Április 19-én újraindulhatott a jelenléti oktatás az óvodások és alsó tagozatosok számára. Sok szülő azonban korainak tartja az online oktatás megszüntetését, ezért úgy döntött, óvatosságból továbbra is otthon tartja a gyerekét. Erre meg is van a lehetőség, azonban nem minden iskolában nézik jó szemmel a hiányzásokat. Osztályozó vizsgával és évismétléssel való fenyegetés mellett volt, ahol kijelentették: a teljes osztály hiányzása esetén sem tartható meg a tanóra digitális formában.
Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
Április 6-án a járványügyi tájékoztató oldal beszámolójából kiderült, hogy sikerült elérnünk a 2,5 milliomodik beoltottat is (helyesebben: ennyien kapták meg eddig az első oltásukat), így a kormány időszerűnek látta a korlátozó intézkedések egy részének feloldását. A még aznap megjelent kormányrendelet szerint ez többek között a jelenléti oktatásra való visszaállással járt volna az óvodák és iskolák esetében.
Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára pár nap múlva úgy nyilatkozott, hogy „annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, soron kívül immunizálják a pedagógusokat, akik közül már több mint 100 ezren megkapták a vakcinát”. A kormány is többször hangoztatta az elmúlt napokban a pedagógusok oltásának sikerét, legutóbb például az április 18-i Facebook-posztjában:
(null)
Ahogy azonban a kommentelők között több szakmabeli is megjegyezte, erős túlzás soron kívüli oltásról beszélni, és az sem teljesen igaz, hogy védetté váltak a pedagógusok az április 19-i nyitásra. Sokan ugyanis még csak az első oltást kapták meg (az óvodai-iskolai dolgozók oltása március végén kezdődött el), a legtöbb vakcina pedig a második oltás beadását követő pár hét után éri el maximális hatékonyságát.
Az Operatív Törzs április 19-i sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos is beszélt a pedagógusok oltási kampányáról. Beszámolt többek között arról, hogy a harmadik körös oltási kampány lezárult a hétvégén, így összességében 200 ezer pedagógus, óvodai és bölcsődei dolgozó kapott oltást. Közülük az április 17-i hétvégén 31 ezer embert hívtak be, és 32 százalékuk élt az oltás lehetőségével. Az első két oltási kampány során a behívottak 80 százaléka jelent meg.
A három hétvége alatt 210 ezer köznevelésben dolgozóból 153 ezren kaptak oltást, ami 73 százalékos arány.
Voltak ugyanakkor olyanok is (52 ezren), akik már korábban (életkoruk vagy veszélyeztetettségük okán) megkapták a vakcinát – tette hozzá a tisztifőorvos. Még február közepén írtunk arról, miért jelent problémát, hogy a pedagógusok nem szerepeltek külön az oltási tervben:
Nem szerepelnek a pedagógusok az oltási tervben, pedig fontos lenne a mielőbbi beoltásuk
Az iskolák zavartalan működésében az egész ország érdekelt, a pedagógusok mégsem szerepelnek a jelenlegi oltási tervben. A WHO és az UNICEF szerint a tanárok nélkülözhetetlen munkaerőnek számítanak, így a beoltásuknak az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetettek után prioritást kellene élveznie. A magyar kormány szerint az iskolák azonban nem tekinthetők fertőzési gócpontoknak.
Mindezek alapján nem csoda, hogy többen hangot adtak az iskolanyitás miatt érzett aggodalmuknak, és több szülőről lehetett hallani a napokban, akik kijelentették: nem engedik iskolába menni gyerekeiket.
Az eredeti tervek szerint minden oktatási intézményben visszaálltak volna jelenléti oktatásra, április 14-én azonban Orbán Viktor már arról beszélt, hogy az újranyitás egyelőre csak az óvodákra és az általános iskolák alsós tagozataira fog vonatkozni. A felső tagozatosok – a középiskolásokkal egy időben – május 10-én térhetnek vissza a tantermi oktatásra, addig maradnak nekik a digitális felületeken tartott órák.
