintén digitális munkarendre tértek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai a tavaszi intézkedésekhez hasonlóan bezártak, ettől kizárólag a rektor engedélyével lehet eltérni. Továbbra is kerülni kell azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartani kell a védőtávolságot, és gyakran és alaposan kezet kell mosni. Mindenfajta gyülekezés tilos. Egy családi rendezvényen maximum 10 fő vehet részt, ezek alól kivételt képeznek a temetések, ahol 50 fő a maximum létszám.
Mindezek ellenére a bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint, az óvintézkedések fenntartása mellett továbbra is nyitva tartanak. A speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Vagyis egy nagyobb csoportnyi ember tartózkodhat egy helyen hosszabb ideig, amennyiben egy általános iskolai osztály tagjairól van szó, vagy temetésről.
Az érintett iskolák persze nem dönthetik el maguk, hogy nyitva tartanak-e. Ezzel kapcsolatban csakis a korábban már említett hatóságok hozhatnak döntést. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már többször fejezte ki tiltakozását az iskolák nyitvatartásával kapcsolatban. Többek között írtak már nyílt levelet Orbán Viktornak, illetve több cikkük jelent meg a szervezet álláspontjával kapcsolatban. Legutóbb pedig Magyarország Kormányához címzett nyílt levélben követelték azt, hogy hétfőtől rendeljenek el azonnali, előrehozott téli szünetet az élet és az egészség védelme érdekében, és haladéktalanul fizessék ki a covid-járvány miatt kiesett munkabéreket. A levél egy részlete szerint:
„Ma, amikor egyetlen nap alatt 182 a halálos áldozatok száma, amikor egész szeptemberben összesen volt 162 áldozata a járványnak, Önök még mindig nyitva tartják az óvodákat, iskolákat. A PDSZ-hez tömegével érkeznek a visszajelzések, hogy igazolt fertőzések esetén sem történik napokig semmiféle intézkedés a járvány terjedésének megakadályozására, az intézményben tanulók és dolgozók védelmében. A bevallottan pontatlan tesztelések eredményével bűvészkednek, hozzászámolva az egészségesekhez azokat, akiket azért nem teszteltek, mert betegek vagy kontaktként karanténban vannak, megtévesztve ezzel a közvéleményt.”
A kormány azonban a PDSZ által megszabott december 7-i határidő lejártát követően sem reagált arra, hogy tervben van-e a téli szünet azonnali elrendelése, illetve a kiesett munkabérek utólagos megfizetése. A határidő figyelmen kívül hagyására a PDSZ sajtóközleményben reagált, melyben megismétlik korábbi követeléseiket és hozzáteszik:
„A gazdaság védelme a kormány, és nem a közoktatási intézményekben dolgozók feladata, nem nekik kell – egészségük veszélyeztetésével – megvédeniük azt!”
Véleményüket alátámasztja számos tanulmány is, melyek szerint az iskolák bezárása és a személyes összejövetelek betiltása a koronavírus elleni védekezés egyik leghatékonyabb formája (lenne).
Ahogyan arról a cikk elején beszámoltunk, a felsőoktatási intézményeket és középfokú oktatási intézményeket a 9. évfolyamtól már bezárták, csak a bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák maradtak nyitva. Cikkünk kapcsán alsó tagozatos gyerekeket tanító pedagógusokkal beszélgettünk a kialakult helyzetről. Nekik az alábbi kérdéseket tettük fel:
A koronavirus.gov.hu oldal tájékoztatása szerint az oktatási intézményekben elindult a célzott oktatási tesztelés A szociális és az egészségügyi intézmények dolgozóinak gyorstesztelése mellett tesztelik a bölcsődei, az óvodai és iskolai dolgozókat is. A gyorstesztelésekbe az orvosi, egészségügyi képzésekben részt vevő egyetemi hallgatókat is bevonják fizetett szakmai gyakorlat formájában.
Van olyan magániskola, ahol szeptember óta minden hét teszteléssel indul, de az államilag fenntartott iskolákban ennek lehetősége sokáig elképzelhetetlen volt. Az állami intézményekben a tesztelés november 20-án végül elindult, azonban december 5-én már be is fejeződött.
