Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár január 12-én tett bejelentést a tavaszi érettségikkel kapcsolatban. Az államtitkár szerint a járványhelyzet ellenére a szokott időben és módon kerül majd sor a vizsgákra, illetve az érettségi szóbeli és az írásbeli részét is megtartják. A bejelentés után azonban számos megválaszolatlan kérdés maradt.
Támogatási kampány
Az elmúlt hónapban több diák is petíciót indított az érettségivel kapcsolatban, köztük Farkas Ivett végzős középiskolás is „Személyes oktatást kérünk az érettségiző diákok számára!” címmel. Ivett szerint a lassan fél éve tartó távoktatás keretei között a tanulók nem tudnak megfelelően és eredményesen felkészülni az érettségi vizsgákra.
„Ezért kérjük, hogy engedélyezzék legalább a végzős diákok számára a személyes oktatást (természetesen minden járványügyi intézkedést betartva) az érettségi tantárgyak esetében, így könnyítve a felkészülést és felkészítést!”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) január 12-i bejelentése ezt a problémát is érintette, érdemi részletekre azonban nem tértek ki. Sajtótájékoztatójában Maruzsa Zoltán a személyes találkozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ahol a tanulók vagy tanárok szükségesnek érzik, szervezhetnek speciális felkészítő órákat, mert „sem a pedagógusok, sem pedig a diákok nincsenek kitiltva a középiskolákból”. Hogy milyen gyakorisággal vagy milyen keretek között tarthatnak ilyen speciális felkészítő órákat az iskolák, arra nem tért ki az államtitkár.
A bejelentés értelmében tehát az iskolák saját maguk dönthetnek majd arról, hogy szeretnének-e egyáltalán speciális felkészítő órákat tartani. A lehetőség azonban – a részletek tisztázatlansága miatt – igen sok kérdést vet fel. Példának okáért, ha a speciális felkészítő órák nem kötelezőek, akkor az ott – az egészségügyi kockázat miatt – meg nem jelenő diákoknak hogyan biztosítanak majd a tanáraik ezeket az alkalmakat helyettesítő online felkészítést? Szintén felmerülhet az a kérdés, hogy azoknak a tanároknak, akik vállalják, hogy személyesen készítik fel a diákokat, hogyan tudják majd elszámolni ezeket a túlóráikat? Hiszen a speciális felkészítésektől függetlenül továbbra is meg kell tartaniuk az online óráikat is.
További kérdéses pont lehet az is, hogy hogyan lehetséges a járványügyi előírásokat betarta(tat)ni, amikor egy teljes, nagyjából harminc fős osztály gyűlik össze egy teremben. Az ehhez szükséges védőfelszerelésről és fertőtlenítőszerekről szintén nem esik szó az EMMI közleményében. Az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM diákmozgalom) szerint ezt központilag kellene szabályozni:
„Úgy gondoljuk, központilag kellene elrendelni, hogy a speciális felkészítőkön semmilyen formában ne lehessen kötelező a diákok számára a részvétel, amennyiben a tanuló járványügyi szempontból kockázatosnak találja a bejárást.”
További technikai kérdés, hogy a vidéki diákok hogyan tudnak majd bejárni a speciális felkészítőkre, mivel jelenleg az összes kollégium zárva tart. A jelenlegi kijárási korlátozások mellett nem mindenki számára megoldható a délutáni személyes különóra, más mód pedig nincs a felkészítők megtartására, hiszen ha napközben tartanák őket, akkor a végzős diákok nem tudnának bejárni a többi online órájukra.
A bejelentés továbbá azt sem tisztázza, hogy pontosan melyik órákból lehet felkészítőt hirdetni, illetve hogy ezeket milyen rendszerességgel tarthatják meg az iskolák. Az fő érettségi tárgyakon kívül ugyanis számtalan másik tantárgyból lehet jelentkezni a 2021-es érettségi vizsgákra.
Megkerestük az ügyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), akik hasonló aggályokat fogalmaztak meg az érettségivel kapcsolatban:
„Tekintettel arra, hogy még tippelni sem lehet, hogy a járvány hogyan alakul, kell lennie egy részletesen kidolgozott tervnek arra, hogy mi történik akkor, ha az érettségit mégsem lehet a hagyományos módon megtartani. Azt is tudni kellene, – főként a tanulóknak és a szülőknek – hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik bármilyen okból (veszélyeztetett csoportba tartoznak vagy akár hozzátartozóik tartoznak veszélyeztetett csoportba) nem mernek elmenni érettségizni.”
A PDSZ szerint a tavalyi érettségitől is sokan távol maradtak a járványveszély miatt, akik így a továbbtanulás lehetőségétől is elestek, ezért nagyon fontos lenne, hogy ennek eshetőségét minimalizálja az Emberi Erőforrások Minisztériuma:
„Számot ugyan nem tudunk, mert annak ellenére, hogy nyilvánvalóan rendelkezik az oktatási tárca ilyen adattal, ehhez nem tudtunk hozzájutni. Abból lehet csak következtetni, hogy az őszi érettségire jóval többen jelentkeztek, mint a korábbi években.”
A felmerült kérdéseinkkel megkerestük az EMMI-t is. Az általunk elküldött négy e-mail közül azonban csak az egyikre kaptunk választ, és ebben a levélbe is csak Maruzsa Zoltán január 12-i bejelentését idézték be szó szerint. Telefonhívásainkat az elmúlt egy hétben egyszer sem tudta fogadni az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Az EMMI az ADOM diákmozgalom szerint is elég ködösen fogalmaz. A mozgalom mindenképpen szeretné kérvényezni a bejelentés pontosítását, illetve a tiszta kommunikációt a diákság felé. Az ADOM a PDSZ-szel együtt hiányolja azokat a technikai részleteket, amelyekre mi is rákérdeztünk az EMMI-nél. Emellett több javaslatot tettek az érettségi vizsgákkal kapcsolatban is. Álláspontjuk szerint:
„Úgy, mint tavaly, idén se legyenek megtartva a szóbeli vizsgák. Az online oktatás idején nem volt lehetőségük a szóbeli gyakorlására, így nem javasoljuk az ilyesfajta számonkérést, emellett járványügyi kockázatot jelentene a megtartása. Illetve, mivel az utolsó év anyagát teljes mértékben a digitális oktatás keretei közt tanulták a diákok, így javasoljuk, hogy ez az anyag ne legyen olyan hangsúlyos, mint amit jelenléti oktatás keretein belül tanultak. (…) Javasoljuk egy második érettségi időpont meghirdetését, amelyet júliusban tartanánk meg, hogy a pótfelvételi időszakában még legyen lehetősége azoknak, akik szeptemberben szeretnék egyetemi tanulmányaikat megkezdeni.”
Cikk szerzője: Horváth Kata
Kép forrása: pixabay.com
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