Az Átlátszó birtokába került, általános iskolai intézményvezető által küldött tájékoztató levelekből kiderül, hogy alig egy héttel a tervezett április 19-i újranyitás előtt még semmilyen információval nem tudott szolgálni az iskola vezetősége az érdeklődő szülők számára a hiányzásokkal kapcsolatban, ahogy arra sem tudtak konkrét választ adni, hogy mi történik, ha mégsem küldik a szülők iskolába gyerekeiket.
Szülői tájékoztató április 13-án
Egy nappal később már arról írt az ominózus iskola vezetése, hogy több aggódó szülői visszajelzést kaptak az újranyitással kapcsolatban: „nagyon sokan jelezték, hogy tartanak a vírustól, féltik a családjuk egészségét, ezért nem szívesen engednék iskolába gyerekeiket”. Ekkor már az is szóba került, hogy a járványhelyzetre hivatkozva lehet kérelmezni a tanulók hiányzását az intézményvezetőnél.
A második levél április 14-én
A harmadik, április 16-án kiküldött szülői tájékoztató arról igyekszik meggyőzni a szülőket, hogy érdemes „mérlegelni”, mielőtt kérvényezik a gyerek otthonmaradását. Az intézményvezető többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy „nagy a távol maradó gyermekeknél a végleges leszakadás veszélye”, akiket ha így engednek tovább, akkor „esetleg kudarcra vannak ítélve a későbbi tanulmányaik során”.
Hozzáteszik azt is, hogy amennyiben az egész osztály otthon marad, lehetséges, hogy hétvégenként vagy június 15. után kell pótolni az elmaradt tanítási napokat, azonban az egész osztály hiányzása esetén sem lehet folytatni az online munkát.
Szülői tájékoztató április 16-án, pár nappal az iskolanyitás előtt
Nem ez az egyetlen iskola, ahol hasonló módon tájékoztatták a szülőket. A Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola saját Facebook-oldalára is feltöltötte a szülőknek küldött levelet, amiben leszögezik: ha túl sok diák marad távol a tanórától, akár rendkívül szünet is elrendelhető, az így elmaradt órákat pedig később pótolni kell. A levél szerint az intézmény készen áll a tanulók fogadására, mivel nagytakarítást és ózonos légtisztítást is végeztek az épületben.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is hasonló tapasztalatokról számolt be Facebook-oldalán. Többek között arról írt olvasói beszámolói alapján, hogy az otthon maradó diákoknak semmilyen formában nem lehet online órákat tartani, csak órai munkát, házi feladatot kaphatnak írásban.
„Ma értekezletünk volt a kialakult helyzet miatt. Abban bíztunk segítséget kapunk, hogyan alakítsuk át az órarendünket, hogy személyesen is tanítsunk és tudjuk segíteni online azokat, akik féltik gyermeküket, családjukat. Ehelyett szinte kerek perec megtiltották, hogy online órát tartsunk nekik. Nem kapcsolódhatnak be a rendes tanórákba sem online” – olvasható a képviselő posztjában egy általános iskolai tanár beszámolója. A pedagógus hozzátette azt is, hogy a tanárok felajánlották, szabadidejükben tartanának órákat az otthon maradóknak, azonban erre sem volt lehetőség. Az igazgató indoklása szerint egységesnek kell lenniük ebben a kérdésben.
Vasárnap a Telex írta meg, hogy Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere április 16-án levelet küldött az iskolák vezetőinek, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg nekik.
Kásler kiemelte, hogy „jelenléti és digitális oktatás párhuzamosan nem folytatható”.
De hozzátette, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetősége van – biztosíthatja a jelenléti oktatásba való online bekapcsolódást az otthon maradó tanulóknak. A miniszter a hiányzásokkal kapcsolatban is útmutatást adott az intézményvezetőknek, akiket arra kért, hogy a gyerekek hiányzásaival kapcsolatban „kellő rugalmassággal járjanak el”.
A szülők mellett a pedagógusok és diákok közül is sokan voltak, akik nem értettek egyet a hétfői újranyitással. Április elején az ADOM Diákmozgalom hozott létre egy online eseményt tiltakozásként, ami a Nem megyünk suliba április 19-től! címet kapta. Az eseményről nemrég mi is beszámoltunk cikkünkben:
Nem megyünk suliba április 19-től! – Online demonstráció az iskolák újranyitása ellen
„A mai napon minden eddiginél többen haltak meg koronavírusban Magyarországon. Halasszák el az április 19-re tervezett kötelező jelenléti oktatás bevezetését! Ha nem teszik, akkor fogjunk össze, és ne menjünk április 19-től iskolába, folytassuk az online oktatást!” – fogalmaz az ADOM Diákmozgalom által frissen létrehozott és folyamatosan egyre több érdeklődőt regisztráló, április 19.
