„Vagy felszállunk erre a vonatra, vagy felhajtanak rá” – tovább dübörög az egyetemek modellváltása

2021. január elején jelent meg a hír, hogy újabb egyetemeken van előkészületben modellváltás. Az érintett egyetemek között volt a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem is. A modellváltást korábban a kormány egy lehetőségként kommunikálta, ám ez a HVG-hez eljuttatott prezentációban már kész tényként szerepelt. Összefoglalónkban a modellváltással kapcsolatos tudnivalókat, a bejelentést követő eseményeket, valamint a szavazások eredményeit ismertetjük.

Az egyetemi szférában végbemenő modellváltás lényege, hogy azokon az egyetemeken, ahol egyébként eddig az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) volt a fenntartó, most az állam létrehoz egy közérdekű feladatot ellátó vagyonkezelő alapítványt, amely onnantól kezdve az egyetem fenntartójaként fog működni. Ez az alapítvány fogadhatja el az egyetem költségvetését, az éves beszámolóját, a szervezeti és működési szabályzatát, a vagyongazdálkodási tervét, de a rektori pályázat kiírása is a hatáskörébe kerül. 

Érvek és ellenérvek

Az ITM prezentációjában az alábbi érveket sorakoztatta fel a modellváltás mellett:

•  Társadalmi és gazdasági igényekre való rugalmasság az egyetemek részéről
• A piac és az egyetemek közötti együttműködések létrejötte
• Egyetemi autonómia mértékének növekedése
• Egyszerűbb döntéshozatal
• Olcsóbb működés
• Ingatlanvagyon tulajdonba vétele az egyetemek számára
• Önálló bérstratégia az egyetem dolgozói számára

A lehetséges kockázatokról és a modellváltás hátrányairól azonban ennél jóval kevesebb szó esett:

• Kiszámíthatatlanabb az állami hozzáállás az alapítványi egyetemekhez hosszabb távon
• Közalkalmazotti státusz megszűnése
• Állami béremelési döntésekből való kimaradás kockázata
• Egyetemi autonómia megváltoztatása

Arra a kérdésre, hogy miért van szükség a modellváltásra, korábban az ITM az Indexnek a következőket írta:

„A kormány a gazdaságfejlesztés és az innováció központi szereplőiként kezeli az egyetemeket, amelyek rugalmasabb keretek között, versenyképesebben működhetnek alapítványi fenntartásban, gyorsabban reagálnak a térség gazdasági igényeire, így a diákok a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülnek.”

Arra a kérdésre, hogy kik döntenek az egyetemek alapítványi fenntartásúvá válásáról, az Innovációs és Technológiai Minisztérium így reagált:

„Az orvos- és egészségtudományi egyetemek maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá. A modellváltáson eddig átesett intézmények a következők: Corvinus Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Neumann János Egyetem,  Soproni Egyetem,  Széchenyi István Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem.”

Nem lehetőség, hanem tény

Palkovics László hozzátette: „Az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az orvos- és egészségtudományi egyetemek ezt kifejezetten kérik.” A HVG birtokába jutott prezentáció (amelyben semmiféle feltételes mód nem szerepel) alapján a modellváltás azonban korántsem lehetőség, hanem tény. 

Ahhoz azonban, hogy a modellváltás valóban megvalósuljon, az egyetemek szenátusának beleegyezése is kellett. Debrecenben egyhangúlag, 65 igen szavazattal döntöttek az alapítványi formára való átállásról. A sajtóközlemény szerint a döntést széles körű egyeztetés előzte meg, ezt azonban cáfolta az a 21 debreceni oktató, akik a Facebookon a 21 debreceni professzor nevű oldalt működtetik. Szerintük ugyanis 

„Az egyetem közössége sem a 2021-24. évekre szóló Intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát előzetesen nem ismerhette meg.”

Bejegyzésükben a professzorok azt is hozzáteszik, hogy: „Egyetemünk átvitele állami alapítványi formába akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése.”

Mindemellett létrejött egy SzabaDEgyetem nevű Facebook-oldal is, amelyet a modellváltás ellenzői hoztak létre, és amely a Debreceniek a felsőoktatási autonómiáért nevű Facebook-csoporttal közösen online petíciót indított az egyetem alapítványosítása ellen.

Fideszes potentátok az alapítványokban

A modellváltás ellenzői attól tartanak, hogy a modellváltás következtében az egyetem autonómiája csorbulhat, hiszen az alapítvány élén álló kuratóriumi tagok személye egyelőre ismeretlen. Nincs garancia arra vonatkozólag, hogy a döntéshozó testületbe szakmailag is kompetens egyének kerülnek, habár korábban Bódis József Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy „A tagokat úgy választották ki, hogy értsenek az adott szakterülethez, a felsőoktatáshoz, illetve a kialakítani kívánt új világhoz, amely felé a felsőoktatási intézményeket kívánjuk vinni.” 