„A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint az iskolai teszteléseket követően az Operatív Törzs tovább elemzi az első és második heti adatokat, és később dönt arról, hogy ezekben a szakmacsoportokban lesz-e újabb tesztelés a későbbiekben.” – írja az MTI.
Az adatokat elemezve, a következőket állapították meg:
„A vártnál alacsonyabb részvétel mellett és alacsony fertőzöttséggel zárult a célzott csoportos tesztelés első köre a bölcsődei, óvodai, iskolai, szociális és egészségügyi dolgozók körében. Összesen 181 506-an teszteltették magukat, közülük 2,44 százaléknak, 4436 embernek lett pozitív a mintája. A teljes érintett létszámra vonatkoztatva a pozitivitás 1,64 százalék,”
Az idei tanévben az állami iskolákban mindent megtettek a diákok és az ott dolgozók egészségének védelmében: reggelente az előírtaknak megfelelően lázméréssel indítottak, a folyosókon és gyakran az órákon is maszkot viseltek. Az állam biztosított kézfertőtlenítőt és szappant, maszkot azonban nem. Minderről az általunk megkérdezett pedagógusok a következőket mondták el:
„Lent hőkapu működik és szerencsére fertőtlenítő és szappan is van, de engem az bosszant, hogy ha az állam azt mondja, hogy minden védőeszközt biztosít, akkor miért a tanároknak és a diákoknak kell megvenniük a maszkot maguknak? Miért nem ad az állam valamit, amivel védekezhetünk? Maszkot, pajzsot?”
„Én a szülőktől kaptam egy nagy csomag eldobható maszkot, azt hordom, illetve adom a gyerekeknek, amikor az övék már használhatatlan.”
Bár az is igaz, hogy az EMMI által kiadott Intézkedési terv alapján maszkot nem is kell biztosítani az intézmények számára. A takarítás és fertőtlenítés ellenben szerves részét képezi az Intézkedési tervnek, ám ezt nem mindenhol tudják maradéktalanul elvégezni a takarítók hiánya miatt:
„Öt takarítónő van az egész épületben. Ők sem most, sem tavasszal nem kaptak segítséget. A kormány által beígért katonák hozzánk már nem értek el.”
Az NNK által kiadott Eljárásrend alapján minden olyan személyt, akire teljesülnek a következő feltételek: száraz köhögés, láz, nehéz légzés, valamint a tünetek megjelenését megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt COVID-19 fertőzött személlyel, gyanús esetként kell kezelni. Egy ilyen beteg esetében az egészségügyi szolgáltató döntése alapján kerülhet sor 14 napos elkülönítésre.
A legtöbb iskolában azt kérik a tanulóktól és családjuktól, hogy ha bármiféle tünetet tapasztalnak a tanulón, vagy a közeli környezetében igazolt koronavírus fertőzött van, a gyerek inkább maradjon otthon, de a szülők ezt gyakran nem tartják be, hiszen sokuk már az első hullám alatt kivette minden szabadságát, és nem engedheti meg magának, hogy a gyermeke miatt ismét otthon kelljen maradnia. Abban az esetben,, ha egy diák tesztje pozitív lesz, már nem tudnak mit tenni, kötelező otthon maradnia a gyereknek, de osztálytársai, akikkel együtt tölti a napot, továbbra is bejárnak. Az esetet jelenteni kell az Oktatási Hivatalnak. Ám az, hogy mi alapján döntenek az adott intézmény sorsáról egyáltalán nem egyértelmű. Erről tanúskodnak a megkérdezett tanárok eltérő beszámolói is:
„Ha egy gyerek elkapja, neki karantén van otthon, de az osztálya ugyanúgy bejár.”
Ugyanakkor van olyan magániskola, ahol ha egy gyerek beteg lett, az egész osztály otthon maradt.
„Ha egy osztályban egy gyerek pozitív lett, akkor senki sem mehet abból az osztályból iskolába két hétig. Karantén van a pedagógusnak is meg a gyerekeknek is”
De akár még iskolán belül is képes változni az eljárás. A következőket egy államilag fenntartott iskolában dolgozó pedagógus mondta el:
„Az én osztályom volt az első, ahol megkapták a covidot az iskolában. Egy gyerek tesztje lett pozitív, aztán az enyém és néhány szülőé. Nálunk még volt kontaktkutatás és digitális oktatásra való átállás, a többi osztálynál már nem.
