Január 11-én újranyitnak a középiskolák, jelentette be 2020. december 16-án Maruzsa Zoltán az operatív törzs sajtótájékoztatóján. A köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy szeptember óta az óvodák és iskolák 63 százalékánál nem volt szükség tanügyi jellegű intézkedésre, például rendkívüli szünetre vagy a tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelésére vagy visszavonására, ez pedig szerinte azt bizonyítja, hogy a védekezés sikeres volt. Az országos tisztifőorvos az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján viszont azt mondta, hogy a védelmi intézkedések fenntartása a jövőben is indokolt.
Támogatási kampány
„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem támogatja a középiskolák január 11-i nyitását” – nyilatkozta Komjáthy Anna, a PDSZ Országos Választmányának elnökhelyettese lapunknak. „Sőt, szükségesnek tartanánk az általános iskolák felső tagozatán is digitális munkarend elrendelését.”
Válaszukat a brit kormányzat tudományos tanácsadó testületének legújabb jelentésével indokolják, ami szerint az iskolák nyitvatartása és zárása – az eddigi feltételezésekkel szemben – jó eséllyel mégis hatással van a vírus szélesebb társadalomban történő terjedésére és az R-szám alakulására, azaz a vírus reprodukciós rátájára, ami azt mutatja, hogy egy fertőzött hány embernek adhatja tovább a fertőzést.
„A jelentésben – meglepetésre – egyértelműen kimutatják az iskolák nyitvatartása és a vírus terjedése közötti összefüggést, azt tanácsolva a kormányzatnak, hogy fontolja meg a teljes oktatási intézményrendszer működtetésének módját.”
A szakszervezet szerint a biztonságos iskolanyitás nem valósítható meg, amennyiben azonban mégis kinyitnának az iskolák, úgy véleményük szerint fokozni kellene az intézményekben dolgozók és tanulók védelmét. Éppen ezért a PDSZ követeli, hogy rendeljék el az oktatási intézményekben a kötelező maszkviselést, valamint biztosítsanak a pedagógusoknak maszkot és plexi arcpajzsot. A PDSZ azt is kiemelte, hogy a pedagógusok mielőbbi oltásával az iskolák bezárásának vagy kinyitásának problémája lekerülhetne a napirendről és megvalósulhatna a kormány szándéka, miszerint a gazdaság talpon maradása érdekében az iskolákat nyitva kell tartani.
„Ha minden óvintézkedés nélkül nyitják újra a középiskolákat, vagy tesznek bármilyen lazítást, az problémát okozhat.” – nyilatkozta Rusvai Miklós virológus az Átlátszó Oktatásnak. „Az adatok tendenciáját figyelembe véve jelenleg nagyon kedvezőek a számok. December eleje óta majdnem felére csökkent a napi elhunytak száma, csökkent az új fertőzöttek száma is. Minden lazítás csak ronthat a helyzeten, a statisztikai adatok esetleges növekedéséhez vezethet.”
Az esetleges iskolanyitás biztonságossá tétele sem egyszerű. „Tesztelni, tesztelni, tesztelni. Ezt mondjuk május óta. A rendszeres tesztelés lassíthatná a terjedést. A nyitásnál jó lenne minden pedagógust, és minden gyereket szűrni, és utána ezt akár hetente vagy kéthetente, rendszeresen ismételni, és a tünetmentes fertőzötteket kiszűrni.” – mondta Rusvai. „Most ezzel lehet megakadályozni, vagy legalább is lassítani, elnyújtani a harmadik hullám kialakulását, ha esetleg úgy döntenek, hogy a gazdaság érdekében lazítanak a korlátozásokon, de minden lazítás, enyhítés a járvány felfutásához fog vezetni.” – teszi hozzá a virológus.
Rusvai Miklós szerint a tömeges oltásokkal lehetne elkerülni a harmadik hullámot. „Addig minden korlátozás-feloldás a harmadik hullám kialakulásának lehetőségét hozza. Különösen akkor, ha Magyarországon is itt van a brit vírusváltozat, ami gyorsabb terjedésre képes. Ennek megjelenése megint csak a harmadik hullám kialakulásának veszélyét növeli.” – véli a víruskutató.
A jelenleg online oktatásban működő középiskolai intézmények újranyitásáról a napokban dönthet a kormány. Kerestük az Oktatási Hivatalt, valamint írtunk az operatív törzsnek is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A legfrissebb fejlemény az, hogy január 6-án Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szerinte a védelmi intézkedések fenntartása a jövőben is indokolt. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pedig bejelentette, hogy az Operatív Törzs javasolta a kormánynak, hogy a középiskolák esetében január 11-e után hosszabbítsák meg a tantermen kívüli digitális munkarendet, vagyis hétfő után is maradna az online oktatás.
Frissítés: január 7-én, csütörtök délelőtt Maruzs Zoltán bejelentette, hogy az operatív törzs a középiskolai digitális oktatás meghosszabbítását javasolja a kormánynak. A köznevelésért felelős államtitkár hozzátette, hogy a kormány a többi intézkedéssel együtt határoz majd a kérdésben, és várhatóan pénteken ismertetik a döntést.
Cikk szerzője: Pusztai Anna
Kép forrása: pixabay.com
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
