singular post

Oktatáspolitika

Nem szerepelnek a pedagógusok az oltási tervben, pedig fontos lenne a mielőbbi beoltásuk

Az iskolák zavartalan működésében az egész ország érdekelt, a pedagógusok mégsem szerepelnek a jelenlegi oltási tervben. A WHO és az UNICEF szerint a tanárok nélkülözhetetlen munkaerőnek számítanak, így a beoltásuknak az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetettek után prioritást kellene élveznie. A magyar kormány szerint az iskolák azonban nem tekinthetők fertőzési gócpontoknak.

Támogatási kampány

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által decemberben kiadott, majd január végén frissített oltási tervben annak ellenére sem esik szó a pedagógusokról, hogy az általános iskolák jelenleg is nyitva vannak, a tanárok pedig több osztálynyi gyerekkel vannak egy légtérben naponta. 

Az oltási terv jelenlegi kategóriái alapján egy tanár beoltása csak akkor élvez prioritást, ha 60 évnél idősebb (3. kategória) vagy fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségekkel rendelkezik (5. kategória), de ezen csoportokon belül sem kapnak elsőbbséget. Ezzel szemben a rendvédelmi szervek dolgozói és a közigazgatási szervek kormánytisztviselői a negyedik kategóriában kerülnek sorra.  

Az összes többi nélkülözhetetlen munkavállaló beoltása leghamarabb két kategóriával később, a kritikus infrastruktúrában dolgozók csoportjánál merülhetne fel, az NNK azonban nem részletezi, hogy kik tartoznak ide.

A különbségek az eddigi oltási ütemben akár hónapokat is jelenthetnek.

A WHO az oltás menetével kapcsolatos tanulmányaiban (például itt, itt és itt) külön kiemeli a nélkülözhetetlen munkavállalók beoltásának fontosságát. Mindez a magyar oltási tervben bizonyos kormánytisztviselőkkel és a rendvédelmi szervek dolgozóival ugyan megkezdődik, de kategóriájukból az összes többi kritikus területen dolgozó társadalmi csoport kimaradt, köztük a pedagógusok is.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint „a tanárok nem kapnak prioritást, pedig az egészségügyi és a szociális dolgozók után a pedagógusok vannak kitéve a legnagyobb fertőzésveszélynek”.

 „Ha az iskolákat, óvodákat ismét be kell zárni a pedagógusok, gyermekek, diákok megbetegedései miatt, annak a gazdaságra nézve sokkal komolyabb következményei lesznek, mint tavaly tavasszal voltak.”  – tette hozzá a PSZ alelnöke.

Hasonlóan vélekedett január 26-ai sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke is. Szerinte a tanárok előrébb sorolása az oltási rendben már csak azért is fontos lenne, mert a pedagógusok egészsége minden magyar családra kihat. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmányi tagja szerint a beoltást külön indokolja, hogy a kormány „nem óhajt számottevő támogatást adni sem a munkáltatók, sem a munkavállalók számára, hogy az intézmények bezárása miatt a szülők gyermekükkel otthon tudjanak maradni úgy, hogy emiatt ne kerüljenek egzisztenciálisan veszélybe.”

A PDSZ megkeresésére Kisfaludy László, közoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy szerinte az oktatási intézmények nem tekinthetők fertőzési gócpontoknak. Álláspontja ellen szól azonban a PSZ és a 21 Kutatóközpont január 26-án bemutatott felmérése, miszerint közel minden ötödik tanár elkaphatta a koronavírust.

Továbbá az is, hogy a kormány december közepéig saját bevallása szerint 393 általános iskolában részleges, 31 iskolában pedig az egész intézményre kiterjedő digitális tanrendet rendelt el.

Miközben kommunikációjában a kormány is elkerülné az iskolák bezárását, az eddigi intézkedések nem támogatják a jelenléti oktatásban dolgozó pedagógusok biztonságos munkavégzését a két pedagógus szakszervezet szerint. 

Az NNK-nak és az Operatív Törzsnek feltett kérdéseinkre, hogy kik tartoznak a kritikus infrastruktúrában dolgozók csoportjába, illetve terveznek-e további társadalmi csoportok bevonásával a kategóriákat bővítve, vagy a sorrendiségen változtatva alakítani az oltási terven, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig az oltási terv módosítására utoljára múlt héten került sor: kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók után (1. kategória) soron kívül oltják be a tokiói és a 2022-es pekingi téli olimpiára készülő sportolókat, illetve a magyar futballválogatottat is.

Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy egy, a 444.hu által megszerzett dokumentumból további részletek derültek ki többek közt a különböző prioritási csoportokba tartozók létszámáról és bizonyos csoportok összetételéről. A rendvédelmi és közigazgatási szervek dolgozói között megjelentek például az állami vezetők, de a honvédelem több mint 25 ezer tagja is. Kritikus infrastruktúrának ellenben csak a hatóságilag kijelölt létfontosságú rendszerek (pl. a közművek) számítanak, vagyis a nélkülözhetetlen dolgozók nagy részét, köztük a pedagógusokat ugyanúgy életkoruk és egészségi állapotuk szerint oltják majd be, mint a legtöbb embert.

Simonyi Balázs

Címlapkép: pixabay.com

Megosztás