Az osztály két hét karanténba került, és megkaptuk az utasítást, hogy átállunk digitális oktatásra, de még aznap jött a papír, hogy mégsem. Végül hétvégére lett meg, hogy mégis. Szerencsére mindenkinek megvolt a megfelelő felszerelése, így zökkenőmentesen álltunk át a tavaszihoz hasonlóan digitális munkarendre.”
Abban az esetben, ha el is rendelik az osztály digitális oktatásra való átállását, akkor sem ilyen egyszerű az ügy. Erről korábban az RTL Klub Házon kívül című műsora is beszámolt már.
A válaszoknál nagyobb eltérés tapasztalható, ha a gyerek családjában valakinek pozitív lesz a koronavírus tesztje. Mivel az iskola nem rendelhet el tesztelést a diákok körében, és nem kötelezheti a szülőket, hogy bizonyítsák egészségességüket, így
„Nem tudjuk, hányan betegek. Ha valakinél otthon van beteg, az nem járhat be, de ez az egész egy bizalmi rendszerre épül. Lehet, hogy az iskola tele van fertőzött gyerekekkel, de ezt nem tudhatjuk.”
„Vannak furcsaságok. Anyukát tesztelték, de a gyereket beküldte, majd telefonált az iskolának, hogy jönnek érte, mert pozitív lett az eredmény. Van olyan, hogy a tesó pozitív, de a gyerek bejár. És csak a mi osztályunkban volt komolyabb kontaktkutatás.”
„Szerintem nagyon fontos az őszinteség. Bár azt is értem, hogy mindenki félti az állását, és sokan nem merik elmondani, ha betegek, vagy a környezetükben valaki beteg. De fontos, hogy olyan szemléletmód alakuljon ki az emberekben, hogy ne csak önmagukra, hanem másokra is gondoljanak. Ezt nekünk magyaroknak (vagy legalábbis sokunknak) még tanulni kell.”
Egy intézményen belüli bizonyított fertőzés esetén az EMMI és az NNK előzetes munkája alapján az Operatív Törzs dönt arról, hogy az adott intézmény hogyan folytatja tovább az oktatást. Szükség esetén digitális munkarendet vagy rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el.
Az Operatív Törzs jelenleg rendkívüli szünetet rendelt el:
Digitális tanrendet rendelt el:
Különleges esetben, egy pedagógus kérheti, hogy egészsége megőrzése, védelme érdekében ő maga digiális munkarendre állhasson át. Erről bővebb tájékoztatást Kásler Miklós határozata ad. A határozatban felsorolja a kritériumokat a tanár és az intézmény felé is. Ebből az intézményre vonatkozókat idézzük:
De hogy mit is jelent az a bizonyos „megfelelő technológiai színvonal”?
Minderre a PDSZ így reagált:
„A minisztériumi íróasztal mögül nem látszik, de bizony vannak olyan iskolák az országban, ahol még szélessávú internet sincs, nemhogy kivetítő.”
A PDSZ továbbra is kitart amellett, hogy az intézményeket be kell zárni. Ezzel egyes pedagógusok teljes mértékben egyetértenek, mások inkább vállalnák a kockázatot, csak hadd taníthassanak tovább személyes jelenléttel.
Az általunk megkérdezett tanítók így vélekednek a digitális oktatásról:
„Tanítani sokkal jobb személyesen. Az ész azt mondja, át kellene állni ismét digitálisra, de akkor összedőlne minden. Rengeteg orvosnak, ápolónak van pici gyereke, akikkel otthon kellene maradniuk, amitől az egészségügy teljesen bedőlne. Úgyhogy marad az a megoldás, hogy ha valaki elkapja a betegséget, akkor az osztály otthon marad. Már ha otthon marad…”
„Nálunk az év elején levélben megkérdezték a szülőket és a gyerekeket, hogy ők mit preferálnának, és a többség a normál tanításra szavazott. A gyerekeknek szükségük van a közösségre, a szülőknek pedig dolgozni kell.”