Nagy kérdés azonban, hogy például a Miskolci Egyetem Universitas Miskolcinensis elnevezésű alapítványánál Varga Judit igazságügyi miniszter mennyiben tekinthető a felsőoktatáshoz értő szakembernek. De nem ő az egyetlen kérdéses személy a megalakult kuratóriumok élén.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványban Böszörményi-Nagy Gergely; a Design Terminál igazgatója van jelen; a Neumann János Egyetemért Alapítványban Csizmadia Norbert, az MNB PADMA elnöke; a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója; a Széchenyi István Egyetemért Alapítványban pedig Knáb Erzsébet, az Audi Hungária Zrt. személyügyért és szervezetért felelős igazgatója, ahová egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is bekerült kuratóriumi tagként.

Kétségtelen ugyan, hogy a fent megnevezett személyek korábbi vezetői pozíciójuk és tapasztalataik alapján akár alkalmasak is lehetnének a kuratóriumok vezetésére, ám éppen az ad többek között aggodalomra okot, hogy mivel több cégben vagy éppen állami intézménynél is vezető pozíciót töltenek be, milyen hatékonysággal tudnának emellett még egy ilyen pozícióban is teljes mértékben helytállni. 

A másik probléma a kuratóriumi tagok személyével kapcsolatban az, hogy politikai kötődéssel rendelkeznek, gyakran a jelenlegi kormány egy-egy  miniszteri pozícióját töltik be (mint például Varga Judit igazságügyi miniszter, vagy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter).  Mindez pedig veszélyeztetheti az egyetemi autonómiát.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy Miseta Attila, a PTE rektora nagyon célba talált korábbi mondatával, amely így hangzik: „Szándékunk, hogy legyen pártpolitikus a kuratóriumban, mert komoly lobbierejük van.”

Elveszti közintézmény jellegét

Az egyetemi autonómia csorbulása mellett még számos egyéb probléma is felmerülhet a modellváltás kapcsán, melyekre az Oktatói Hálózat közleményben is felhívta a figyelmet. Kifogásolják például, hogy:

“A nemzet anyagi és szellemi vagyonának jelentős része is kikerül a köz ellenőrzése alól, a választott vezetők kinevezése a kuratórium kezébe kerül, mely visszahívhatatlan és senkinek sem felelős. Az egyetemek elvesztik döntési képességüket a kutatási irányok és az oktatható szakok tekintetében. A kuratóriumi egyetemi modellben elsorvadnak az egyetemek közfunkciói, elsősorban a társadalmi mobilitásban játszott szerepük. Az egyetem elveszti közintézmény jellegét és egy szűk elit kiszolgálójává válik. A társadalom széles rétegei számára nem lesz biztosított a felsőoktatáshoz való hozzáférés, az egyetemi oktatók elvesztik közalkalmazotti státuszukat, így könnyebb lesz őket elbocsátani.”

Debrecennel ellentétben más vidéki egyetemek esetében a szavazás korántsem volt ennyire egyhangú. Pécsett például több, a hallgatók által megszervezett plénumot is tartottak annak érdekében, hogy a modellváltás előnyeit és hátrányait megvitassák, valamint kifejezzék aggodalmukat a hirtelen jött “lehetőség” lehetséges kockázatai iránt.

A plénumon nemcsak a hallgatók, de a rektor is részt vett, valamint olyan egyetemeken dolgozó oktatók és hallgatók is, ahol már megtörtént a modellváltás. Az üléseken elhangzott, hogy a résztvevők elutasítják a modellváltást, valamint felszólítják a Hallgatói Önkormányzatok képviselőit, hogy transzparens felmérések útján kérjék ki a hallgatók modellváltással kapcsolatos véleményét, ugyanis a HÖK képviseli a hallgatókat, a hallgatói képviselet pedig a szenátus negyedét adja, így a hallgatók akaratának közvetítése kiemelten fontos lenne.

Ennek ellenére nem került sor összegyetemi felmérésre a HÖK által, csupán a Free PTE nevű Facebook-oldal üzemeltetői készítettek kérdőívet, amelynek terjesztésére felkérték a HÖK-öt is, akik nemet mondtak a kérésre. A felmérésből (melyben oktatókat, hallgatókat és egyetemi dolgozókat is megkérdeztek) egyébként az derült ki, hogy a kitöltők több mint háromnegyede (78%) ellenzi a modellváltást. A szenátus ennek ellenére megszavazta pénteken az egyetem modellváltását.

A Free PTE aktivistáját, Nyirádi Boglárkát egy interjúban (amely még a szenátusi döntés megszületése előtt készült) arról kérdeztük, hogy mi lesz, ha a szenátus a modellváltás mellett dönt, terveznek-e a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez hasonló megmozdulást? 

