Az utóbbi évtizedben jelentős változások mentek végbe Magyarország különböző szektoraiban, amelyek közül kiemelkedik a közoktatás, amit a 2010 óta regnáló Orbán-kormány nagy terveket előkészítve kívánt átalakítani. És valóban, a közoktatást sikerült állami kézbe összpontosítani, vagyis megvalósult a fő cél, a centralizáció. Az önkormányzati fenntartás alatt álló iskoláktól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon át végül eljutottunk a Klebelsberg Központig, de vajon itt megáll-e az átalakítás folyamata, vagy várható további, a teljes rendszert érintő változtatás?
A 2013-as év nagy fordulópont volt a magyar közoktatásban: az addig önkormányzati fenntartás alatt álló iskolák köznevelési feladatellátása állami kézbe került. Hoffmann Rózsa, az akkori oktatásért felelős államtitkár már 2011-ben is hangsúlyozta a rendszer átalakítására és az állami szerep növelésére való igényt:
„Az állam korábban lemondott arról, hogy a legfontosabb vezetési-irányítási funkciót, vagyis az ellenőrzést gyakorolja. (…) Az állam szerepét növelni kell, mert az állam akkor tudja garantálni az oktatás színvonalának növelését, ha eszközök vannak a kezében.”
2012 nyarán ez az igény pontosításra került, és bejelentették egy nagy, állami intézményfenntartó központ létrehozását, amit Klebelsberg Kunóról, Magyarország 1922–1931 közötti közoktatásügyi miniszteréről neveztek el. 2012. szeptember 1-jével már hivatalosan is megalapították a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, röviden KLIK-et.
Az Országgyűlés 2012. november végén fogadta el a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételére vonatkozó törvényt, ami alapján 2013. január 1-től a pedagógusok munkáltatói joga, a bérfinanszírozásuk, valamint a taneszközellátás is az államhoz tartozó feladatok közé került.
Ez a változás az ország 1,2 milliónyi tanulóját érintette, nem is beszélve a 120 ezer pedagógusról és 30 ezer iskolai alkalmazottról, akik a KLIK irányítása alá kerülő 3000 intézmény valamelyikében dolgoztak. Ezzel a KLIK vált az ország legnagyobb munkaadó intézményévé. A helyi szervei az újonnan létrehozott tankerületek lettek, melyekből összesen közel kétszázat hoztak létre.
A járási tankerületek az általános és középiskolák, a megyei tankerületek pedig a szakképző iskolák, a kollégiumok és a pedagógiai szakszolgálatok felügyeletét vették át. Minden tankerület élére egy-egy igazgatót neveztek ki, akik feladata az átvétel irányítása és az iskolák működtetése volt.
Az átállás azonban enyhén szólva sem ment zökkenőmentesen. Pénzügyi szempontból már a kezdetektől fogva óriási problémák voltak, az államosításhoz szükséges források ugyanis már ekkor sem álltak kellő mennyiségben rendelkezésre.
Az állami bürokrácia betört az iskolákba, és már a napi működéshez szükséges eszközök beszerzése, például a kréta vásárlása is nagy fejtörést okozott, hiszen az iskolák innentől kezdve önálló bankszámlával már nem rendelkeztek, minden igényükkel a helyi tankerületi központhoz kellett fordulniuk.
Ezek a folyamatok gyakran hosszan elhúzódtak, és sok esetben a kérések forráshiányra hivatkozva elutasításra is kerültek. Az iskolában tanítók több alkalommal is hangot adtak nemtetszésüknek, petíciót is indítva az államosítás ellen. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elment egészen odáig, hogy 2014 tavaszán a KLIK megszűnését javasolta, mivel „a KLIK nem segíti, hanem gátolja a közoktatás működését, és káros” – nyilatkozta Mendrey László, a szervezet akkori elnöke.
A KLIK a tiltakozások ellenére azonban nem került megszüntetésre, így az évek folyamán egyre több és több probléma merült fel, amiket elsősorban a forráshiányra lehetett visszavezetni. A centralizációval, amivel elsősorban a köznevelés színvonalát kívánták emelni a kormánypárti politikusok, valójában éppen az ellenkezőjét érték el. 2015-ben már arra is volt példa, hogy a tanárok csak több hetes, hónapos késéssel kapták meg fizetésüket azért, mert a KLIK-nek nem volt elegendő pénze.
2016 januárjára a KLIK már több mint 17 milliárdos tartozást halmozott fel, aminek következtében országos szintű ellátási gondok alakultak ki az iskolákban.
Az állami dominancia, valamint az ilyen szintű központosítás az oktatás terén egy roppant sok hibával működő, már-már a működésképtelenség határát súroló rendszerhez vezetett.
Még az EMMI háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) kutatása szerint is súlyos rendszerszintű hibákhoz vezetett a centralizáció, ami végső soron az oktatás normális működését is gátolta.
2016-ra világossá vált, hogy reformokra van szükség, a KLIK nem működhet tovább változatlan formájában. Még Balog Zoltán, akkori emberi erőforrás miniszter szerint sem működött megfelelően a Fidesz-KDNP által elképzelt központosítás. Az RTL Házon kívül című műsorában Balog kijelentette, hogy: „Túltoltuk a biciklit egy kicsit”.