Korábban, a tavaszi digitális oktatással kapcsolatban jóval eltérőbb vélemények születtek. Elmondásuk alapján az elején mind ők, mind a diákok élvezték az újdonság varázsát, de nehézségek akadtak bőven:
„A tavaszi digitális oktatás nekem nagy élmény volt és a gyerekeknek is. Másként kellett gondolkodni, ki kellett lépni a komfortzónánkból. Mi szerencsések voltunk, mert otthon mindenkinek megvoltak a megfelelő eszközei, de sok helyen ez nem volt ennyire egyértelmű. Az iskolán belül is volt tanár, akinek nem volt megfelelő számítógépe a digitális oktatáshoz, vagy egyszerűen nehezére esett kezelni azt.”
„Amit még fontosnak tartok, hogy a gyerekek önfegyelmet tanultak. Nem volt olyan, hogy lenémították magukat és mást csináltak. Ment a chat és a mikrofon is. Az elején kicsit nehéz volt, de gyorsan alkalmazkodtak. Mindannyian élveztük, de május felé már nagyon hiányoztak egymásnak.”
„Tavasszal a digitális oktatás eleinte mind a felnőtteknek, mind a gyerekeknek újdonság volt, és mindenki úgy állt hozzá, hogy ez milyen jó. Két hónap után azonban az látszódott, hogy lankad a figyelem, lassul a munkatempó, csökken a belefektetett energia, és mindenki abban reménykedik, hogy május végén, júniusban már együtt lehet a többiekkel. Mert az iskolában zajlik a közösségépítés, az együttes játék és a közös tanulás, ami a digitális oktatásnál nehezen kivitelezhető.
De nem csak egymás hiánya jelentette a legnagyobb problémát. Egyrészt a kontakt órák száma okozott nehézséget. A pedagógusok elmondták, hogy volt, ahol az egész család egy gépet használt, így be kellett osztani, ki mikor használhatja. Emelett arról is beszéltek, hogy a gyerekek szeme nagyon elfárad egy-egy videós óra alatt, és a koncentrációjuk is gyorsan fogy, így naponta maximum 3-4 kontakt órát lehet tartani. Ezen kívül a tanárok számára egy órára való felkészülés sokkal több energiába és munkába került. Visszajelzéseket is nehezebben kaptak a tanulóktól, hisz nem lehettek ott velük, és nem láthatták minden rezdülésüket.
Elmondásuk alapján a harmadikos-negyedikes diákokkal már egész jól működik a digitális oktatás, de ahogy többen mondták:
“Az elsősöknek, másodikosoknak pedig kimondottan nem jó a digitális oktatás. Nekik szükségük van arra, hogy bent legyenek, hogy a tanár tudjon nekik segíteni. Gondolj bele abba, hogy menne digitálisan a betűtanítás elsősöknek. Nálam elsőben, amikor arról van szó, hogyan kell leírni például az A betűt, akkor minden gyerekhez egyesével odamegyek, megfogom a kezét, hogy érezze a vonalvezetést.”
A megkérdezett tanárok számos pozitív élményük ellenére is inkább negatív érzelmekkel gondolnak vissza a digitális oktatásra. Sok problémát és nehézséget tapasztaltak, amelyek még szeptemberben is nehezítették a hatékony oktatást. Ennek ellenére Maruzsa Zoltán Köznevelésért Felelős Államtitkár a tavaszi digitális oktatást sikeresnek és eredményesnek értékelte.
Káosz, információhiány és sok fertőzött van az iskolákban – bejelentőfelületet indított a PDSZ
Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! „Ekezdődött a tesztelés, de arról alaposan megfeledkeztek, hogy mi lesz az eljárás, ha ez a helyzet bekövetkezik”- fogalmaz hétfői bejegyzésében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezt erősítették meg az állami tesztelés elindításának napján az Átlátszónak nyilatkozó pedagógusok is: senki nem tudja, milyen lépések következnek a pedagógusok országos (gyors)tesztelése után.
Cikk szerzője: Radinszky Zsófia
Kép forrása: pixabay.com
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