„Ezt most a járványhelyzetre való tekintettel nagyon nehéz lenne kivitelezni, nyilván a korlátozások nem teszik lehetővé például a demonstráció lehetőségét. De azt tudom mondani, hogy mi mindenképpen tovább visszük a Free PTE kezdeményezést. Tovább  működünk online, és szeretnénk tájékoztatni, információkat átadni. Az, hogy a vírushelyzet miképpen fogja alakítani ezt az egészet, azt még nem tudom, abban azonban bizonyos vagyok, hogy személy szerint én például a személyes demonstrációig is elmennék.” – mondta Nyirádi.

Muszáj, vagy nem jön pénz

A Free PTE-hez hasonló kezdeményezés indult Szegeden is, ahol a Free SZTE nevű Facebook oldal azért jött létre, hogy megvédjék és kiálljanak a Szegedi Tudományegyetem autonómiája mellett. Pécsi mintára ők is plénumot szerveztek, valamint az egyetem négy karán január 28-án tartott online tanácsülésen elutasították a modellváltást. Ennek ellenére a közmédia híradója még bőven a szenátusi szavazás előtt már tényként kezelte az egyetem modellváltását.

A szenátus a végleges döntésről január 29-én szavazott. Az ülés rendkívül kaotikus volt, ám végül 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás leadásával zárult, a modellváltás tehát itt is eldőlt. Arról azonban, hogy miről is szavaztak tulajdonképpen, sok esetben téves információk hangzottak el. Két javaslat is a szenátus elé került aznap: az egyik az egyetem vezetésének véleményét taglalta a kérdésben, a másik pedig Szajbély Mihályét, aki garanciát kért arra, hogy kik kerüljenek az intézményt irányító alapítvány kuratóriumába.

Rovó László, az egyetem rektora ezen a ponton igen zavarosan vezette fel a szavazást: 

„Először arról szavazunk, hogy erről az előterjesztésről szavazzunk-e a későbbiekben. Az SZTE kiegészített előterjesztéséről szavazunk most, hogy utána erről az előterjesztésről szavazzunk. Ez nem azt jelenti, hogy most ezzel megszavazzuk, hanem arról fogunk szavazni, hogy ezt a változatot fogjuk…”

Ekkor szólalt fel Dömötör Máté jogi főigazgató, és tisztázta, hogy egyben szavaznak mindkettőről. Így alakult ki a 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodó végeredmény. A dolog pikantériája, hogy Szajbély professzor módosítását nem is tárgyalták meg, valamint szót sem kaphatott a szavazás előtt. 

Érdekes megvilágításba helyezik a szavazás hangulatát Rovó László szavai, aki még a szavazás előtt az alábbiakat válaszolta Törőcsikné Görög Mária, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánjának kijelentésére, miszerint ő a Jogtudományi Kar véleményét fogja a szenátusi ülésen is képviselni (ez egyébként 22 nemet, 3 igent és 4 tartózkodást jelentett):

„Ha nemmel szavaznak, akkor a szolidaritási alapon érkező kari támogatások csökkenni fognak, és nem azért, mert nem akarják adni majd, hanem mert nem lesznek.”

A Semmelweis Egyetem szenátusa 41 igennel és egy tartózkodással szavazta meg a modellváltást január 28-án. Az egyetem oldalán az olvasható, hogy:

„Az egyetem hat karával, köznevelési és szakképzési intézményeivel, valamint az orvos- és egészségtudományi képzéssel szerves egységben lévő klinikai központjával együtt megszavazta, hogy az állam által alapított, közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány fenntartásában működjön.”

Mindehhez hozzátették azt is, hogy „Az állami finanszírozású képzések típusát, összetételét, nagyságrendjét a működési modell változása nem befolyásolja, és az egyetem társadalombiztosítás által finanszírozott betegellátó tevékenysége is változatlan marad.”

Tiltakoznak, de hiába

Időközben számos megmozdulást szerveztek az egyetemek modellváltása kapcsán. 2021. március 15-ére például Szegeden szerveznek tiltakozást a Rektori Hivatal elé, amely természetesen csak akkor kerül majd megrendezésre, ha azt a járványügyi intézkedések már lehetővé teszik azt.

Mindemellett a Civilek az egyetemi autonómiáért nevű szervezet petíciót indított, amelyhez bárki csatlakozhat (eddig közel 6 ezren írták alá). Az aláírók között többek között olyan szervezetek is szerepelnek, mint pl. a Transparency International Magyarország, a PDSZ, a Greenpeace Magyarország Egyesület, az Amnesty International Magyarország stb. 

Habár az alapítványosítás megszavazói az egyetemi modellváltás előnyeit hangsúlyozták, egy korábban már modellt váltott egyetem oktatói most arról számoltak be a szeged.hu-nak, hogy: „Az alapítványi átalakuláskor elhangzott ígéretekből szinte semmi nem valósult meg.”

Gödri Rita

A címben szereplő idézet forrása: Lengyel Péter, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja. Címlapkép:pixabay.com