A napokban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) XXIV. Kongresszusa is közzétette honlapján állásfoglalását az április 19-án újrainduló jelenléti oktatással kapcsolatban. Közleményükben elítélik a szülők és pedagógusok „megfélemlítését és fenyegetését”.
Amint írják, gyakori fenyegetés az év meghosszabbítása abban az esetben, ha nem jelennek meg a tanulók 2021. április 19-étől az intézményekben. „Ez az intézkedés jogellenes volna, arra viszont alkalmas, hogy többeket félelmeik és lelkiismeretük ellenére meghátrálásra késztessenek.”
Emellett több helyen 250 óra feletti mulasztásra hivatkozva osztályozóvizsgát, illetve évfolyamismétlést emlegetnek, elhallgatva, hogy a vonatkozó EMMI rendelet szerint erre nincs szükség, ha a tanuló elég érdemjegyet szerzett ahhoz, hogy leosztályozható legyen. A pedagógusszervezet az április 16-án kelt levelében a felső tagozatok és a középiskolák mellett az óvodák és alsó tagozatok további zárva tartását is követeli.
A PDSZ mellett a Magyar Orvosok Szakszervezete is az óvatosság mellett érvelt nyílt levelében. „Most valóban érvényes a mondás: aki időt nyer, az életet nyer!” – fogalmaznak.
A 21 Kutatóközpont kutatása az újranyitásról április közepén a Pedagógusok Szakszervezetének együttműködésével
Egy másik érdekvédelmi szervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) április közepén, még a nyitás előtt felmérést készített a 21 Kutatóközponttal együttműködve, amelyet majdnem 10 ezer pedagógus töltött ki. A kérdőívből egyértelműen kiderül, hogy a pedagógusok döntő többsége (87%) nem pártolja az oktatói, nevelő intézmények április 19-re tervezett újranyitását.
A kitöltők 74 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem érezné magát biztonságban, ha újra jelenléti oktatásra kerülne sor április közepétől.
A PSZ egyébként azon a véleményen van, hogy mindaddig zárva kellene tartani az iskolákat és óvodákat, amíg az új fertőzöttek száma nem csökken napi 1400 fő alá.
Egy gyermekorvos annyira veszélyesnek tartotta az április 19-i óvoda- és bölcsődenyitást, hogy az intézkedés bejelentését követően levelet írt a hozzá tartozó gyerekek szüleinek és azt javasolta nekik, hogy ha tehetik, még legalább 2-3 hétig, vagy a járvány jelentős enyhüléséig tartsák otthon gyermekeiket.
Egy gyerekorvos levele a szülőknek április 14-én az újranyitással kapcsolatban
Az újranyitás napja sem volt zökkenőmentes. A Népszava hétfőn megírta, hogy a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola alsós tanárai közül csak egyetlen pedagógus ment be tanítani, a többiek online folytatták az órákat, azonban emiatt fegyelmit kaptak. Később a Sárvári Tankerületi Központ arról tájékoztatta a lapot, hogy mégsem kerül sor fegyelmi intézkedésre, mivel a távolmaradó oktatók végül aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben „vállalják”, hogy április 20-tól részt vesznek a jelenléti oktatásban.
Az ADOM Diákmozgalom online felmérése szerint több mint 27 ezer alsós diák közül nagyjából 12 ezren maradtak otthon az iskolanyitás napján, azaz a diákok 44%-a. Ebből arra következtetnek, hogy országosan valószínűleg több mint 100 ezer tanuló nem vett részt személyesen a tanórákon. Mint írják, nagy különbségek voltak egyes osztályok között a hiányzásokban: volt, ahol szinte mindenki bement az órákra, máshol azonban majdnem az egész osztály hiányzott. Az EMMI szerint viszont a tanulók 75% bement az iskolába április 19-én.
Szopkó Zita
Címlapkép: Facebook/Karácsony Gergely
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