Nem túlzás azt mondani, hogy az intézmény közutálat tárgyává vált, így a kormány nem halogathatta tovább a változtatásokat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2016. december 31-én az egységes, egy költségvetési szervként működést tekintve megszűnt. Ezt követően, 2017. január 1. után a hivatalos neve Klebelsberg Központ lett, amely középirányító szervként az átalakított tankerületi központokat felügyelte.
Az eddigi közel kétszáz tankerületből az átalakítások folyamán hatvannál is kevesebb tankerületi központ lett, amik önálló költségvetéssel és jogi személlyel rendelkeztek. Balog Zoltán ezeket a tankerületi központokat 58 „kicsi KLIK”-ként definiálta, összevonva a fenntartói és működtetői jogokat az állami intéményekben, amik addig a pontig gyakran zavarokat okoztak. Ezek a tankerületi központok tehát nagyobb önállóságot kaptak, a korábban a bürokrácia okozta problémáik csökkentek.
A tavaly márciusban berobbant COVID19 járvány mindenki számára addig nem tapasztalt, új helyzetet teremtett az egész világon. Szinte mindenhol online oktatás vette át az addig természetesnek számító élő, tantermi oktatást. Magyarországon is így történt, azonban a pandémia és az ezzel együttjáró, újonnan kialakult helyzet teljesen felkészületlenül érte a közoktatás rendszerét. A digitális tanrendnek nem volt eddig múltja, sem hagyománya az országban, a modernizáció ilyen formában elkerülte az iskolákat. A gyors és hirtelen váltás természetesen nem ment végbe problémamentesen.
A diákok és a tanárok egyaránt megszenvedték az utóbbi hónapokat, hiszen nem mindenki rendelkezett megfelelő technikai eszközökkel, vagy akár elegendő tudással az újfajta számítógépes programok használatának elsajátításához. Állami szinten nem könnyítették a munkájukat, támogatást jóformán egyik fél sem kapott, leszámítva az először 30 napos, majd meghosszabbított ingyenes internetszolgáltatást, amit novembertől biztosítottak a középiskolásoknak és tanáraiknak (ezt márciustól kiterjesztették az alapfokú oktatási intézményekre is).
Az idén márciusban bevezetett újabb korlátozások óta az általános iskolák tanulói is átálltak a digitális tanrendre. Már az online oktatás első napján komoly problémák merültek a köznevelési intézmények oktatásszervezői feladatait ellátó informatikai rendszerrel, a KRÉTÁ-val, amelynek használata 2017 óta kötelező az iskolákban. Valószínűleg túl sokan próbáltak meg egyszerre hozzáférni a rendszerhez, ami nem bírta a terhelést és összeomlott.
A rendszer kifejlesztésére a magyar kormány 8 milliárd forintot költött, emellett tavaly nyáron ígéretet tettek arra is, hogy felkészítik és bővítik, hogy megfeleljen egy esetleges következő hullám okozta digitális tanrendnek.
A COVID19 miatti helyzet egyik legégetőbb kérdése azonban a pedagógusok védelme, esetleges beoltása lenne. A magyar kormány által kijelölt oltási tervben nem szerepelnek, mint veszélyeztetettek, továbbá nélkülezhetetlen munkaerőnek sem számítanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már januártól kezdve sürgeti a pedagógusok minél előbbi beoltását és prioritását, hiszen ez szinte elkerülhetetlen és kulcsfontosságú lépés lenne az oktatási intézmények újranyitásának érdekében.
Mára olybá tűnik, hogy kérésük meghallgatásra talált (körülbelül 3 hónap várakozás után), a kormány ugyanis bejelentette az óvodai és iskolai pedagógusok, valamint a bölcsödei dolgozók beoltását. Orbán Viktor ígéretet tett arra, április 10-ig minden jelentkező megkapja a koronavírus elleni vakcina első dózisát. A már korábban regisztráltak jövő héten kaphatják meg az oltóanyagot, akik viszont ezt még nem tették meg, azoknak március 29-ig volt idejük arra, hogy jelezzék igényüket. Ők valószínűsíthetően a húsvétot követő héten kerülhetnek sorra. A kormányzati tervek szerint április 19-én országosan újranyithatnak az óvodák, valamint alapfokú és középfokú oktatási intézmények, addigra azonban nem fog kialakulni az április elején beoltott közoktatási dolgozók védettsége.
A 2016 óta eltelt négy év alatt ilyen, a már leírtakhoz hasonló mértékű változtatás nem történt a közoktatás terén. A jelenlegi rendszer közel sem tökéletes, hiszen maga a központosítás nem szűnt meg, a KLIK megváltozott és vesztett az eredeti jogköreiből, de az intézmény lényege ugyanaz maradt.
A hibáit pedig a már lassan egy éve tartó járványhelyzet csak még jobban kihangsúlyozza. Ahogy azt Radó Péter oktatáskutató a Magyar Narancsnak adott 2018-as interjújában elmondta: „Az oktatási rendszer minősége és hatékonysága folyamatosan romlik, az intézményei lepusztulnak, egyre kevésbé képes arra, hogy életesélyeket nyújtson gyerekek nagy tömegei számára”.
Olybá tűnik, hogy egy, az egész rendszert átalakító reformra lenne szükség a problémák elrejtése helyett.
van Dommelen Írisz
Címlapkép: Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében juttatott ingyenes tanszercsomagokról tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2019. augusztus 14-én. Ingyenes tanszercsomagot kapnak a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekei az iskolakezdésre. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
